Mennyit számít másfél fok?

Ha nem meleg a nyár, akkor nincs is globális felmelegedés? Ha nem lépjük át a 1,5 Celsius fokot, akkor nem is kell annyira izgulnunk? És mi történik, ha a mikroműanyagok bekerülnek a növények szervezetébe? Terítéken a klímaváltozás és a környezetszennyezés.

Szerző: Gyarmati Orsolya

Az Új Szó cikke az idei és az előző évek nyarait elemzi, s rámutat, attól, hogy az idei nyár nem olyan meleg, az nem azt jelenti, hogy nincs klímaváltozás, hiszen, ha az átlagokat nézzük, az extrém időjárási szélsőségek Közép-Kelet-Európában csak a 2000-es évek óta fordulnak elő.

„Ha csak az »itt és most«-tal foglalkozunk, azt hihetjük, a globális felmelegedés nem is lesz akkora gond, nem eszik olyan forrón a kását. De például Szibériában, a sarkkörön túl 38 fokos kánikula van. Persze, igen, néha melegebb van ott is nyáron, már csak a fehér éjszakák miatt is, amikor nem megy le a nap. Csakhogy a mögöttünk levő tél is rendkívül enyhe volt azon a vidéken, felolvadhat az »örökké« fagyott talaj, ami további felmelegedéshez vezet. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy hiába voltak a koronavírus miatt korlátozások, gyárleállások, forgalomcsökkenés, bár az ég kitisztult, az üvegházhatású gázok koncentrációja tovább nőtt a légkörben” – figyelmeztet a cikk írója.

Szélsőségek viharában

Hasonlóan pesszimista képet fest a Pénzcentrum írása. A cikk szerint akár négy éven belül teljesen megváltozhat az életünk, ha átlépjük a kritikus szintet, azaz a 1,5 fokos hőmérséklet-növekedést. Ennek az esélye a Met Office kutatói szerint jelenleg 20 százalék.

„A világ bizonyos részein jóval érezhetőbb lesz a melegedés, mint máshol. A kutatók szerint az Északi-sarkvidék például a globális átlagnál valószínűleg kétszer gyorsabban melegszik idén. A szakemberek előrejelzései szerint továbbá a következő öt évben több vihar lesz Európa nyugati része felett
az emelkedő tengervízszint miatt” – írja a cikk.

Plasztik palánták

Más oldalról, a műanyagszennyezés témája felől közelít a világ jövőjéhez az Agrárszektor. A cikk egy friss kutatásról számol be, amely szerint a műanyag hulladékot a növények is képesek „megenni”, az egészen kicsi műanyagrészecskék ugyanis behatolnak a gyökér szövetébe a talajból, s emiatt a növény nem jut elegendő vízhez a talajból. A kutatók szerint további problémát okoz, hogy a műanyag a növény genetikai felépítését is megváltoztathatja.

A szakemberek 100 nanométernél kisebb műanyagoknak tették ki a növényt (csak összehasonlításképpen: egy papírlap vastagsága ennek az ezerszerese), majd megvizsgálták, hova jutott el a műanyag, és milyen hatást gyakorol a gyomnövény biológiájára és genetikájára. A növényeket műanyaggal szennyezett talajban növesztették, és természetesen volt egy kontrollcsoport is, amelyik tiszta (tisztább) földben növekedhetett.

Az eredmények azt mutatják, hogy mivel a műanyagrészecskék egészen kicsik, képesek behatolni a gyökér szövetébe, ahol megakadályozzák a gyökereket a víz megfelelő felszívásában. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a műanyag megakadályozta a növények megfelelő növekedését. S ha ez még nem volna elég, a tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a műanyag valójában megváltoztatja a növény genetikai felépítését. Ez azonban további elemzést igényel, és a csoport már dolgozik egy külön tanulmányon, hogy többet megtudjon a genetikai hatásokról. E kutatási eredmények már csak azért is aggasztóak, mert növényeket fogyasztunk, még ha nem is a cikkben említett lúdfüvet.

