Mi és az MI

A Budapesti Corvinus Egyetem három kutatója – dr. Csapody Bence, dr. Miskolczi Márk és dr. Jászberényi Melinda – a British Food Jour­nalben publikált tanulmánya elsőként vizsgálja átfogóan, hogyan gondolkodnak a hazai éttermi döntéshozók a mesterséges intelligencián (MI) alapuló, vendégtérben alkalmazható technológiákról.

Nincs univerzális digitalizációs recept

A cikk a Trade magazin 2026/02-03. lapszámában olvasható.

A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a digitalizáció nem csak technikai kérdés: az MI bevezetése üzleti döntés, amit nemcsak a rendszer ára és a funkciói határoznak meg, hanem az is, hogy milyen az étterem stílusa, szervezeti kultúrája, vendégkörének összetétele. Az elfogadás tehát nem „igen vagy nem” kérdés, hanem különböző vezetői gondolkodásmódok mentén szerveződik.

A szerzők a téma körüli jellegzetes vélemény- és gondolkodásmód-csoportokat azonosító Q-módszertannal mérték fel fővárosi étteremvezetők preferenciáit és félelmeit, és öt jól elkülöníthető attitűdöt azonosítottak.

Az első csoport a személyes figyelmet és emberi interakciót tekinti a vendéglátás lényegének, ezért az MI-t inkább márkakockázatként értelmezi.

A második, vendégigényekre fókuszáló kör nyitottabb, de csak akkor, ha a technológia kézzelfoghatóan javítja a vendégélményt – például gyorsabb rendelésfelvétellel vagy hatékonyabb kommunikációval.

A harmadik csoportnál a fő fék a csapaton belüli ellenállás: szerintük az új rendszerek stresszt és túlterhelést okozhatnak, és a bevezetés rövid távon akár lassíthatja is a működést.

A negyedik csoport hagyományőrző: a minőséget, atmoszférát és emberi jelenlétet tartja döntőnek, és nem látja igazoltnak a technológia komoly gazdasági hasznát.

Az ötödik, „óvatos újítók” réteg látja a hatékonysági előnyöket és az egységesebb szolgáltatás lehetőségét, de kontrollált, fokozatos átállást tart reálisnak.

A tanulmány gyakorlati tanulsága, hogy nincs univerzális digitalizációs recept: az MI akkor teremt valódi értéket, ha szervesen illeszkedik az étterem koncepciójába, és nem idegen elemként jelenik meg. A siker kulcsa pedig a munkatársak bevonása, a tréning és a fokozatos tesztelés, miközben a vendégek elfogadása is tudatos kommunikációt igényel.