Mézeskalács-fesztivál lesz a hétvégén Debrecenben

A nagy múltú debreceni mézeskalácsosság történetét és a vidék méhészeti hagyományait bemutató mézeskalács-fesztivált rendeznek a hétvégén a cívisvárosban.

Vajda Mária etnográfus, a fesztivál ötletgazdája a rendezvényt beharangozó szerdai sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a 2008-ban tartott első fesztivál azonnal bekerült a Guinness-rekordok közé, mivel több száz mézeskalácsot a kezében tartó résztvevő kart karba öltve alkotott élő láncot, „mézeskalács-kerítést” a Nagytemplom körül.

Az idei, nyolcadik mézeskalács-fesztiválon, augusztus 15-én és 16-án Debrecen egyik legszebb terén, a Déri múzeum előtt kapnak majd ízelítőt az érdeklődők a mézeskalácsosság történetéből és termékeiből – hangzott el a tájékoztatón.

Debrecen a magyarországi mézeskalácsosság egyik jelentős központja: kiváló minőségű és messze földön híres mézeskalácsot készítettek itt évszázadokon keresztül, és készítenek napjainkban is. Az egyik jellegzetes debreceni mézeskalács neve – készítsék bár Európa más országában – ma is „debreceni tányér”. A vásárok, heti piacok, búcsúk, kisebb-nagyobb kulturális rendezvények elmaradhatatlan szereplői mind a mai napig a mézeskalácsosok – magyarázta Vajda Mária.

Kántor Dezsőné Pető Ilona mézeskalácsos népi iparművész szerint a mézeskalács-készítés a legdokumentáltabb szakma: ismernek kétezer éves agyagformákat is.

Később egyházi privilégium volt a mézeskalács-készítés, akkor lett a mézeskalácsból „barátok kenyere”, majd amikor megszűnt az egyház kizárólagossága, megalakultak az első mézeskalácsos céhek – tette hozzá, megjegyezve, hogy a mézeskalács hosszú ideig nagyon népszerű volt: a színes mézeskalács volt a vásárfia, amit szinte mindenki magával vitt a vásárokból, de egy hatalmas, szívalakú mézeskalács sok esetben gyűrű helyett jegyajándék volt, amit később évtizedeken át őrizgettek.

Debrecenben a mézeskalácsos céh első írásos nyomait 1713-tól ismerjük, de bizonyos, hogy mézeskalácsosok már jóval korábban is dolgoztak a városban – mutatott rá Lakner Lajos, a Déri múzeum tudományos igazgatóhelyettese.

A hétvégi mézeskalács-fesztivál a vidék jelentős méhészeti hagyományai révén nemcsak a mézeskalácsról szól, hanem a mézről, a méz kultúrtörténetéről, sokrétű felhasználásáról, fontos és előnyös élettani hatásáról, a méhészekről és a mézes csodák születéséről – fűzte hozzá.

A mézeskalács, a méz és a mézzel készült termékek vására mellett változatos színpadi produkciók szórakoztatják majd az érdeklődőket a Déri téren, ahol a kicsiket népi játszótér és kézműves foglalkozások várják. (MTI)