Mélyrepülésben a magyarországi üdítőital- és gyümölcsléfogyasztás

Megállíthatatlannak tűnik az alkoholmentes italgyártó ágazat mélyrepülése, egyre kevesebb üdítőt és gyümölcslevet vásárolnak Magyarországon. Az éves szinten 170 milliárd forint termelési értéket előállító gyártók 2013-ban 8 százalékkal kevesebb terméket adtak el itthon, mint az előző év azonos időszakában. A szektor így új munkahelyek teremtése és beruházások helyett 2013-ban is létszámcsökkentésre kényszerült. Az üdítőitalokkal bevitt kalória csupán átlagosan 1,5-2 százaléka a magyar felnőtt lakosság teljes napi energiabevitelének, ami kevesebb, mint egy alma kalóriatartalma.

 Jelentősen, mintegy 8 százalékkal csökkent az alkoholmentes italok (szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek, ízesített vizek, jeges teák, energia- és sportitalok, szörpök) forgalma Magyarországon 2013-ban. A piac mérete 827 millió literre esett a 2012-es 896 millió literről. Az üdítőitalok értékesített mennyisége 2007 óta megállás nélkül zsugorodik, melynek eredményeként 2011-2013 között négyszáz munkahely szűnt meg az ágazatban.

A szénsavas üdítőitalok piaca már egy évtizede folyamatosan csökken, ma 31 százalékkal kevesebb termék fogy, mint a legmagasabb fogyasztás évében, 2003-ban. A negatív trend 2013-ben sem fordult meg, sőt a gyártók tavaly 12 százalékkal kevesebb terméket adtak el, mint 2012 hasonló időszakában.

A gyümölcslevek fogyasztása a mögöttünk álló esztendőben 1 százalékkal csökkent 2012 azonos időszakához viszonyítva. A 2007-es csúcs évhez képest azonban 35 százalékkal fogyott kevesebb a boltokban ezekből a termékekből.

Az üdítőitalokat sokan teszik felelőssé a világszinten egyre komolyabb problémát jelentő elhízásért. Az üdítőitalokkal elfogyasztott kalória (energia) azonban csupán átlag 1,5-2 százaléka (kb. 40 kalória) a magyar felnőtt lakosság teljes napi kalóriabevitelének, ami kevesebb, mint egy közepes alma energiatartalma.

Az alkoholmentes italok értékesítésének évek óta tartó visszaesése nemcsak az ágazat gyártóit érinti kedvezőtlenül, hanem az agrárbeszállítókat és a kereskedelmet is, ami halmozódó veszteségeket jelent a magyar gazdaság számára. Szövetségünk ezért is reméli, hogy a magyar államháztartás egyensúlyi helyzetének javulása – más ágazatokhoz hasonlóan – idővel lehetőséget teremt az élelmiszeripari különadók, így például a népegészségügyi termékadó fokozatos csökkentésére, kivezetésére.