Magazin: Miért nincs munkaerőhiány egyes cégeknél?

Baja Sándor
ügyvezető igazgató
Randstad Hungary

Köszönhetően néhány kereskedelmi cég erőfeszítésének, a kereskedelem vonzereje nagyot nőtt. Míg két évvel ezelőtt a munkavállalók mindössze 23%-a nyilatkozta, hogy el tudná magát képzelni kereskedelmi dolgozóként, mára ez az arány 32%-ra nőtt. Érdekes az FMCG, a gyártói oldal helyzete. A válság elmúlásával úgy tűnt, hogy a dolgozókra is több figyelem irányul (a vonzerő 35-ről 40%-ra nőtt tavaly), azonban az élelmiszeripari cégek elkényelmesedni látszanak, és attraktivitásuk csökkent 38%-ra ebben az évben.

Az összképet vizsgálva elmondható, hogy az eddig sztárnak tartott ágazatok (autóipar, gyógyszergyártás, szolgáltatások) vonzereje nem nőtt, sőt csökkent, úgy tűnik kicsit hátradőltek, addig a többi terület, mint a logisztika, a kereskedelem, a pénzügyi ágazat, amelyek hátrább voltak, mára sokat fejlődtek, ezáltal az egész mezőny tömörebb lett: a dolgozókért folytatott harc tehát élesebbé vált, ami nem meglepő.

A kiskereskedelem helyzete nagyon érdekes. Míg egyes láncok erős fizetésemeléssel, a munkaidő rugalmas, a dolgozók helyzetét figyelembe vevő szervezésével nagyon jó minőségű munkaerőt tudnak toborozni és nincs is hiányuk, addig jelentős, profiknak gondolt vezető kereskedelmi cégek még arra se kíváncsiak, hogy a munkavállalók mit gondolnak róluk! Hiába próbálja a Randstad (eddig ingyen) megmutatni a rájuk vonatkozó kutatási eredményeiket, még udvarias választ sem kaptunk évek óta. Csak azt halljuk, hogy nem találnak munkaerőt.Ugye nem csodálkoznak, ha elárulom, hogy a vezetőség érdeklődése/involválódása az employer branding kérdéseibe szoros kapcsolatban áll a cégeknél tapasztalt munkaerőhiánnyal.

Erős fluktuáció

A Randstad ez évi tanulmánya során 8200 magyar munkavállalót kérdezett meg preferenciáiról, hogyan keresnek munkát, miért váltanak, miért maradnak, milyen csatornákon keresnek. Ez a nagy szám lehetővé teszi, hogy nemre, végzettségre, beosztásra, életkorra igen biztos, statisztikailag reprezentatív eredmény szülessen.

_{A Randstad Award Díjátadón előadást tartott Ilonka Jankovich,
a Randstad korábbi igazgatója is}

Érdekes az, hogy tavaly a megkérdezettek 23%-a váltott munkát, és még különösebb szám, hogy 33% gondolkozik ezen ebben az évben. Mindig csodálkozom azon, és kétkedve fogadom, ha azt hallom, hogy valamelyik cég (nem egy távoli eldugott zsáktelepülésen) 1-2% fluktuációt vall be. A mai világban nincsenek az emberek röghöz kötve, szeretnének új dolgokat megismerni. Ha ennek természetes emberi oldalát belátjuk, akkor nem sértődünk meg rajta, ha a kolléga elhagy bennünket, hanem készülünk rá és tervezünk ezzel. 10-15%-os fluktuációig a jelenség természetes, nem kóros, sőt az ennél kevesebb fluktuáció inkább káros, hiszen nincs egészséges új hullám a cégnél, ami akár a kreativitás, a flexibilitás, a megújulás rovására is mehet. 10-15% fölött azonban már el kell gondolkoznunk arról, hogy a legfontosabb, a Randstad tanulmányában található 5 váltási okból mi történik nálunk.

• Mi a helyzet a fizetésekkel?

• Mennyire tervezünk tudatosan karrierutakat (és nem csak a fehérgallérosokról van szó)?

• Mennyire ismerjük el a kollégákat (nem anyagi elismerésről beszélünk)?

• A szervezet nem ajánl egyáltalán vagy csak kevés egyéb juttatást.