A laboratóriumi alapú megközelítés lehetővé tette a csapat számára, hogy megismerje a nano méretű műanyagok növényekre gyakorolt közvetlen hatását, de ez nem vonatkozik közvetlenül a vadon élő növényekre és műanyagokra sem, mivel a légkörben szállított és a talajba rakódott műanyag nem lesz annyira „tiszta”, mint amilyennel a csapat dolgozott. A szabadban a műanyagokat vegyszerek és időjárási tényezők bontják le, megváltoztatva azok fizikai és kémiai összetételét. //

Keményebben lép fel a klímaváltozás ellen az Unilever

Az Unilever új intézkedéseket és vállalásokat jelentett be, amelyek célja, hogy az eddigieknél is határozottabban cselekedjen a klímaváltozás ellen, a környezet védelme és megújulása, valamint annak érdekében, hogy meg tudjuk őrizni a természeti erőforrásokat a jövő generációi számára. A vállalat 2039-ig minden terméke esetében el akarja érni a nettó zéró kibocsátást. Ezen túl a mezőgazdasági kisvállalkozók és farmerek új generációját segítve, velük együtt dolgozva az erdők, a talaj és a biodiverzitás védelmét és helyreállítását szolgáló programok élére áll, a vízhiányos területeken pedig a kormányzatokkal és más szervezetekkel együttműködve javítja a közösségek vízhez való hozzáférését. E tevékenységek felgyorsításáért az Unilever márkái együttesen egymilliárd eurót fektetnek be az újonnan létrehozott, klíma- és természetvédelmi alapba (Climate & Nature Fund). //

Legyen klímabarát a gazdaság újraindítása!

A világ 155 globális nagyvállalata közös nyilatkozatban szólítja fel a világ kormányait arra, hogy a koronavírus-járványt követő gazdaságélénkítő csomagjaikat hozzák összhangba a legfrissebb klímatudományi eredményekkel. A Mars is csatlakozott az ENSZ által támogatott eddigi legnagyobb olyan kezdeményezéshez, amelyet a világ legnagyobb vállalatainak ügyvezető igazgatói közösen hívtak életre. Céljuk, hogy megerősítsék saját klímavédelmi törekvéseiket, és felszólítsák a világ kormányait arra, hogy ők is ezekkel összhangban cselekedjenek.

A nyilatkozat olyan gazdasági újraindítást sürget, ami egyrészt a klímatudomány által meghatározott 1,5°C-os szint alatt tartja a globális hőmérsékletet, másrészt olyan jövőbeli befektetéseket tartalmaz, ami egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlat-változás hatásaival szemben ellenállóképes jövő felé vezet. //

Újrahasznosított műanyag csomagolásban érkezik a poharas Magnum

A tavalyi tesztek után az idén több mint 7 millió darab olyan poharas Magnum kerül az európai boltok polcaira, amely újrahasznosított műanyag felhasználásával készült csomagolásban érkezik. Korábban nem állt rendelkezésre megfelelő technológia, így az Unilever céljai közé tartozott az újrahasznosítási metódus kifejlesztésének a támogatása is.

Ez a lépés része az Unilever globális, csomagolással kapcsolatos kötelezettségvállalásának, amelynek célja, hogy 2025-ig több mint százezer tonnával csökkentse a felhasznált műanyag csomagolóanyagok volumenét, a felére csökkentse a felhasznált „szűz” (azaz nem újrahasznosított, közvetlenül kőolajból készülő) műanyagok mennyiségét, valamint felgyorsítsa az újrahasznosított műanyagok használatát. Az új csomagolás bevezetése ráadásul most különösen fontos, hiszen érdemben csökkenthető a világjárvány közepette megnövekedett otthoni jégkrémfogyasztás környezeti lábnyoma.

– Büszkék vagyunk arra, közismert jégkrémmárkánkon bevezethetjük ezt az úttörő technológiát – mondta Julien Barraux, a Magnum globális vezérigazgatója. – Reméljük, hogy ezzel az új megközelítéssel az élelmiszeripart is egy fenntarthatóbb jövő felé vezetjük, utat törve a körforgásos gazdaság előtt.

Az új csomagolásban kapható poharas Magnumok a nagyobb európai piacokon folyamatosan kerülnek forgalomba, hazánkba várhatóan 2021 első felétől érkeznek meg. //