Megosztják az elemzőket is a friss kiskereskedelmi és inflációs adatok
Az idei inflációs kilátások terén az elemzők különböző nézőpontokat képviselnek, és a januári adatok nem hoztak egyértelmű képet a jövő hónapokról. A Központi Statisztikai Hivatal pénteki közleménye szerint a magyar gazdaságban nincs árnyomás az ipari és mezőgazdasági termelői árak alapján. Az elemzők azonban nem mind elégedettek…
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője az MFOR-nak elmondta, hogy az energiaárak konszolidációja már megjelenik a vállalatoknál, és nem számít az infláció ismételt növekedésére, mivel a januári havi infláció mindössze 0,7 százalék volt, miközben az elemzők 1 százalék feletti emelkedésre számítottak.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kedvezőnek nevezte a pénteki adatokat, amelyek a vártnál alacsonyabb inflációt mutattak. Az alacsony infláció a kiskereskedelemben a fokozódó versenynek, az energiaárak normalizálódásának és a belső kereslet még mindig nem eléggé erős állapotának tulajdonítható.
Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter, megjegyezte, hogy a szolgáltatások 0,5 százalékos drágulása meglepetést okozott, különösen azért, mert több élelmiszer árcsökkenést tapasztaltak. A decemberi szolgáltatásátárazás valójában a minimálbér-emelés miatt előrehozott, év eleji átárazás volt, és a szolgáltatások inflációja továbbra is a két számjegyű tartományban alakul.
A januári inflációs adatok láttán az elemzők vegyes érzéseiket fejezték ki. Virovácz Péter szerint korai lenne örömtüzeket gyújtani, mivel a kedvező bázishatások lényegében kifutottak. Ennek hatására a következő hónapokban csak enyhén csökkenő, stabilizálódó inflációt várnak, majd az év második felében ismét emelkedésre számítanak. Az év első felében az infláció várhatóan átlagosan 4 százalék alatt alakul, míg 2024 második felében 5 százalék körül, az év végén pedig 5,5-6,0 százalék körül lehet.
Az elemzők szerint az inflációt a világpiaci olajárak és az üzemanyagárak alakulása befolyásolhatja a legnagyobb mértékben, és a közel-keleti konfliktus eszkalációja potenciális kockázatot jelent a világgazdaságra nézve. A jegybank szerepét és döntéseit is figyelik, és különböző véleményeket fogalmaztak meg arról, hogy a jegybank gyorsíthat a kamatlazításon vagy sem, és milyen hatással lehet mindez a forint árfolyamára.
Az infláció kérdése jelenleg nyitott, és a következő hónapok fejleményei alapján válik majd világossá, hogy a gazdaság milyen pályán halad tovább az év során.
Kapcsolódó cikkeink
Az árrés nagyon nem a profit, de akadnak rá nemzetközi példák is
A március 17-től élő árrésstop bevezetése nem volt teljesen váratlan,…
Tovább olvasom >Árrésstop Magyarországon: Kik az érintettek, és valóban indokolt a kormányzati beavatkozás?
A magyar kormány március 17-től – egyelőre május 31-ig –…
Tovább olvasom >A globális kihívások ellenére 2025-ben is a kitörési pontokat keresik a kkv-k
A 2025-ös gazdasági előrejelzések szerint a vállalkozásoknak számos kihívással kell…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az Érték és Minőség Nagydíj Védjegy használatára május 29-ig lehet pályázni!
A gazdaság és a kultúra területét érintő 45 főcsoport több,…
Tovább olvasom >Rászoruló hölgyek nőnapját tette szebbé a Rossmann
A Rossmann 2025-ben is többek között a Baptista Szeretetszolgálattal közösen…
Tovább olvasom >Akciós ír sörökkel ünnepli a Szent Patrik napot az Auchan
A mennyiség helyett a minőség felé mozdult el a hazai…
Tovább olvasom >