Rekordév a kukoricatermésben
Alapvetően optimisták a szakértők a magyar kukoricahelyzettel kapcsolatban, és ezt az idei rekordév is alátámasztja – olvasható az agrarszektor.hu-n. A december első napjaiban rendezett Agrárszektor 2016 konferencia gabonapiaci panelbeszélgetésében többen is kiemelték: generációváltás van a gazdaságokban. Azok, akik a rendszerváltás körül kezdték a munkát, ezekben az években adják át a stafétabotot a jól képzett és lelkes fiataloknak.
Még mindig az egyik legfontosabb ágazata a magyar agráriumnak a kukoricatermelés, a gabona népszerűsége várhatóan a következő években sem csökken majd, szerepe meghatározó marad – állították egybehangzóan a szakértők az Agrárszektor 2016 konferencia „Gabonapiac: trendek, árak, technológiai fejlesztések” című. panelbeszélgetésében.
Lengyel Zsolt, a Pannonia Ethanol kereskedelmi vezetője bevezető előadásában arról beszélt, hogy kukoricából rekordévnek lehet mondani az idei termést, annak ellenére, hogy lecsökkent a termőterület Magyarországon. A kukorica döntő többségét ugyanakkor exportra termeljük, az állatállomány csökkenésével 1,5 millió tonnára csökkent a takarmányozásra fordított mennyiség.
A szakember hangsúlyozta az etanol szerepét is: a közlekedésipar mellett más iparágak hasznos alapanyagául is tud szolgálni. Az etanol 60-70% körüli megtakarítást jelent, ráadásul a klímaváltozás lassításában is fontos szerepe van. Németh emlékeztett arra, hogy az első robbanómotor is etanollal üzemelt.
Fórián Zoltán, a Takarékbank Agrár Központ vezető agrárszakértője úgy véli, hogy a magyar mezőgazdaság gerince a kukorica. Vannak jó minőségű, nagy mennyiségű, nagy hatékonysággal előállított készleteink, ugyanakkor vannak adminisztratív veszélyek is, amelyek az ipari felhasználásban korlátok lehetnek. Ezzel párhuzamosan növekszik a történelmi szintű készlet a világ kukoricatermelésében is.
Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója szerint fontos az, hogy az elmúlt években stabilan 1 millió hektáron vetettek kukoricát: a gabona fontosságát jól mutatja, hogy ez a teljes magyar mezőgazdasági termőterület 1/9-ed része. A repce azonban ugyanilyen fontos, leginkább az üzemanyag miatt.
A vezérigazgató figyelmeztetett arra is, hogy a napokban kijött az Európai Bizottság javaslata, amely szerint 2030-ig meg kell felezni az első generációs bioüzemanyagok mennyiségét. Ha a javaslat valóban megvalósul, arra leginkább erős brüsszeli lobbizással lehet válaszolni a gazdák érdekében, hiszen 10 millió tonna gabonáról beszélünk (kukoricáról és búzáról). Az ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy Brüsszelnek a következő 10-15 évben pontosan milyen tervei, céljai vannak.
Berkes Gábor, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a globális kereslet éves szinten növekszik, tehát nem kell aggódni a magyar kukoricáért, a külpiacon és a hazai felhasználásban is meglesz a helye.
A magyar kukoricát minden exportdesztináció preferálja, a szakember nem tud arról, hogy tendenciózus minőségi romlás következet volna be, az export versenyképességünket ez nem veszélyezteti. Szűk keresztmetszet azonban a dunai forgalom északi irányba: a vízállás jelentős hatással van a szállítási lehetőségekre. A vagonos, vonatos szállítás viszont olyan szintre emelkedett, hogy a kelet-magyarországi termelők is jobban be tudnak kapcsolódni az exportba.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a lehető legtöbbet, és lehetőleg egységes minőségben kellene termelni. Reálisnak látja a következő 5-10 évre nézve azt, hogy 1 millió hektáron termesszenek kukoricát hazánkban: ebben a klímában, mikrokörnyezetben ez a mennyiség, amely termelhető. Hozzátette: a piacnak megfelelő kukorica hibrideket kellene előállítani, ez a kutatókkal együtt komoly feladat a következő időszakban.
A termelők szempontjából úgy látja, nincs probléma sem tárolással, sem szárítással – ugyanakkor óriási változás következhet be, ha az árak ilyen alacsonyan maradnak. Vancsura szerint a 25-35 év közötti generáció megszabadul minden előítélettől, és versenyképes termelést fog megvalósítani. A kukoricatermelés stabilan, hosszú távon biztosítani fogja azoknak a megélhetését, akik értenek hozzá.
Párkányi Gábor, az SGS Hungária Kft. üzletágvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy szűrni, monitorozni kell a tételeket. Bár ez az év egyáltalán nem mondható aflatoxinosnak, mégis találtak 10-15 ppb körüli értékeket is. Ez tőlünk délre, a balkáni országokban sokkal nagyobb problémát okoz. A gombák miatt fontos, hogy minél előbb legyenek leszárítva és tárolva a termények.
Párkányi kiemelte: tudatosítani kell a fiatal gazdákban a minőség folyamatos fenntartását, és azt, hogy rendszeresen vizsgálják meg a raktárakban levő terményeket, akkor is, ha azokat már értékesítették. (agrarszektor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
A NAK kiemelt feladatának tekinti a kiskultúrás növénytermesztés támogatását
A hazai kiskultúrás növénytermesztés sikerében kiemelt szerepe van a hatóságokkal…
Tovább olvasom >Soil-X-Change találkozó a talajmegújító innovációs partnerségekért
November 13-án az Agrárközgazdasági Intézet Nkft. (AKI) és a közös…
Tovább olvasom >A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést
A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést, amennyiben…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >