Megváltozott fogyasztói szokások, változó fogyasztóvédelmi szabályok

A cikk a Trade magazin 2024/2-3. lapszámában olvasható.

A fogyasztók az értékesítés valamennyi területét behálózó digitalizáció, a megváltozott fogyasztói szokások és az átalakuló piaci viszonyok következtében még fokozottabb védelemre szorulnak. Ehhez kapcsolódóan a Kormány új, „cselekvő” fogyasztóvédelmi politikájában a fogyasztóvédelem elérhetősége kiemelt szerepet kapott.

A „cselekvő” politikához kapcsolódó jogszabály-módosítással a jogalkotó a meglévő fogyasztóvédelmi rendszer működését kívánja hatékonyabbá tenni, ösztönözve ezáltal az önkéntes jogkövetést, és elősegítve a jogsértésekkel szembeni hatékony fellépést.

A „reform” két fő irányvonalát a békéltető testületekre és a vitarendezésre vonatkozó szabályozás naprakésszé és elérhetővé tétele, valamint a fogyasztóvédelmi bírságokat érintő változtatások határozzák meg.

A jogszabály-módosítással a jogalkotó a meglévő fogyasztóvédelmi rendszer működését kívánja hatékonyabbá tenni, ösztönözve ezáltal az önkéntes jogkövetést, és elősegítve a jogsértésekkel szembeni hatékony fellépést

A békéltető testületek működésének reformja

Vendégszerző:
Dr. Ficsor Gergely
ügyvéd, irodai tag
Réti, Várszegi és Társai
Ügyvédi Iroda PwC Legal

Vendégszerző:
Dr. Straubinger Zsófia
ügyvéd, irodai tag
Réti, Várszegi és Társai
Ügyvédi Iroda PwC Legal

Vendégszerző:
Dr. Szűcs László
ügyvéd, irodai tag
Réti, Várszegi és Társai
Ügyvédi Iroda
PwC Legal

A békéltető testületek intézménye évtizedes múltra tekint vissza. Hazánkban a rendszer – az EU-ban egyedülálló jelleggel – közel 25 éve működik. A békéltetés elsődleges célja, hogy egyezség megkötésére ösztönözze a fogyasztót és a kereskedelmi vállalkozást a fogyasztói jogvitában. Ha a megkötött egyezség megfelel a jogszabályoknak, akkor azt a békéltető testület határozattal jóváhagyja. Egyezség hiányában azonban sok fogyasztói igény ebben a fázisban elhalt, mivel a fogyasztók még akkor sem vállalták a hatóság vagy bíróság előtti eljárással együtt járó kötelezettségeket, mikor úgy érezték, hogy igényük megalapozott. Az új szabályokkal a kis értékű ügyek esetén mindez az év elejétől megváltozott.

2024. január 1-től amennyiben a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igény nem haladja meg a kétszázezer forintos értékhatárt, úgy a békéltető testület eljáró tanácsa a vállalkozás alávetési nyilatkozata hiányában is kötelező erejű, végrehajtható határozatot hozhat. A határozathozatalnak természetesen továbbra is feltétele, hogy a fogyasztói panasz megalapozott legyen, továbbá a kereskedelmi vállalkozás egyet nem értése esetén kérheti a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezését a bíróságtól. Ebben az esetben azonban már nem a fogyasztót terheli a bizonyítás, hanem a kereskedelmi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy hatályon kívül helyezés iránt előterjesztett kérelme (pl. jogszabályi nem megfelelés vagy eljárási hiba miatt) megalapozott. Mindez jogilag egy lényegesen kedvezőbb helyzet a fogyasztó számára, így borítékolható, hogy ez a változás növelni fogja a békéltető testületekhez forduló fogyasztók számát. Megjegyezzük, hogy kétszázezer forint felett érvényben maradtak a korábbi szabályok, azaz a békéltető testületek nem hozhatnak kötelező erejű, végrehajtható határozatot, csak egyezséget hagynak jóvá, illetve ajánlást tehetnek.

További, a fogyasztók számára kedvező fordulatként emelnénk ki az online meghallgatás elsődlegességének bevezetését. A szabályok szerint a fogyasztó továbbra is jogosult lesz fizikai jelenléttel bíró, személyes meghallgatást kérni, de ilyen kérelem hiányában a békéltető testület – főszabály szerint – online meghallgatást tart. Az eljárási szabály módosításával az online térben otthonosan mozgó fogyasztó egyszerűbben és főként költséghatékonyabban tud részt venni a békéltető testület eljárásában.

