Megnyílt a 30. Mesterségek Ünnepe

Megnyílt a 30. Mesterségek Ünnepe, amelyen nyolcszáz kézműves mester – köztük Üzbegisztán, Kína és Jakutföld alkotói – mutatkozik be csütörtöktől vasárnapig a budai Várban.

Velünk élő múltunk igen fontos részét jelenti a népművészet, a népi hagyományokon alapuló kézműves mesterségek művelése – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a jubileumi esemény megnyitóján csütörtökön a budai Várban.
Kiemelte, hogy minél gazdagabb egy nemzet a hagyományokat közvetítő művészekben és mesterekben, annál nagyobb eséllyel tudja a jövőjét a 21. században is a folytonosságra, nemzeti értékeire építeni.
Hozzátette: büszkék lehetünk arra, hogy Budapest évtizedek óta otthont ad ennek a nagyszabású rendezvénynek, amely népszerűsége révén sokaknak megmutatja, miként él velünk a népművészet, a népi kultúra, a hagyományos mesterségek gyakorlása.
A miniszter köszöntötte a külföldi népművészek, Üzbegisztán, Kína és Jakutföld mestereit és előadóit, akik elhozták termékeiket a rendezvényre. Mint mondta, a rendezvény különlegessége az is, hogy összekapcsolódik a magyar államalapítás ünnepével, így az ünnepi alkalmak egymást erősítve tudnak tartalmat hordozó programokat kínálni.
Kifejtette, hogy jó gondolat a játékok tematikája köré szervezni a Mesterségek Ünnepét, hiszen a gyermekek a játékokon keresztül ismerhetik meg az alkotás örömét, valamint képet kaphatnak a gondos munkát végzők és más kultúrák tiszteletéről.
Varga Mihály elmondta: az az érték, amellyel a kézművesek járulnak hozzá a Magyarországon előállított termékek körének bővüléséhez, a gazdaság szempontjából is versenyelőnyt jelent. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a kormány annak érdekében újította meg a hazai szakképzést, hogy a fiatalok valódi szaktudás birtokában léphessenek ki az iskolákból, találhassanak biztos megélhetést, szakmai sikereket biztosító munkát maguknak, ez jelenti ugyanis a kulcsot a jövő gazdasági növekedéséhez.
Hozzátette: az új alapokra helyezett szakoktatási rendszerben a népművészeti és a népi kézműves szakmákra is nagy hangsúlyt fektettek, gyakorlatközpontúvá téve a tanulást, megkönnyítve a képzésben való részvételt. A szaktudás megbecsülése, ennek továbbörökítése áll a középpontban – emelte ki.
Pál Miklósné, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége elnöke elmondta: a magyar népi kultúra legjelentősebb seregszemléje a Mesterségek Ünnepe, amely 30 év alatt hű maradt kitalálóinak alapgondolatához, mely szerint minden év augusztus 20-án találkoznak a népművészet művelői és szeretői. A rendezvény célja bemutatni, hogy a Kárpát-medencében élő magyaroknak és nemzetiségeknek van örökségük, ezt megfelelő módon ápolják és át tudják adni a felnövekvő nemzedékeknek – mutatott rá.
A rendezvényre Magyarország mellett tizenegy országból hívtak meg hagyományőrző kézműves mestereket, a díszvendég Üzbegisztán, Kína és Jakutföld. Részt vesznek az eseményen továbbá Törökországból, Spanyolországból, Moldáviából, Kirgizisztánból, Kazahsztánból, Tádzsikisztánból és Türkmenisztánból érkező mesterek is.
A Mesterségek Ünnepe fő témája idén a játék: a kirakodóvásárban kialakított kis tereken és beugrókban utcai játékokkal, hagyományőrző pásztor- és csikósjátékokkal, népi játékokkal is várják a látogatókat.
Az eseménysorozaton fellép mások mellett a Sebő együttes, Palya Bea és Szokolay Dongó Balázs, Csík János és barátai, Herczku Ági, a Fitos Dezső társulat, Berecz András, valamint Szalóki Ági és zenekara. (MTI)