Rekordév a kukoricatermésben
Alapvetően optimisták a szakértők a magyar kukoricahelyzettel kapcsolatban, és ezt az idei rekordév is alátámasztja – olvasható az agrarszektor.hu-n. A december első napjaiban rendezett Agrárszektor 2016 konferencia gabonapiaci panelbeszélgetésében többen is kiemelték: generációváltás van a gazdaságokban. Azok, akik a rendszerváltás körül kezdték a munkát, ezekben az években adják át a stafétabotot a jól képzett és lelkes fiataloknak.
Még mindig az egyik legfontosabb ágazata a magyar agráriumnak a kukoricatermelés, a gabona népszerűsége várhatóan a következő években sem csökken majd, szerepe meghatározó marad – állították egybehangzóan a szakértők az Agrárszektor 2016 konferencia „Gabonapiac: trendek, árak, technológiai fejlesztések” című. panelbeszélgetésében.
Lengyel Zsolt, a Pannonia Ethanol kereskedelmi vezetője bevezető előadásában arról beszélt, hogy kukoricából rekordévnek lehet mondani az idei termést, annak ellenére, hogy lecsökkent a termőterület Magyarországon. A kukorica döntő többségét ugyanakkor exportra termeljük, az állatállomány csökkenésével 1,5 millió tonnára csökkent a takarmányozásra fordított mennyiség.
A szakember hangsúlyozta az etanol szerepét is: a közlekedésipar mellett más iparágak hasznos alapanyagául is tud szolgálni. Az etanol 60-70% körüli megtakarítást jelent, ráadásul a klímaváltozás lassításában is fontos szerepe van. Németh emlékeztett arra, hogy az első robbanómotor is etanollal üzemelt.
Fórián Zoltán, a Takarékbank Agrár Központ vezető agrárszakértője úgy véli, hogy a magyar mezőgazdaság gerince a kukorica. Vannak jó minőségű, nagy mennyiségű, nagy hatékonysággal előállított készleteink, ugyanakkor vannak adminisztratív veszélyek is, amelyek az ipari felhasználásban korlátok lehetnek. Ezzel párhuzamosan növekszik a történelmi szintű készlet a világ kukoricatermelésében is.
Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója szerint fontos az, hogy az elmúlt években stabilan 1 millió hektáron vetettek kukoricát: a gabona fontosságát jól mutatja, hogy ez a teljes magyar mezőgazdasági termőterület 1/9-ed része. A repce azonban ugyanilyen fontos, leginkább az üzemanyag miatt.
A vezérigazgató figyelmeztetett arra is, hogy a napokban kijött az Európai Bizottság javaslata, amely szerint 2030-ig meg kell felezni az első generációs bioüzemanyagok mennyiségét. Ha a javaslat valóban megvalósul, arra leginkább erős brüsszeli lobbizással lehet válaszolni a gazdák érdekében, hiszen 10 millió tonna gabonáról beszélünk (kukoricáról és búzáról). Az ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy Brüsszelnek a következő 10-15 évben pontosan milyen tervei, céljai vannak.
Berkes Gábor, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a globális kereslet éves szinten növekszik, tehát nem kell aggódni a magyar kukoricáért, a külpiacon és a hazai felhasználásban is meglesz a helye.
A magyar kukoricát minden exportdesztináció preferálja, a szakember nem tud arról, hogy tendenciózus minőségi romlás következet volna be, az export versenyképességünket ez nem veszélyezteti. Szűk keresztmetszet azonban a dunai forgalom északi irányba: a vízállás jelentős hatással van a szállítási lehetőségekre. A vagonos, vonatos szállítás viszont olyan szintre emelkedett, hogy a kelet-magyarországi termelők is jobban be tudnak kapcsolódni az exportba.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a lehető legtöbbet, és lehetőleg egységes minőségben kellene termelni. Reálisnak látja a következő 5-10 évre nézve azt, hogy 1 millió hektáron termesszenek kukoricát hazánkban: ebben a klímában, mikrokörnyezetben ez a mennyiség, amely termelhető. Hozzátette: a piacnak megfelelő kukorica hibrideket kellene előállítani, ez a kutatókkal együtt komoly feladat a következő időszakban.
A termelők szempontjából úgy látja, nincs probléma sem tárolással, sem szárítással – ugyanakkor óriási változás következhet be, ha az árak ilyen alacsonyan maradnak. Vancsura szerint a 25-35 év közötti generáció megszabadul minden előítélettől, és versenyképes termelést fog megvalósítani. A kukoricatermelés stabilan, hosszú távon biztosítani fogja azoknak a megélhetését, akik értenek hozzá.
Párkányi Gábor, az SGS Hungária Kft. üzletágvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy szűrni, monitorozni kell a tételeket. Bár ez az év egyáltalán nem mondható aflatoxinosnak, mégis találtak 10-15 ppb körüli értékeket is. Ez tőlünk délre, a balkáni országokban sokkal nagyobb problémát okoz. A gombák miatt fontos, hogy minél előbb legyenek leszárítva és tárolva a termények.
Párkányi kiemelte: tudatosítani kell a fiatal gazdákban a minőség folyamatos fenntartását, és azt, hogy rendszeresen vizsgálják meg a raktárakban levő terményeket, akkor is, ha azokat már értékesítették. (agrarszektor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Tájékoztatót adott ki az ENAR adatok támogatáspolitikai felhasználásról az Agrárminisztérium
Az uniós forrásból finanszírozott állatalapú támogatások esetében elvárás az állatok…
Tovább olvasom >Egyhangú támogatást kapott a 2027 utáni gazdaközpontú agrárpolitika
Az EU-tagállamok agrárminiszterei tanácsi következtetéseket fogadtak el a 2027 utáni…
Tovább olvasom >Lassú, de folyamatos növekedés jellemzi a napraforgó termelői árát
Az Oil World szakértői a 2023/2024. évihez képest 9 százalékkal…
Tovább olvasom >További cikkeink
ESG – a fenntarthatósági szabványokról jogi szemmel
2023 decembere óta számos jogszabály látott napvilágot az ESG-részletszabályokról, amelyben…
Tovább olvasom >Áttörést ért el a DairyX a tejmentes kazein előállításával
Jelentős előrelépést tett az izraeli DairyX Foods start-up a tejmentes…
Tovább olvasom >Mesterséges intelligenciával küzd a brit Co-op 40 millió fontnyi vesztesége ellen
A brit Co-op szupermarketlánc mesterséges intelligenciát (AI) alkalmaz a tolvajok…
Tovább olvasom >