Magazin: Mennyire boros nemzet a magyar?
Mi, magyarok, szeretünk borfogyasztó nemzetként tekinteni magunkra, de kérdés, valójában mennyi embert érint ez a téma, azaz mennyien tűnődnek el azon, hogy például egy jóféle muskotály, esetleg egy kis rozé adja a kisházmester alapját? A dilemmára még mindig egyértelmű a magyarok válasza, hiszen az alkoholfogyasztók körében továbbra is kisebbséget alkotnak azok, akik szoktak bort inni (46%).
Nagymintás, az egyes termékkategóriák penetrációját mérő vizsgálatunk (TGI – lásd keretes írás) szerint összességében minden ötödik felnőtt mondható borfogyasztónak. A borfogyasztók táborára kevésbé jellemző a férfiak dominanciája, hiszen arányuk „csak” másfélszerese a nőkének, míg más alkoholfajták esetén két-háromszoros különbségről lehet beszélni. A bor abban is különbözik más alkoholfajtáktól, hogy fogyasztása sokkal inkább korspecifikus: jellemzően 30 éves kor fölött kezdenek el bort inni a hazai felnőttek.
Összességében lassan csökkent a borfogyasztók száma az elmúlt 1-2 évben. 2015–2016-ban még nagyjából 1,8–1,9 millióra becsülhettük azok számát, akik az elmúlt 12 hónapban fogyasztottak bort, az idei évre azonban 1,6 millióra esett ez a szám.
A borfajták közötti erőviszonyok változatlanok: két vörös fajta áll az első két helyen (bikavér és kékfrankos), míg a bronzérmes a muskotály. 2016-hoz képest csak a rozé tudott javítani 2 százalékpontot, ami évek óta nagyon divatos, felfutóban lévő kategória. A legkevésbé népszerű fajták között találjuk a sauvignon blanc-ot, a rajnai rizlinget, a traminit, valamint a cabernet franc-ot.
Egy-egy borfogyasztó a 2015-höz hasonlóan átlagosan 2-3 féle bort iszik, ennél jelentősen több fajtával csak a fiatalabbak próbálkoznak. Továbbra is Tokaj, Balaton, Villány a három dobogós magyar borrégió. E három vezető területet megközelíti a mátrai régió, a többi kisebb terület azonban jelentős lemaradásban van a négy nagy mögött.
A különböző kiskereskedelmi láncokban hasonló a borvásárlók aránya, egyedül az interneten vásárlók körében népszerűbb a bor az átlagnál. Az internetes kereskedelem tehát borpiacon is jelentős növekedési potenciált rejthet magában a termelők és kereskedők számára egyaránt. Ráadásul az internetes vásárlók jellemzően a jobb módban élő és kísérletező emberek közül kerülnek ki. A TGI-kutatás során készült életstílus alapján szegmentáló modell szerint az mondható, hogy az ún. „fogyasztói elit” csoport tagjai azok, akik a legnagyobb arányban szoktak bor fogyasztani. //
Kapcsolódó cikkeink
Kitűnően szerepeltek a 2024-es évjáratú borok a XXI. Synvino Borversenyen
Összesen 400 nevezés érkezett az ország 18 borvidékéről a Syngenta…
Tovább olvasom >Világot átívelő borászati összefogás – bemutatjuk a The Global AVA nemzetközi szervezetet
A kaliforniai Livermore-völgyi Borászati Közösség 2025. február 26-án bejelentette a…
Tovább olvasom >Borpiaci változások: csökkenő fogyasztás, kihívások és lehetőségek
Az elmúlt években jelentős átalakulás zajlott a hazai és nemzetközi…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >