Megosztják az elemzőket is a friss kiskereskedelmi és inflációs adatok
Az idei inflációs kilátások terén az elemzők különböző nézőpontokat képviselnek, és a januári adatok nem hoztak egyértelmű képet a jövő hónapokról. A Központi Statisztikai Hivatal pénteki közleménye szerint a magyar gazdaságban nincs árnyomás az ipari és mezőgazdasági termelői árak alapján. Az elemzők azonban nem mind elégedettek…
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője az MFOR-nak elmondta, hogy az energiaárak konszolidációja már megjelenik a vállalatoknál, és nem számít az infláció ismételt növekedésére, mivel a januári havi infláció mindössze 0,7 százalék volt, miközben az elemzők 1 százalék feletti emelkedésre számítottak.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kedvezőnek nevezte a pénteki adatokat, amelyek a vártnál alacsonyabb inflációt mutattak. Az alacsony infláció a kiskereskedelemben a fokozódó versenynek, az energiaárak normalizálódásának és a belső kereslet még mindig nem eléggé erős állapotának tulajdonítható.
Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter, megjegyezte, hogy a szolgáltatások 0,5 százalékos drágulása meglepetést okozott, különösen azért, mert több élelmiszer árcsökkenést tapasztaltak. A decemberi szolgáltatásátárazás valójában a minimálbér-emelés miatt előrehozott, év eleji átárazás volt, és a szolgáltatások inflációja továbbra is a két számjegyű tartományban alakul.
A januári inflációs adatok láttán az elemzők vegyes érzéseiket fejezték ki. Virovácz Péter szerint korai lenne örömtüzeket gyújtani, mivel a kedvező bázishatások lényegében kifutottak. Ennek hatására a következő hónapokban csak enyhén csökkenő, stabilizálódó inflációt várnak, majd az év második felében ismét emelkedésre számítanak. Az év első felében az infláció várhatóan átlagosan 4 százalék alatt alakul, míg 2024 második felében 5 százalék körül, az év végén pedig 5,5-6,0 százalék körül lehet.
Az elemzők szerint az inflációt a világpiaci olajárak és az üzemanyagárak alakulása befolyásolhatja a legnagyobb mértékben, és a közel-keleti konfliktus eszkalációja potenciális kockázatot jelent a világgazdaságra nézve. A jegybank szerepét és döntéseit is figyelik, és különböző véleményeket fogalmaztak meg arról, hogy a jegybank gyorsíthat a kamatlazításon vagy sem, és milyen hatással lehet mindez a forint árfolyamára.
Az infláció kérdése jelenleg nyitott, és a következő hónapok fejleményei alapján válik majd világossá, hogy a gazdaság milyen pályán halad tovább az év során.
Kapcsolódó cikkeink
MBH Bank: A januári inflációs adat után 4,6%-ra emeljük idei inflációs prognózisunkat
A decemberi 4,6%-os év/év alapú áremelkedést követően 2025. januárban 5,5%-kal…
Tovább olvasom >Nem magyar sajátosság a kiugró januári infláció – ekkor fékezhet az áremelkedés
Az év eleji áremelések hatásai egyértelműen megmutatkoznak a legfrissebb inflációs…
Tovább olvasom >KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >További cikkeink
Valentin-nap hétvégéjének estéin a szerelmeseké lesz a McDonald’s megújult Nyugati téri étterme
A szerelmeseket várja február 14-én és 15-én péntek és szombat…
Tovább olvasom >Immár ajándékozni is tudunk a Wolt-applikáción keresztül
Új funkció a Wolton: immár ajándékozni is tudunk az applikáción…
Tovább olvasom >K&H: mit mutat a fiatalok pénztárcája? Minden negyedik magyar huszonéves képtelen félretenni
Bár a fiatalok 57 százaléka rendelkezik valamekkora megtakarítással, 25 százalékuk…
Tovább olvasom >