Megkezdődhet a földalapú támogatások kifizetése

Az agrárkamara 202 szaktanácsadója és a falugazdászok segítségével sikerült alig két hét alatt tisztázni annak a több mint 37 ezer kérdéses ügynek a nagy részét, melyeknél kétely merült fel a támogatásigénylés jogosságával kapcsolatban.

Napokban jelent meg az első hallásra
döbbenetes hír, miszerint az idén igényelt
188 ezer földalapú támogatás-igénylésből
csaknem 37,5 ezret a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Hivatal (MVH) megkérdőjelezett. Pontosabban úgy ítélte
meg, hogy az igénylésekben megadott területadatok
nincsenek összhangban a Mezőgazdasági Parcella-azonosító
Rendszer (közkeletű nevén Mepar) adataival.
Kiderült, hogy voltak, akik rossz
blokkba rajzolták be saját területüket,
voltak, akik nem tudták pontosan, meddig terjednek a térképen
a földje határai és persze voltak olyanok is, akik
megpróbálkoztak a valóságnál
nagyobb terület után támogatást igényelni.
A tévedések néhány tized hektártól
akár több tíz hektárig terjedtek – mondta
Téli Róbert, a Magyar Agrárkamara
főosztályvezetője.
Az MVH ezért országszerte
az érintetteket személyes egyeztetésre kérte
fel, mivel addig sem az érintett támogatás-igénylő,
sem annak földterületével szomszédos
gazdálkodó nem juthatott volna hozzá az idei
pénzekhez. Márpedig ez nem kis summa: az úgymond
alapösszeg 132 euró, azaz minimum 34 ezer forint
hektáronként. És ehhez jöhet még
több ezer, vagy éppen tízezer forint támogatás.
Ennyi embert hirtelen nehéz
elérni, de mégis sikerült: a Magyar Agrárkamara
mozgósította saját – a Gazdasági
Információs Szolgálat, azaz GISZ – tanácsadói
csapatát, akik hathatós segítséget
nyújtottak a falugazdászoknak. Ők összehívták
és tájékoztatták az egy-egy fizikai
blokkban – földterület-egységben – érintett
gazdálkodókat, akik egyezettek egymással: a
túligénylők általában elismerték
tévedésüket és aláírták
az adategyeztető lapokat, akinek pedig rendben volt a parcellájuk,
azok megerősítették eredeti igénylésüket.
Így sikerült 8 nap alatt tisztázni a legtöbb
ügyet, s kezdődhet el decembertől a tényleges
támogatás-kifizetés.
Persze marad még egy sor –
peres – ügy, ahol nem zárult le a vita, de összességében
ezek kicsi területek a 4,8 millió hektárnyi
támogatható területhez viszonyítva.
Téli Róbert felhívta
a gazdálkodók figyelmét, hogy a területi –
megyei – Agrárkamarák 2004 óta segítik
a területalapú támogatások igénylését.
A korábbi években a kérelmek benyújtásában
személyesen közreműködtek – számítógépes
hálózatukon keresztül intézték az
adminisztrációt -, másrészt egy GPS-alapú
helymeghatározó rendszer segítségével
pontosan ki is mérik a gazdálkodóknak a
területek pontos méretét, határait. Ezért
csupán 200-500 forintot kell fizetni hektáronként.
Sokan éltek a lehetőséggel, és az ő
igényléseikkel nincs is baj, a kamarák ugyanis
kérésre tanúsítványt is adnak a
gazdálkodónak a területről és annak
minőségi állapotáról is. Ugyanis ezzel a
tanúsítvánnyal a bankoktól hitelt is
vehettek fel a gazdálkodók, míg meg nem érkezett
a támogatás.
A pontos támogatás-igénylés
alapvető érdeke a termelőknek, mivel a hibázás
szankciókat von maga után – hívta fel a
figyelmet a Magyar Agrárkamara szakértője. A büntetés
mértéke attól függ, hogy mekkora annak a
területnek az aránya, amely után jogosulatlanul
nyújtott be szubvenciós igényt a gazdálkodó.
Így a 3-30 százalék közötti
területarány-túllépés esetében
a túligényelt területre jutó támogatás
kétszeresét kell visszafizetni, 30-50 százalék
közötti esetben az adott év támogatásától
esik el a gazdálkodó, míg 50 százalék
feletti hibázás során több évre
megvonhatják tőle a támogatás-jogosultságot.
Egyes esetekben akár több millió forint büntetést
is jelenthet mindez – szögezte le Téli Róbert.