• A vállalat nem nyújt kihívást a dolgozóinak.

Mi fontos a munkavállalónak?

Hogyan változnak a munkahely kiválasztásának kritériumai? Mindenütt a világon a fizetés az első számú feltétel, de a munkahelyi környezet jelentősége gyorsan nő. És ez nem feltétlenül kerül pénzbe, hanem elsősorban a vezetők erőfeszítésébe. A kollégáinkat meg tudjuk-e közelíteni úgy, mint az ügyfeleinket? Érdekes jelenség az is, hogy a vállalat pénzügyi egészsége egyre fontosabb. Azt gondoljuk, hogy az emberek nem hiszik, hogy a gazdasági fellendülés örökké fog tartani, és jobb stabil helyen lenni, ha jön a vihar… Nagyon fontos és évek óta tartó trend az erős menedzsment kérdése. Az emberek sikeres, inspiráló, motiváló vezetőkkel szeretnének együtt dolgozni. Nagyon csodálkozom, hogy első számú vezetők még mindig sokszor az árnyékban szeretnek lenni, és nem értik meg, hogy ha nincs információ róluk az interneten, legyen az a LinkedIn, egyéb publikációk, a vállalati honlapon önéletrajz, akkor ez taszítja a potenciális munkavállalókat.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a dolgozói elvárások sorrendje (fizetés, munkahelyi környezet, a munkahely stabilitása, pénzügyi stabilitás, munka-magánélet egyensúlya) nem találkozik azzal, hogy mit kínálunk mi, munkáltatók: pénzügyi stabilitást, technológiai fejlettséget. Ez azért fontos, mert amikor hirdetjük az állásainkat, nem a munkavállalók igényét próbáljuk kielégíteni, nem az ő kérdéseikre válaszolunk. A kereskedelem és az FMCG tradicionálisan a legmarketingorientáltabb területek egyike. Pontosan tudjuk, ki, mikor, mennyiért, hogyan vásárol, fogyasztja el a termékünket, de a dolgozónkról még mindig csak nagyon keveset tudunk.

A munkáltatói marketing pedig életbevágó. Kétszer annyi minőségi jelentkezőt kap, akinek jó a márkája, az emberek fele még magasabb fizetés esetén se dolgozna a rossz márkájú cégeknél, akiknek összességben 10%-kal több bért kell ugyanazon munkáért fizetniük. Az emberek 96%-a szerint fontos, hogy a cég kultúrájával azonosulni tudjanak, és a munkahelyet elhagyók 80%-a nyilatkozta azt, hogy a cég kultúrája miatt is hagyta el a cégét. Sokszor tapasztalunk olyat, hogy két szomszédos cég közül, akik hasonló fizetési struktúrát alkalmaznak, az egyik nem tapasztal munkaerőhiányt, a másik annak ellenére, hogy jó fogyasztói márkája van, egyszerűen lasszóval sem tud munkást fogni a munkáltatói márkája miatt.

_{A Randstad Award Díjat elnyert cégek képviselői a díjak átvétele után egy közös csoportképre álltak össze}

A Randstad által felmért 150 legnagyobb munkáltató közül a legelőkelőbb helyre az élelmiszeripari cégek közül a Coca-Cola került, a 10. helyet szerezve meg az abszolút versenyben: a munkavállalók 56%-a szeretne kólás lenni. 14. lett a Nestlé (53%). A legelőkelőbb helyen a kereskedelemben az IKEA (35. abszolút helyezést, 47% szeretne náluk dolgozni), az élelmiszer-kereskedők közül a Lidl a legvonzóbb (38,5% szeretne náluk dolgozni). Kereskedelmi nívódíjat kapott ötéves teljesítménye miatt a dm Drogerie Markt.

Összességében a Mercedes lett az idei Randstad Award nyertese, az Audi nívódíjat kapott 5 éves teljesítménye miatt. Második az IBM, harmadik a Bosch. A szektorok tekintetében a telekommunikációs cégek orrhosszal nyertek a szolgáltató- és a gyógyszeripari cégek előtt. //

A legvonzóbb munkáltatók Magyarországon 2018-ban a Randstad Employer Brand toplistája szerint:
(Zárójelben a 2017-es helyezések)

Különdíjak: