Miért fogy el ilyen gyorsan a sajátmárkás tej? Az árrésstop ésszerűtlenségei a tejpiacon
Soha nem volt még ilyen bizonytalan a sajátmárkás tejtermékek helyzete a magyar boltok polcain: a kedvezőbb árú termékek egyre gyakrabban tűnnek el a hűtőkből, még akkor is, ha lenne rájuk kereslet. Ennek oka sokszor nem az ellátási gond, hanem egy komplex szabályozási anomália: az árrésstop – mutat rá a G7.hu cikke.
A kormány 2025. március 17-től kezdődően ismét belenyúlt az élelmiszerpiaci folyamatokba: a rendelet szerint a kijelölt termékek, köztük a tej árrése nem haladhatja meg a 2025. januári szintet, de legfeljebb 10% lehet. Emellett további két szabály is nehezíti a boltok dolgát:
- A sajátmárkás termékek arányát le kellett korlátozni a 2025. január-februári átlagra.
- Egy minimumkövetelmény is érvényes: a kijelölt termékeket a 2024-es napi átlagos mennyiségben folyamatosan elérhetővé kell tenni.
A probléma ott kezdődik, hogy a sajátmárkás termékekre jellemző alacsonyabb fogyasztói ár már nem távolodik el lényegesen a márkás termékek árától. Az árrésstop miatt a boltok kevésbé tudnak differenciálni az árak között, miközben a sajátmárkás termékeken keletkező profit még alacsonyabb lett. A Gazdasági Versenyhivatal szerint „meghaladja a bolti logika kereteit”, hogy a kereskedő nem adhat el többet sajátmárkásból, még ha kereslet lenne rá.
Sáros lesz a tej, de nem biztos, hogy eljut a vevőhöz
A boltok tehát sok esetben akkor sem tudják pótolni a kifogyott sajátmárkás tejet, ha raktáron lenne, mivel az aránykorlát miatt nem rakhatnak ki többet. Máskor viszont kénytelenek többet rendelni egy csökkenőnél is csökkenő kereslet mellett, mivel a napi minimumot tartaniuk kell, akkor is, ha tudják, hogy a termék megromlik. Ez különösen a friss tejtermékeknél problémás, amelyek gyorsan vesztenek minőségükből.
A boltok szigorú büntetésre számíthatnak, ha nem tartják be a szabályokat: az árrésstop megszegése ötmillió forintos bírságot is jelenthet, a sajátmárkás arányra vonatkozó előírás megszegése 500 ezertől kétmilló forintig terjedő büntetést vonhat maga után. Nem csoda, hogy a legtöbb kereskedő igyekszik szó szerint betartani a rendeletet, még ha ezzel veszteséges is a termék értékesítése.
Fogyasztók, kisboltok, hazai érdekképviselet: mind vesztesei
A GVH ágazati vizsgálata szerint a sajátmárkás termékek volumene dinamikusan nő: a túró és tejszín 75%-a, az ESL tejek 68%-a, az UHT tejek majdnem fele már ilyen márkájú. Ez is mutatja, mennyire fontos és keresett szegmensről van szó, és milyen súrlyos torzulásokat okozhat a szabályozás.
A 2024 utáni tejtermék-drágulás unós rekordot döntött Magyarországon. A GVH szerint ennek fő oka a takarmányárak emelkedése volt, de hozzájárult az EPR-díj bevezetése, az energiaárak megugrása, a béremelések és a forint gyengülése is. Egy hazai tejipari cég szerint az EPR-díj még az előző évi teljes üzemi eredményüket is meghaladta. A nyerstej ára 2025-re visszatért a 2022-es inflációs csúcshoz, és azóta is ott maradt.
A kiskereskedők árrésstopon keresztüli terhelése azonban nem egyforma mértékben érinti a szereplőket. A GVH szerint a szabályozás a nagy, főként nemzetközi háttérrel rendelkező áruházláncoknak kedvezhet, miközben a hazai franchise-ok és kisboltok versenyhátrányba kerülnek. A kereskedői alkuerő gyengül, és hosszú távon éppen ez a mechanizmus okozhat áremelkedést.
A GVH javaslata szerint érdemes volna újragondolni a sajátmárkás arány korlátozását, mert az elsősorban a legkiszolgáltatottabb fogyasztói körök számára jelent nehezen áthidalható akadályt.
Kapcsolódó cikkeink
Megérkezett az OKSZ kommentár a májusi kiskereskedelmi adathoz
A májusi kiskereskedelmi adatok újabb figyelmeztetést hordoznak: a kormányzat által…
Tovább olvasom >Ezek a tényezők befolyásolták az árakat a tej- és a tojáspiacon
Két gyorsított ágazati vizsgálatot is lezárt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).…
Tovább olvasom >Neubauer Katalin: „Az erős állami beavatkozás hosszú távon biztosan nem célravezető”
A hazai kereskedelmi vállalkozások számára 2024-ben nem csak az infláció…
Tovább olvasom >További cikkeink
Extrém nyár, rekordmeleg: így reagálnak a boltláncok a hőségre
Soha nem mértek még olyan magas hőmérsékletet Budapesten, mint az…
Tovább olvasom >K&H: a tényadatban szereplőnél jóval komolyabb inflációt érzékelnek a középkorúak
A középkorú magyarok inflációs érzete továbbra is messze meghaladja a…
Tovább olvasom >Júniusban újra emelkedett az infláció – a gyümölcsök drágulása húzza felfelé az árakat
Júniusra 4,6 százalékra nőtt az éves infláció, szemben a májusi…
Tovább olvasom >