Mi van a magyar raktárak mélyén?

Ma már Magyarországon is könnyen találhatunk európai színvonalú raktárakat. A nyugati logisztikai magazinokból ismert automatizált robotcsodákat azonban hiába keresnénk bennük. Azok ugyanis szinte kizárólag ipari központokban működnek, egy rugalmas piaci igényeknek megfelelő raktárban nem igazán kifizetődőek. Főleg nem hazánkban…Könnyű helyzetben van az, aki ma raktárt szeretne bérelni nálunk. Feltéve, hogy mondjuk Budapest környéki logisztikai központban gondolkozik.
– Az utóbbi időben Magyarországon egyre inkább tapasztalható, hogy a raktári spekulációs piac mind erőteljesebben a kínálati oldalra billent át. Piaci elemzők szerint több mint százezer négyzetméternyi korszerű, szabad raktárkapacitás áll rendelkezésre, amelynek következtében ezen a téren is komoly árverseny alakult ki – ismerteti a piac állapotát Barna Zsolt, a Waberer’s Logisztika Kft. ügyvezető igazgatóhelyettese. – A szabad kapacitás annak ellenére fennáll, hogy tavaly összeomlott a piac egyik legmeghatározóbb szereplője, a Rynart, és 130 ezer négyzetméteres biatorbágyi raktárának bérlői ismét megjelentek a piacon.
Hasonlóképpen látja a helyzetet Hóbor László, a Gebrüder Weiss Szállítmányozási és Logisztikai Kft. üzemi operációs vezetője:
– Túlkínálat van a raktárpiacon, amivel az ügyfelek járnak jól, hiszen nyomottak az árak.

Kiköltözés Budapestről
Állításaikat a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése is alátámasztja: felmérésük szerint idén várhatóan összességében kissé nő a túlkínálat mértéke a raktárpiacon. Az ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások változatlan helyzetre számítanak Pest megyében és Kelet-Magyarországon, míg a fővárosban és a nyugati országrészben a túlkínálat némi erősödését jelzik előre. Mindez annak ellenére tapasztalható, hogy 2007-ben a modern raktárterület bővülése mintegy tíz százalékkal elmaradt a 2006-os szinttől, miközben a bérbeadás több mint tíz százalékkal nőtt a megelőző évhez képest. Vagyis a kihasználtsági ráta emelkedett.
– Sok, kizárólag raktározással foglalkozó cég létezik Magyarországon. Ezek jelentős része megpróbál „kiköltözni” a fővárosból, mert a budapesti terjeszkedés, közlekedés már megoldhatatlan – magyarázza Hóbor László.
A telephelyválasztás ugyan segít a versenyben maradásban, de önmagában kevés ahhoz, hogy eredményesek legyenek a kínálati piacon.

Nélkülözhetetlen IT-háttér
– Az árakban kicsik a különbségek, inkább az együttműködési hajlandóság, a reagálóképesség alapján választanak az ügyfelek – véli a Gebrüder Weiss szakembere. – Reagálni viszont csak megfelelő infrastruktúrával lehet, ami nem pusztán épületeket és raktártechnikai berendezéseket, hanem komoly információtechnológiát is jelent.
– A piacon a szolgáltatók közötti verseny ma már nemcsak az eszközellátottság alapján dől el, hiszen meghatározóak az intellektuális és az információtechnológiai megoldások is – magyarázza Barna Zsolt. – A megrendelők a költséghatékony és komplex logisztikai szolgáltatásokat keresik leginkább, amelyekben ma már alapkövetelmény a modern és integrált informatikai háttér.
Számos magyarországi raktár van, amelynek nem csak a fizikai infrastruktúrája, de az informatikai háttere, irányítási rendszere is nyugat-európai színvonalú. Ma már nem a szolgáltatóknak kell győzködniük a megrendelőket az IT-megoldások előnyeiről, egyre többen igénylik ugyanis az „e-handlinget”: az elektronikusan leadott megbízásokat, a nyomon követést vagy épp a vonalkódon alapuló azonosítási rendszereket.
A Gebrüder Weissnél például saját fejlesztésű, vonalkódon alapuló rendszer működik. Bár nincs szoros integráció a raktár és a járműpark irányítása között, természetesen kapcsolódik egymáshoz a kettő, hiszen, mint Hóbor László fogalmaz:
– Mára már teljesen összeforrt a logisztika a szállítmányozással és a fuvarozással, a szállítmányozás a logisztika egy részét jelenti.
Flottairányításuk szintén saját fejlesztésű, státuskövetésére alkalmas. GPS-t csak komplett kamionos fuvaroknál, illetve különösen nagy értékű szállítmányoknál használnak (dohánytermékek, bankjegyek), a gyűjtőszállítmányozásban egyelőre nélkülözhető. A sofőrök mobilszkennerrel vannak felszerelve, minden árumozgatás során szkennelik az árut: felrakáskor, lerakáskor és természetesen az átrakó raktárakban is. Ezek az információk éppúgy hozzáférhetővé válnak a belső rendszerükben, mint ügyfeleik részére az interneten.
– Ma már Magyarországon is elterjedt megoldások az EDI- alapú és elektronikus bizonylatok, amelyeket a Waberer’s Logisztika is használ – mondja Barna Zsolt, aki a következő nagy innovációs potenciálra is utal: – Kutatás-fejlesztés keretében folyamatosan vizsgáljuk az RFID-alkalmazás lehetőségeit, amitől nagy hatékonyságjavulást várunk a logisztika területén.

