Megváltozott fogyasztói szokások, változó fogyasztóvédelmi szabályok
Az idei évkezdés a leárazásokon és az új kollekciókon túl megváltozott jogszabályokat is tartogat a fogyasztók és a kereskedelmi vállalkozások számára. 2024-ben több ponton módosulnak a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezései. A legfontosabb változásokat cikkünkben foglaljuk össze.
A cikk a Trade magazin 2024/2-3. lapszámában olvasható.
A fogyasztók az értékesítés valamennyi területét behálózó digitalizáció, a megváltozott fogyasztói szokások és az átalakuló piaci viszonyok következtében még fokozottabb védelemre szorulnak. Ehhez kapcsolódóan a Kormány új, „cselekvő” fogyasztóvédelmi politikájában a fogyasztóvédelem elérhetősége kiemelt szerepet kapott.
A „cselekvő” politikához kapcsolódó jogszabály-módosítással a jogalkotó a meglévő fogyasztóvédelmi rendszer működését kívánja hatékonyabbá tenni, ösztönözve ezáltal az önkéntes jogkövetést, és elősegítve a jogsértésekkel szembeni hatékony fellépést.
A „reform” két fő irányvonalát a békéltető testületekre és a vitarendezésre vonatkozó szabályozás naprakésszé és elérhetővé tétele, valamint a fogyasztóvédelmi bírságokat érintő változtatások határozzák meg.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2024/02/REF_Varakozasok-2024__opt1-1024x683.jpeg)
A jogszabály-módosítással a jogalkotó a meglévő fogyasztóvédelmi rendszer működését kívánja hatékonyabbá tenni, ösztönözve ezáltal az önkéntes jogkövetést, és elősegítve a jogsértésekkel szembeni hatékony fellépést
A békéltető testületek működésének reformja
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2024/02/Ficsor-Gergely-PwC_ret_opt-scaled-e1707844874601-232x300.jpeg)
Vendégszerző:
Dr. Ficsor Gergely
ügyvéd, irodai tag
Réti, Várszegi és Társai
Ügyvédi Iroda PwC Legal
![Straubinger Zsofia, PwC](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2022/04/Straubinger-Zsofia_PwC_opt_c.jpg)
Vendégszerző:
Dr. Straubinger Zsófia
ügyvéd, irodai tag
Réti, Várszegi és Társai
Ügyvédi Iroda PwC Legal
![dr Szűcs László-PwC Legal](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2018/10/Dr.Sz%C5%B1csL%C3%A1szl%C3%B3_opt-e1598517443125-232x300.jpeg)
Vendégszerző:
Dr. Szűcs László
ügyvéd, irodai tag
Réti, Várszegi és Társai
Ügyvédi Iroda
PwC Legal
A békéltető testületek intézménye évtizedes múltra tekint vissza. Hazánkban a rendszer – az EU-ban egyedülálló jelleggel – közel 25 éve működik. A békéltetés elsődleges célja, hogy egyezség megkötésére ösztönözze a fogyasztót és a kereskedelmi vállalkozást a fogyasztói jogvitában. Ha a megkötött egyezség megfelel a jogszabályoknak, akkor azt a békéltető testület határozattal jóváhagyja. Egyezség hiányában azonban sok fogyasztói igény ebben a fázisban elhalt, mivel a fogyasztók még akkor sem vállalták a hatóság vagy bíróság előtti eljárással együtt járó kötelezettségeket, mikor úgy érezték, hogy igényük megalapozott. Az új szabályokkal a kis értékű ügyek esetén mindez az év elejétől megváltozott.
2024. január 1-től amennyiben a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igény nem haladja meg a kétszázezer forintos értékhatárt, úgy a békéltető testület eljáró tanácsa a vállalkozás alávetési nyilatkozata hiányában is kötelező erejű, végrehajtható határozatot hozhat. A határozathozatalnak természetesen továbbra is feltétele, hogy a fogyasztói panasz megalapozott legyen, továbbá a kereskedelmi vállalkozás egyet nem értése esetén kérheti a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezését a bíróságtól. Ebben az esetben azonban már nem a fogyasztót terheli a bizonyítás, hanem a kereskedelmi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy hatályon kívül helyezés iránt előterjesztett kérelme (pl. jogszabályi nem megfelelés vagy eljárási hiba miatt) megalapozott. Mindez jogilag egy lényegesen kedvezőbb helyzet a fogyasztó számára, így borítékolható, hogy ez a változás növelni fogja a békéltető testületekhez forduló fogyasztók számát. Megjegyezzük, hogy kétszázezer forint felett érvényben maradtak a korábbi szabályok, azaz a békéltető testületek nem hozhatnak kötelező erejű, végrehajtható határozatot, csak egyezséget hagynak jóvá, illetve ajánlást tehetnek.
További, a fogyasztók számára kedvező fordulatként emelnénk ki az online meghallgatás elsődlegességének bevezetését. A szabályok szerint a fogyasztó továbbra is jogosult lesz fizikai jelenléttel bíró, személyes meghallgatást kérni, de ilyen kérelem hiányában a békéltető testület – főszabály szerint – online meghallgatást tart. Az eljárási szabály módosításával az online térben otthonosan mozgó fogyasztó egyszerűbben és főként költséghatékonyabban tud részt venni a békéltető testület eljárásában.
