Mi lesz a fe­ke­te­lis­tán?

Vár­ha­tó­an nyár ele­jén, pon­to­san jú­ni­us 11-ig be­zá­ró­lag je­le­nik majd meg az EU Bi­zott­ság ál­tal két éve el­fo­ga­dott, tel­jes ne­vén a tisz­tes­ség­te­len ke­res­ke­del­mi gya­kor­lat­ról szó­ló irány­el­vet a ma­gyar jog­rend­be át­ül­te­tő jog­sza­bály. Mint ar­ról már múlt szá­munk­ba hírt ad­tunk, az át­lag­fo­gyasz­tó tá­jé­koz­ta­tá­sát, a vá­sár­lás és vá­lasz­tás sza­bad­sá­gát cél­zó irány­elv ha­tály­ba­lé­pé­se után bi­zo­nyos mar­ke­ting­ak­ci­ók meg­hir­de­té­sé­vel ele­ve bír­ság­ra szá­mít­hat­nak majd a ke­res­ke­dők.Mint dr. Firniksz Ju­dit, a Ré­ti, An­tall & Madl Landwell Ügy­vé­di Iro­da mun­ka­tár­sa el­mond­ta, a di­rek­tí­vát 2005-ben fo­gad­ták el. A ma­xi­mum har­mo­ni­zá­ció al­kal­ma­zá­sá­ról szü­le­tett meg­ál­la­po­dás, ami gya­kor­la­ti­lag azt je­len­ti, hogy az irány­el­vi ren­del­ke­zé­se­ket az egyes or­szá­gok­ban szó sze­rint át kell ven­ni. Egyes sza­bá­lyo­zá­si szin­te­ken azon­ban az al­kal­ma­zás vél­he­tő­leg még így is el­té­rő gya­kor­lat­ra ad majd mó­dot, ugyan­is a jog­sza­bályt nem le­het min­den egyes eset­re kü­lön le­bon­ta­ni, az „csak” megadja az el­já­rá­sok ke­re­tét, ame­lyet tar­ta­lom­mal majd a ha­tó­sá­gi, bí­ró­sá­gi jog­al­kal­ma­zói gya­kor­lat tölt meg.

A meg­té­vesz­tés­től a lel­ki kény­sze­rí­té­sig
Ma­ga a di­rek­tí­va há­rom szin­ten sza­bá­lyoz. Az el­ső ál­ta­lá­nos ti­lal­mat fo­gal­maz meg a tisz­tes­ség­te­len ke­res­ke­del­mi gya­kor­la­tok­kal szem­ben, ar­ra ala­poz­va, hogy egy át­lag­fo­gyasz­tót kí­ná­la­ti ol­dal­ról be­fo­lyá­so­ló ma­ga­tar­tást is sza­bá­lyoz­ni kell. Hi­szen egy meg­té­vesz­tő rek­lám vagy in­for­má­ció mi­att el­kép­zel­he­tő, hogy a ve­vő nem az igé­nye­i­nek tény­le­ge­sen meg­fe­le­lő árut vá­laszt­ja. Az ál­ta­lá­nos ti­la­lom ré­szét ké­pe­zi egy „tisz­tes­ség­te­len­sé­gi teszt”, amely an­nak vizs­gá­la­tá­ra irá­nyul, a ke­res­ke­dő a kö­te­le­ző szak­mai gon­dos­sá­got be­tart­va járt-e el, más­részt a tő­le jö­vő in­for­má­ció nem tor­zít­ja-e az át­lag­fo­gyasz­tó gaz­da­sá­gi ma­ga­tar­tá­sát, dön­té­sét.
A sza­bá­lyo­zás má­so­dik szint­je a meg­té­vesz­tő te­vé­keny­sé­ge­ket so­rol­ja fel, il­let­ve az ag­res­­szív ma­ga­tar­tás for­má­it ír­ja le. Az el­ső kör­be tar­to­zik a hir­de­té­sek bi­zo­nyos for­má­ja is, pél­dá­ul, ha a fo­gyasz­tók tá­jé­koz­ta­tá­sá­ra szol­gá­ló in­for­má­ci­ók kö­zül hi­ány­zik né­hány fon­tos adat, ame­lyet a ke­res­ke­dő el­hall­gat, pe­dig az áru tény­le­ges tu­laj­don­sá­ga­i­ról ad­na je­len­tős in­for­má­ci­ót. Ezen a szin­ten sza­bá­lyoz­zák a vá­sár­lás­ra va­ló fel­hí­vás, ma­gya­rán az ak­ci­ók meg­hir­de­té­sé­nek né­hány fon­tos tar­tal­mi ele­mét. A di­rek­tí­va té­te­le­sen fel­so­rol­ja, mi­lyen in­for­má­ci­ó­kat kell egy-egy ak­ció so­rán kö­te­le­ző­en meg­hir­det­ni. Gyak­ran ver­seny­ha­tó­sá­gi vizs­gá­lat tár­gya, hogy a nagy­mér­té­kű ak­ci­ók mi­lyen ár­szint­hez vi­szo­nyít­va va­ló­sul­nak meg, nem lát­szó­la­gos-e a nagy­nak tű­nő, de va­ló­já­ban alig ér­zé­kel­he­tő ked­vez­mény. Ez az úgy­ne­ve­zett re­fe­ren­cia­ár prob­lé­má­ja, amely­re egy­elő­re még ez a di­rek­tí­va sem ad egy­ér­tel­mű vá­laszt, va­gyis nem egy­ér­tel­mű, az ak­ció so­rán fel kell-e tün­tet­ni a meg­elő­ző árat és me­lyi­ket, vagy sem.
Az ag­res­­szív ke­res­ke­del­mi ma­ga­tar­tás egyes meg­va­ló­su­lá­si for­mái in­kább bün­te­tő­jo­gi ka­te­gó­ri­ák­ba tar­toz­nak, ami­kor a vá­sár­lók fi­zi­kai, il­let­ve lel­ki kény­sze­rí­té­sé­nek ti­lal­mát mond­ják ki. Az irány­elv egyik meg­fo­gal­ma­zá­sa sze­rint ide­vo­nat­ko­zik azon­ban az is, ahol ti­los a fo­gyasz­tó­val szem­be­ni ha­tal­mi hely­ze­tet ki­hasz­nál­ni ar­ra, hogy lel­ki vagy fi­zi­kai kény­szer­rel kor­lá­toz­zák a vá­sár­lók vá­lasz­tá­si le­he­tő­sé­ge­it. En­nek ér­tel­me­zé­se az el­té­rő kul­tú­rák és ha­gyo­má­nyok vi­szony­la­tá­ban meg­le­he­tő­sen ne­héz, ugyan­is ami Ang­li­á­ban lel­ki nyo­mást ki­vál­tó ag­res­szív meg­nyil­vá­nu­lás­nak szá­mít, mond­juk egy timeshare üdü­lé­si jog ér­té­ke­sí­té­se­kor eset­le­ge­sen ta­pasz­talt rá­me­nős rá­be­szé­lés, az eset­leg Por­tu­gá­li­á­ban meg­szo­kott mód­ja is le­het az ér­té­ke­sí­tés­nek.