Végül, de nem utolsósorban érdemes megemlíteni a békéltető testületek illetékességi területét érintő változásokat is. Az alternatív vitarendezési eljárás online térbe helyezésével a fizikai jelenléttel bíró meghallgatások száma előre láthatólag csökkenni fog, az ügyintézés gyorsabb és rugalmasabb lesz, így a jogalkotó a békéltető testületek számát is csökkentette.

A Budapesti és a Pest Vármegyei Békéltető Testület kivételével, 2024. január 1-től már a kilenc békéltető testületből hét alá több vármegye is tartozik. Eddig húsz békéltető testület működött hazánkban, a jövőben pedig kilenc békéltető testülettől kérhetnek segítséget a fogyasztók.

Végezetül megjegyezzük, hogy békéltető testülethez továbbra is csak akkor fordulhat a fogyasztó, ha az érintett vállalkozással előzetesen közvetlenül is megkísérelte a vitás ügye rendezését, és az nem járt a fogyasztó számára sikerrel.

Borítékolható, hogy ez a változás növelni fogja a békéltető testületekhez forduló fogyasztók számát

A fogyasztóvédelmi bírságok jelentős emelése

A fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabható bírságok mértéke március elsejétől változik.

A kiszabható bírság alsó és felső mértéke a következők szerint változik:

– A nagyobb (100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű, a számviteli törvény hatálya alá tartozó, kkv-nek nem minősülő) vállalkozások esetén a bírság minimuma 15 ezerről 1 millió forintra, maximuma 650 millió forintra nő. Abban az esetben, ha a jogsértés a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértette vagy veszélyeztette, illetve, ha az a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozott, a bírság mértéke 2 millió forinttól 3 milliárd forintig terjedhet.

– A fenti árbevételi küszöbértéket el nem érő vállalkozások esetén márciustól a bírság minimuma 100 ezer forint, maximuma pedig 2 millió forint lesz. Ha pedig az említett súlyosító körülmények is fennállnak, úgy a bírság minimális mértéke 200 ezer forintra nő. A bírság ekkor a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-át is elérheti, a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén pedig akár 6,5 millió forintnyi bírság is kiszabható.

Speciális szabályok vonatkoznak majd az e-kereskedelmet folytató vállalkozásokra. Amennyiben három éven belül igazoltan legalább két jogsértést követ el a vállalkozás, úgy a második jogsértés esetén (és minden, három éven belüli ismételt jogsértés esetén) megnövelt bírsággal kell számolnia. Az e-kereskedelmet folytató vállalkozások által megvalósított ismételt jogsértés esetén

– a bírság mértéke 2 millió forinttól 3 milliárd forintig, illetve az említett súlyosabb jogsértések esetén 4 millió forinttól 5 milliárd forintig terjedhet, feltéve (mindkét esetben), hogy az e-kereskedelmi vállalkozás az előzőekben hivatkozott, magasabb árbevételű vállalkozásokra vonatkozó feltételeknek megfelel;

– a magasabb árbevétellel nem rendelkező vállalkozások esetén a bírság 400 ezer forint és 4 millió forint között szabható majd ki, kivéve, ha a korábban bemutatott súlyosabb jogsértés történt, ekkor ugyanis a bírság 600 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 6,5 millió forintig terjedhet.

Az egyes fogyasztóvédelmi panaszokra nyilvánvalóan nehéz előre felkészülni, azonban a vállalkozások rendszeres belső audittal, illetve a szabályrendszer folyamatos felülvizsgálatával a működésükben rejlő fogyasztóvédelmi kockázatokat feltárhatják, és ezzel végső soron elkerülhetik a mostantól magas kockázatot jelentő – a Gazdasági Versenyhivatal által fogyasztóvédelmi ügyekben kiszabható bírságtételekhez közelítő – fogyasztóvédelmi eljárásokat.

Rendszeres belső audittal, illetve a szabályrendszer folyamatos felülvizsgálatával csökkenthetők a fogyasztóvédelmi kockázatok

 //