Végül, de nem utolsósorban érdemes megemlíteni a békéltető testületek illetékességi területét érintő változásokat is. Az alternatív vitarendezési eljárás online térbe helyezésével a fizikai jelenléttel bíró meghallgatások száma előre láthatólag csökkenni fog, az ügyintézés gyorsabb és rugalmasabb lesz, így a jogalkotó a békéltető testületek számát is csökkentette.
A Budapesti és a Pest Vármegyei Békéltető Testület kivételével, 2024. január 1-től már a kilenc békéltető testületből hét alá több vármegye is tartozik. Eddig húsz békéltető testület működött hazánkban, a jövőben pedig kilenc békéltető testülettől kérhetnek segítséget a fogyasztók.
Végezetül megjegyezzük, hogy békéltető testülethez továbbra is csak akkor fordulhat a fogyasztó, ha az érintett vállalkozással előzetesen közvetlenül is megkísérelte a vitás ügye rendezését, és az nem járt a fogyasztó számára sikerrel.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2024/02/REF_Varakozasok-2024__opt2-300x200.jpeg)
Borítékolható, hogy ez a változás növelni fogja a békéltető testületekhez forduló fogyasztók számát
A fogyasztóvédelmi bírságok jelentős emelése
A fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabható bírságok mértéke március elsejétől változik.
A kiszabható bírság alsó és felső mértéke a következők szerint változik:
– A nagyobb (100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű, a számviteli törvény hatálya alá tartozó, kkv-nek nem minősülő) vállalkozások esetén a bírság minimuma 15 ezerről 1 millió forintra, maximuma 650 millió forintra nő. Abban az esetben, ha a jogsértés a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértette vagy veszélyeztette, illetve, ha az a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozott, a bírság mértéke 2 millió forinttól 3 milliárd forintig terjedhet.
– A fenti árbevételi küszöbértéket el nem érő vállalkozások esetén márciustól a bírság minimuma 100 ezer forint, maximuma pedig 2 millió forint lesz. Ha pedig az említett súlyosító körülmények is fennállnak, úgy a bírság minimális mértéke 200 ezer forintra nő. A bírság ekkor a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-át is elérheti, a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén pedig akár 6,5 millió forintnyi bírság is kiszabható.
Speciális szabályok vonatkoznak majd az e-kereskedelmet folytató vállalkozásokra. Amennyiben három éven belül igazoltan legalább két jogsértést követ el a vállalkozás, úgy a második jogsértés esetén (és minden, három éven belüli ismételt jogsértés esetén) megnövelt bírsággal kell számolnia. Az e-kereskedelmet folytató vállalkozások által megvalósított ismételt jogsértés esetén
– a bírság mértéke 2 millió forinttól 3 milliárd forintig, illetve az említett súlyosabb jogsértések esetén 4 millió forinttól 5 milliárd forintig terjedhet, feltéve (mindkét esetben), hogy az e-kereskedelmi vállalkozás az előzőekben hivatkozott, magasabb árbevételű vállalkozásokra vonatkozó feltételeknek megfelel;
– a magasabb árbevétellel nem rendelkező vállalkozások esetén a bírság 400 ezer forint és 4 millió forint között szabható majd ki, kivéve, ha a korábban bemutatott súlyosabb jogsértés történt, ekkor ugyanis a bírság 600 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 6,5 millió forintig terjedhet.
Az egyes fogyasztóvédelmi panaszokra nyilvánvalóan nehéz előre felkészülni, azonban a vállalkozások rendszeres belső audittal, illetve a szabályrendszer folyamatos felülvizsgálatával a működésükben rejlő fogyasztóvédelmi kockázatokat feltárhatják, és ezzel végső soron elkerülhetik a mostantól magas kockázatot jelentő – a Gazdasági Versenyhivatal által fogyasztóvédelmi ügyekben kiszabható bírságtételekhez közelítő – fogyasztóvédelmi eljárásokat.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2024/02/REF_Varakozasok-2024__opt3-300x200.jpeg)
Rendszeres belső audittal, illetve a szabályrendszer folyamatos felülvizsgálatával csökkenthetők a fogyasztóvédelmi kockázatok
//
Kapcsolódó cikkeink
Megerősítette együttműködését a Gazdasági Versenyhivatal és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Közel 20 éve tartó szakmai együttműködést újított meg a Gazdasági…
Tovább olvasom >GVH: 1 éves az online Árfigyelő
Július 1-jén lesz egy éve, hogy élesedett a Gazdasági Versenyhivatal…
Tovább olvasom >Több mint 2 milliárd forint bírságot szabott ki a GVH 2023-ba
Mint minden évben, idén is közzétette a Gazdasági Versenyhivatal az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Magyar szakembert lett a Danone kelet- és közép-európai értékesítési vezetője
Bolyós Enikő idén júliustól budapesti székhellyel szervezi és irányítja a…
Tovább olvasom >Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a…
Tovább olvasom >