Té­te­les bűn­lajst­rom
A har­ma­dik szint, mint ahogy már hí­rül ad­tuk, té­te­les fe­ke­te­lis­tát tar­tal­maz ar­ra néz­ve, mi­lyen meg­ha­tá­ro­zott ese­tek­ben üt­kö­zik a di­rek­tí­va elő­írá­sa­i­ba egy-egy te­vé­keny­ség, ame­lyik eb­ben az eset­ben kü­lön mér­le­ge­lés nél­kül is bír­sá­got von ma­ga után. Ilyen pél­dá­ul, ha egy ke­res­ke­dő azt ál­lít­ja, ter­mé­ke csak kor­lá­to­zott ide­ig kap­ha­tó, vagy csak bi­zo­nyos fel­té­te­lek mel­lett kor­lá­to­zott ide­ig kap­ha­tó, így a fo­gyasz­tó­nak nem ma­rad ide­je a dön­tés­re.
Szin­tén a fe­ke­te­lis­tán sze­re­pel több pa­ra­gra­fu­son ke­resz­tül a ha­mis lát­szat kel­té­se: pél­dá­ul an­nak a lát­szat­nak a kel­té­se, hogy a ter­mék jog­sze­rű­en for­gal­maz­ha­tó, vagy pél­dá­ul a ve­vő tör­vé­nyes jo­gá­ra vo­nat­ko­zó­an olyan lát­szat kel­té­se, mint­ha az az el­adó ter­mé­ké­nek sa­já­tos­sá­ga len­ne. Ugyan­csak ti­los an­nak ál­lí­tá­sa, hogy a ke­res­ke­dő be­fe­je­zi a te­vé­keny­sé­gét, vagy ép­pen üz­let­he­lyi­sé­get vál­toz­tat. Ti­la­lom alá esik a pi­ra­mis el­ven mű­kö­dő ér­té­ke­sí­té­si rend­szer lét­re­ho­zá­sa, ahol a fo­gyasz­tó ar­ra gon­dol­va vá­sá­rol, hogy má­sok be­szer­ve­zé­sé­vel jö­ve­de­lem­re tesz szert.
A ma­gyar ver­zió rö­vi­de­sen a par­la­ment előtt fek­szik, vár­ha­tó­an a ta­va­szi ülés­szak na­pi­rend­jén sze­re­pel majd, a Gaz­da­sá­gi és Köz­le­ke­dé­si Mi­nisz­té­ri­um elő­ter­jesz­té­sé­ben. Egy­elő­re még nem szü­le­tett dön­tés ar­ról, me­lyik szer­ve­zet hajt­ja vég­re a ná­lunk is szó sze­rint al­kal­ma­zan­dó irány­elv­ből adó­dó fel­ada­to­kat.
L. M.