Megosztják az elemzőket is a friss kiskereskedelmi és inflációs adatok
Az idei inflációs kilátások terén az elemzők különböző nézőpontokat képviselnek, és a januári adatok nem hoztak egyértelmű képet a jövő hónapokról. A Központi Statisztikai Hivatal pénteki közleménye szerint a magyar gazdaságban nincs árnyomás az ipari és mezőgazdasági termelői árak alapján. Az elemzők azonban nem mind elégedettek…
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője az MFOR-nak elmondta, hogy az energiaárak konszolidációja már megjelenik a vállalatoknál, és nem számít az infláció ismételt növekedésére, mivel a januári havi infláció mindössze 0,7 százalék volt, miközben az elemzők 1 százalék feletti emelkedésre számítottak.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kedvezőnek nevezte a pénteki adatokat, amelyek a vártnál alacsonyabb inflációt mutattak. Az alacsony infláció a kiskereskedelemben a fokozódó versenynek, az energiaárak normalizálódásának és a belső kereslet még mindig nem eléggé erős állapotának tulajdonítható.
Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter, megjegyezte, hogy a szolgáltatások 0,5 százalékos drágulása meglepetést okozott, különösen azért, mert több élelmiszer árcsökkenést tapasztaltak. A decemberi szolgáltatásátárazás valójában a minimálbér-emelés miatt előrehozott, év eleji átárazás volt, és a szolgáltatások inflációja továbbra is a két számjegyű tartományban alakul.
A januári inflációs adatok láttán az elemzők vegyes érzéseiket fejezték ki. Virovácz Péter szerint korai lenne örömtüzeket gyújtani, mivel a kedvező bázishatások lényegében kifutottak. Ennek hatására a következő hónapokban csak enyhén csökkenő, stabilizálódó inflációt várnak, majd az év második felében ismét emelkedésre számítanak. Az év első felében az infláció várhatóan átlagosan 4 százalék alatt alakul, míg 2024 második felében 5 százalék körül, az év végén pedig 5,5-6,0 százalék körül lehet.
Az elemzők szerint az inflációt a világpiaci olajárak és az üzemanyagárak alakulása befolyásolhatja a legnagyobb mértékben, és a közel-keleti konfliktus eszkalációja potenciális kockázatot jelent a világgazdaságra nézve. A jegybank szerepét és döntéseit is figyelik, és különböző véleményeket fogalmaztak meg arról, hogy a jegybank gyorsíthat a kamatlazításon vagy sem, és milyen hatással lehet mindez a forint árfolyamára.
Az infláció kérdése jelenleg nyitott, és a következő hónapok fejleményei alapján válik majd világossá, hogy a gazdaság milyen pályán halad tovább az év során.
Kapcsolódó cikkeink
KSH: A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605…
Tovább olvasom >Egyre keresettebbek a teljes munkaidős kiskereskedelmi állások az USA-ban
Egyre nagyobb érdeklődést tapasztalnak a kiskereskedők az álláskeresők részéről a…
Tovább olvasom >A marhahúsimport volumene 24 százalékkal bővült
A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 2024 januárjában 6,2 százalékkal…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nem füstöltek el a grillsajtok
Bár tavaly a grillsajtok piaca egy kisebb összeomlást élt át,…
Tovább olvasom >Mit mondanak a vásárlók az új kereskedelmi eszközökről?
A Consumer Panel Hungary GfK–YouGov év elején megkérdezte paneltagjait online vásárlási szokásaikról,…
Tovább olvasom >Speciális élelmiszerek toplistája: 1. Diabetikus, 2. Szénhidrátcsökkentett, 3. Laktózmentes
Együnk-e tojást, vagy nem ajánlott? Igyunk-e állati eredetű tejet, vagy…
Tovább olvasom >