Magazin: Mennyire boros nemzet a magyar?
Mi, magyarok, szeretünk borfogyasztó nemzetként tekinteni magunkra, de kérdés, valójában mennyi embert érint ez a téma, azaz mennyien tűnődnek el azon, hogy például egy jóféle muskotály, esetleg egy kis rozé adja a kisházmester alapját? A dilemmára még mindig egyértelmű a magyarok válasza, hiszen az alkoholfogyasztók körében továbbra is kisebbséget alkotnak azok, akik szoktak bort inni (46%).
Nagymintás, az egyes termékkategóriák penetrációját mérő vizsgálatunk (TGI – lásd keretes írás) szerint összességében minden ötödik felnőtt mondható borfogyasztónak. A borfogyasztók táborára kevésbé jellemző a férfiak dominanciája, hiszen arányuk „csak” másfélszerese a nőkének, míg más alkoholfajták esetén két-háromszoros különbségről lehet beszélni. A bor abban is különbözik más alkoholfajtáktól, hogy fogyasztása sokkal inkább korspecifikus: jellemzően 30 éves kor fölött kezdenek el bort inni a hazai felnőttek.
Összességében lassan csökkent a borfogyasztók száma az elmúlt 1-2 évben. 2015–2016-ban még nagyjából 1,8–1,9 millióra becsülhettük azok számát, akik az elmúlt 12 hónapban fogyasztottak bort, az idei évre azonban 1,6 millióra esett ez a szám.
A borfajták közötti erőviszonyok változatlanok: két vörös fajta áll az első két helyen (bikavér és kékfrankos), míg a bronzérmes a muskotály. 2016-hoz képest csak a rozé tudott javítani 2 százalékpontot, ami évek óta nagyon divatos, felfutóban lévő kategória. A legkevésbé népszerű fajták között találjuk a sauvignon blanc-ot, a rajnai rizlinget, a traminit, valamint a cabernet franc-ot.
Egy-egy borfogyasztó a 2015-höz hasonlóan átlagosan 2-3 féle bort iszik, ennél jelentősen több fajtával csak a fiatalabbak próbálkoznak. Továbbra is Tokaj, Balaton, Villány a három dobogós magyar borrégió. E három vezető területet megközelíti a mátrai régió, a többi kisebb terület azonban jelentős lemaradásban van a négy nagy mögött.
A különböző kiskereskedelmi láncokban hasonló a borvásárlók aránya, egyedül az interneten vásárlók körében népszerűbb a bor az átlagnál. Az internetes kereskedelem tehát borpiacon is jelentős növekedési potenciált rejthet magában a termelők és kereskedők számára egyaránt. Ráadásul az internetes vásárlók jellemzően a jobb módban élő és kísérletező emberek közül kerülnek ki. A TGI-kutatás során készült életstílus alapján szegmentáló modell szerint az mondható, hogy az ún. „fogyasztói elit” csoport tagjai azok, akik a legnagyobb arányban szoktak bor fogyasztani. //
Kapcsolódó cikkeink
Pisztácia Magyarországon?
Egyre több jel mutat arra, hogy a pisztáciatermesztés már nem…
Tovább olvasom >Hubai Imre: a magyar bor páratlan nemzeti kincs
A magyar bor páratlan nemzeti kincs, amelyre az egész ország…
Tovább olvasom >Sorsokról döntenek e titkos társaság tagjai
Kevesebben vannak világszerte, mint ahány ember járt az űrben, és…
Tovább olvasom >További cikkeink
Amitől a terméket a kosárba helyezzük – kutatás
A PwC és a Publicis Groupe Hungary legújabb közös kutatása…
Tovább olvasom >Korhatár alá került az energiaital: amit minden boltosnak tudnia kell
Június 11-től életbe lépett az energiaitalok árusítására vonatkozó új szabályozás:…
Tovább olvasom >Háztartási és higiénés termékek ára is nyomon követhető az Árfigyelőben
Újabb 42 termékkategóriával bővült a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által működtetett,…
Tovább olvasom >