Megszűnhet az uniós e-kereskedők versenyhátránya

A napokban benyújtott adócsomag egyebek mellett az unió e-kereskedelmi áfareform-implementációját is tartalmazza. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának szenior menedzsere szerint erre lehetett számítani, hiszen az Európai Unió tagállamaiban kötelezően alkalmazandó, úgynevezett e-kereskedelmi áfacsomagot már tavaly elfogadták.

Az e-kereskedelem áfaszabályainak módosításával az Európai Bizottság biztosítani kívánja az uniós és nem uniós vállalkozások közötti tisztességes versenyt, támogatja az áfacsalás elleni küzdelmet, és megkönnyíti a határokon átnyúló e-kereskedelmet.
Az eredeti tervek szerint 2021. január 1-jén lépett volna hatályba az e-kereskedelmi csomag, a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai miatt azonban a bevezetése 2021. július 1-jéig tolódott. A magyar törvényjavaslat ezzel összhangban erre az időpontra időzíti a változások hatálybalépését. Addig ugyan az érintetteknek még több mint fél évük van, ám javasolt időben átgondolniuk a lehetőségeket, és szükség esetén kidolgozni az új üzleti struktúrákat, az új adminisztrációs szabályokhoz szükséges lépéseket, fejlesztéseket – tette hozzá a Niveus szakértője.

Az egyik legjelentősebb változás, hogy 2021. július 1-jén a harmadik országból rendelt termékek 22 eurós áfamentes határértéke megszűnik,

ezáltal az áfafizetés a 150 eurónál kisebb értékű küldemények importjánál egységessé válik.
Ez a jogalkotók reményei szerint csökkenti az EU-n belüli kereskedők versenyhátrányát az olcsó dömpingtermékeket forgalmazó, elsősorban távol-keleti webáruházakkal szemben. Antretter Erzsébet szerint számítani kell arra, hogy ezentúl az unión kívüli kereskedők európai raktárakból fogják intézni a kiszállításokat. Emellett jövőre várhatóan megszűnik az EU-n belül működő webshopoknak az a lehetőségük, hogy távértékesítés esetén bizonyos határérték alatt az eladó tagállamában, az ottani áfamértékkel fizessék meg az áfát.

Ezután, néhány kivételtől eltekintve, kötelezően a vevő tagállamában, annak áfamértékével kell teljesíteni az áfakötelezettséget. Ettől a visszaélések megszűnését, az áfacsalások megakadályozását várják a jogalkotók.

Szintén az áfacsalások elleni küzdelem indokolja az online piacterek, platformok bevonását az adózásba. Jelenleg az online piacterek üzemeltetője nem vonható felelősségre, ha a kereskedő a piactéren értékesített termék után nem fizet áfát.
A tervezett új szabályozás viszont az online piactereket az értékesítési lánc köztes szereplőjének tekinti, és bizonyos esetekben az áfát nekik kell megfizetniük.

Az adminisztrációcsökkentés jegyében jövőre az Európai Unió tagállamaiban lehetővé válik, hogy a webshopok a saját országukban, a saját anyanyelvükön adjanak be bevallásokat a más országokban történő értékesítésekről, így nem lesz szükség más tagállamokban áfaregisztrációra és -bevallásokra. Az adatokat az értékesítő tagállama továbbítja a többi érintett tagállamnak. Ennek érdekében fejlesztik a mini egyablakos ügyintézés (MOSS – Mini One Stop Shop) rendszerét, és hatókörének kiterjesztését egyablakos ügyintézéssé (OSS – One Stop Shop). A harmadik országokból behozott, szállítmányonként legfeljebb 150 euró belső értékű termékek távértékesítésére pedig az úgynevezett (IOSS – Import One Stop Shop) rendszert alakítják ki. Ezzel összhangban a törvényjavaslat bizonyos feltételekkel mentesíti az áfafizetési kötelezettség alól a termékimportot, és kimondja, hogy ha az adóalany a közösségen belüli távértékesítés utáni adófizetési és adóbevallási kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával tesz eleget, a számla kibocsátása nem kötelező számára (kivéve, ha a vevő számlát kér). (vg.hu, Gyöngyösi Balázs)