RFID: a Wal-Mart még messze van
A rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) lényege, hogy az árut egy apró lapocska azonosítja, amely a vonalkódnál jóval több információt képes tárolni, és akár méterekről, csomagoláson keresztül is leolvasható – hogy csak néhány tulajdonságát említsük. Előbb az ipar kezdte alkalmazni nagy értékű alkatrészeken, de ma már jelölnek vele állatot és embert is (például csuklópántos azonosítókon). A retail logisztikában az Egyesült Államok kiskereskedelmi cégóriása, a Wal-Mart hozott áttörést, amikor egyoldalúan bejelentette, hogy 2005-től száz legnagyobb beszállítójától megköveteli a raklapszintű RFID-azonosítást (ezzel éves szinten mintegy 8,4 milliárdot takarítva meg). A fejlesztések Európában is megindultak, de Magyarországon – néhány ipari és kísérleti alkalmazástól eltekintve – hiába keresnénk az apró lapocskákat és leolvasóikat.
– Még nem jellemző nálunk ez a technológia – magyarázza Hóbor László. – Nem csak drága, de számolnunk kell a kiforratlanságából adódó gyermekbetegségekkel is. Szolgáltatóként pedig nagymértékben függünk ügyfeleink informatikai lehetőségei-től is.
De nem csak az azonosítás-technikai újdonságok hiányoznak a logisztikai szolgáltatók – amúgy minden tekintetben korszerű – raktáraiból. Az igazán drága fejlesztések (mint amilyenek mondjuk az AGV-k, vagyis targoncarobotok) lassan megtérülő beruházások, alkalmazásuknak csak nagy gyárkomplexumokban van értelme, szolgáltatóknál szinte esélytelen. De az olcsóbb rendszerek is feleslegesek az ilyen helyeken.
– Magas fokú automatizáltság csak a gyártó cégeknél és a saját tulajdonú raktárakban jellemző, ahol a termékek csomagolása is a logisztikai terv része – világít rá Hóbor László – Itt elsősorban az autóiparról és a gyógyszeriparról van szó. Nálunk egyáltalán nem jellemző az automatizáltság a rendkívül inhomogén áruösszetétel miatt. Még közepes szinten a futárcégeknél éri meg, ott viszonylag jól behatárolhatók a küldeménytulajdonságok.

Logisztika raktárak nélkül
Sokak számára a logisztika ma is elsősorban készletezést jelent, pedig vannak logisztikai ágazatok, ahol erről szó sincs.
– Mi akkor működünk jól, ha nem raktározunk. Vagy ha úgy tetszik, mozgó raktáraink vannak: mi a járművekben „tároljuk” az árut – magyarázza ifj. Járosi Márton, a TNT Express Worldwide Hungary ügyvezető igazgatója. – Itt nem pusztán egy szemléletes képről van szó, ez szó szerint értendő iparági jellemző. Az időérzékeny szállítással foglalkozó vállalkozásoknak a raktár legfeljebb egy szortírozó központot jelent.
A valódi raktárakban – ahogy a nevük is mutatja – hosszabb-rövidebb ideig tárolják az árut, majd, amikor szükséges, előveszik azt. Az expressz szállításban a minél rövidebb szállítási idő elérése a cél, vagyis a „raktározási időt” csupán a járművek sebessége határozza meg. A megközelítés azonban azért sem pusztán képletes, mert sok cég valóban raktár helyett használja az expressz szolgáltatókat: a megtermelt árut olyan gyorsan elszállítják, hogy a gyártónak nincs szüksége raktárra. Ez persze csak nagy értékű, kis tömegű, gyorsan avuló áruk esetében kifizetődő – mert a szolgáltatás igen drága. A határidők legalább 95 százalékos teljesítéséhez ugyanis tekintélyes informatikai háttér szükséges.
Zubreczki Dávid