Miért fogy el ilyen gyorsan a sajátmárkás tej? Az árrésstop ésszerűtlenségei a tejpiacon

A kormány 2025. március 17-től kezdődően ismét belenyúlt az élelmiszerpiaci folyamatokba: a rendelet szerint a kijelölt termékek, köztük a tej árrése nem haladhatja meg a 2025. januári szintet, de legfeljebb 10% lehet. Emellett további két szabály is nehezíti a boltok dolgát:

• A sajátmárkás termékek arányát le kellett korlátozni a 2025. január-februári átlagra.
• Egy minimumkövetelmény is érvényes: a kijelölt termékeket a 2024-es napi átlagos mennyiségben folyamatosan elérhetővé kell tenni.

A probléma ott kezdődik, hogy a sajátmárkás termékekre jellemző alacsonyabb fogyasztói ár már nem távolodik el lényegesen a márkás termékek árától. Az árrésstop miatt a boltok kevésbé tudnak differenciálni az árak között, miközben a sajátmárkás termékeken keletkező profit még alacsonyabb lett. A Gazdasági Versenyhivatal szerint „meghaladja a bolti logika kereteit”, hogy a kereskedő nem adhat el többet sajátmárkásból, még ha kereslet lenne rá.

Sáros lesz a tej, de nem biztos, hogy eljut a vevőhöz

A boltok tehát sok esetben akkor sem tudják pótolni a kifogyott sajátmárkás tejet, ha raktáron lenne, mivel az aránykorlát miatt nem rakhatnak ki többet. Máskor viszont kénytelenek többet rendelni egy csökkenőnél is csökkenő kereslet mellett, mivel a napi minimumot tartaniuk kell, akkor is, ha tudják, hogy a termék megromlik. Ez különösen a friss tejtermékeknél problémás, amelyek gyorsan vesztenek minőségükből.

A boltok szigorú büntetésre számíthatnak, ha nem tartják be a szabályokat: az árrésstop megszegése ötmillió forintos bírságot is jelenthet, a sajátmárkás arányra vonatkozó előírás megszegése 500 ezertől kétmilló forintig terjedő büntetést vonhat maga után. Nem csoda, hogy a legtöbb kereskedő igyekszik szó szerint betartani a rendeletet, még ha ezzel veszteséges is a termék értékesítése.

Fogyasztók, kisboltok, hazai érdekképviselet: mind vesztesei

A GVH ágazati vizsgálata szerint a sajátmárkás termékek volumene dinamikusan nő: a túró és tejszín 75%-a, az ESL tejek 68%-a, az UHT tejek majdnem fele már ilyen márkájú. Ez is mutatja, mennyire fontos és keresett szegmensről van szó, és milyen súrlyos torzulásokat okozhat a szabályozás.

A 2024 utáni tejtermék-drágulás unós rekordot döntött Magyarországon. A GVH szerint ennek fő oka a takarmányárak emelkedése volt, de hozzájárult az EPR-díj bevezetése, az energiaárak megugrása, a béremelések és a forint gyengülése is. Egy hazai tejipari cég szerint az EPR-díj még az előző évi teljes üzemi eredményüket is meghaladta. A nyerstej ára 2025-re visszatért a 2022-es inflációs csúcshoz, és azóta is ott maradt.

A kiskereskedők árrésstopon keresztüli terhelése azonban nem egyforma mértékben érinti a szereplőket. A GVH szerint a szabályozás a nagy, főként nemzetközi háttérrel rendelkező áruházláncoknak kedvezhet, miközben a hazai franchise-ok és kisboltok versenyhátrányba kerülnek. A kereskedői alkuerő gyengül, és hosszú távon éppen ez a mechanizmus okozhat áremelkedést.

A GVH javaslata szerint érdemes volna újragondolni a sajátmárkás arány korlátozását, mert az elsősorban a legkiszolgáltatottabb fogyasztói körök számára jelent nehezen áthidalható akadályt.