Miért fizetünk többet a reggeli koffeindózisért?

A cikk a Trade magazin 2025/5. lapszámában olvasható.

A klímaváltozás hatása

Vendégszerző:
Noszek Péter
ügyvezető igazgató
Nestlé Hungária,
elnökségi tag
Lánchíd Klub

A klímaváltozás kulcsfontosságú kérdés a kávétermelés szempontjából, bár nem ez az egyetlen tényező, amely hosszú távon befolyásolja a termelést. Az elmúlt hónapokban a kávégyártók rekordmagas árakkal szembesültek. Az árak emelkedése a termelés csökkenésével hozható összefüggésbe, mivel a 2024-es évben Brazíliában és Vietnámban, az Arabica és Robusta kávé fő termőterületein rossz időjárás sújtotta a jövőbeli terméskilátásokat. Az Arabica és Robusta a világ legnagyobb mennyiségben termelt kávéfajtái, az előbbi a globális kávétermelés mintegy 60%-át teszi ki.

Kétségtelen, hogy a klímaváltozás hosszú távú trendjei mindig is jelen voltak. A hőmérséklet emelkedése és a kiszámíthatatlan csapadék miatt csökkennek a hozamok, különösen az Arabica esetében, ami alacsonyabb minőséghez és a termesztési zónák eltolódásához is vezet. A fent említett Brazília és Vietnám a leggyakrabban vizsgált régiók a klíma hatásainak megvitatásakor, mivel innen származik a legtöbb kávé világszerte. Azonban más régiók is érintettek, például Peru, Guatemala és Mexikó Közép- és Dél-Amerikában, valamint Uganda és Kenya Kelet- és Közép-­Afrikában.

A klímaváltozás felgyorsította különböző növényi betegségek elterjedését is, amelyek jelentős hatással voltak a kávétermesztésre. Különösen a kávérozsda nevű gombás betegség okoz komoly terméskiesést.

Infláció

A klímaválság folytatódásával a kávé drágábbá vált. Az Arabica tőzsdei átlagára 2023-ban 170, 2025. április 17-én pedig 373 USD/font volt. A Robusta tőzsdei ára ugyanebben az időszakban 2386, illetve 5277 USD/tonna szinten alakult. Az árakat forintra átszámolva még drámaibb képet kapunk. Az árak emelkedése keserű kilátásokat vetít előre a kávé számára, de az talán reménykeltő, hogy árnövekedések korábban is előfordultak, például 2012-ben is volt egy hasonló csúcs az árakban, de aztán csökkent.

Egyéb kedvezőtlen hatások

A klímaválság nehezíti a kávétermelést, de nem ez az egyetlen probléma. A kávé ellátási lánca az elmúlt években példátlan zavarokkal szembesült, a COVID-19 és a legutóbbi geopolitikai feszültségek miatt.

Több más tényező is hatással van a termelésre, beleértve a költségek emelkedését és a munkaerőhiányt. Az alacsony bérek, a migrációs változások és az, hogy a fiatalabb generációk felhagynak a kávétermesztéssel, hosszú távon szintén komoly fenyegetést jelentenek.

Fontos megemlíteni a kereslet növekedését, mint árfelhajtó faktort. Ázsiában, legfőképpen Kínában és Indiában a kávéfogyasztás egyre népszerűbbé válik, ami a termelés csökkenésével összhangban felfelé hajtja az árakat.

Végül, de nem utolsósorban, nem szabad elfelejteni a spekuláció hatását az árakra, ami az utóbbi pár évben aránytalanul befolyásolta a piacokat. A spekulánsok – tehát olyan befektetők, akik nem a kávégyártáshoz szükséges, fizikailag szállítandó kávéban érdekeltek – az ármozgásokból akarnak profitálni. Ha sokan „fogadnak” a kávé árának növekedésére, akkor tömeges vásárlásaik keresleti nyomást gyakorolnak, és mesterségesen hajtják fel az árakat.

Új fajták és regeneratív mezőgazdaság

A fenntarthatóbb kávétermelés fejlesztésének egyik megoldása az ellenállóbb kávéfajták használatának növelése. A Nestlé például „nemesített” kávéfajtákat integrált globális kávébeszerzési láncába. A regeneratív mezőgazdaság is egyre gyakrabban kerül szóba a jövőbeli kávétermelés kapcsán. Az ilyen mezőgazdasági gyakorlatok közé tartozik a talaj természetes egészségének fenntartása, a biodiverzitás növelése a művelt területeken.

A klímaváltozás továbbra is kulcsfontosságú kérdés marad a kávétermelők számára, és ha az ágazat túl akarja élni a vihart, a gyártóknak és a fogyasztóknak egyaránt fel kell készülniük arra, hogy többet fizessenek a kávéért. //