Csak remélni tudom, hogy az elmúlt időszak napvilágra került élelmiszerbotrányai a piac minden szereplőjét elgondolkoztatják: megéri-e kockáztatni. Megéri-e az állandóan növekvő eredményelvárás rövid távon „könnyebbnek tűnő” teljesítése miatt elcsábulni? Megéri-e egy hét alatt eljátszani az évek alatt drága pénzből felépített vevői, fogyasztói bizalmat? Kifizetődő-e hosszú távon a „minőségrontás = nagyobb profit” elv?
Kérdések, amelyekre a lelke mélyén mindenki tudja a választ. Hogy nem. Az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás egy „veszélyes üzem”, komoly felelősséggel jár, és erről néha a növekedési kényszer miatt elfeledkezünk. A vonzó rövid távú megoldások gyakran fölébe kerekednek a hosszú távú stratégiai tervezésnek. Véleményem szerint ez az elmúlt hetek legnagyobb tanulsága.
Hány és hány fórumon elhangzott már, hogy jót tenne a magyar élelmiszerpiac hosszú távon érintett szereplőinek egyfajta egészséges protekcionizmus, amely a biztonságos és minőségi magyar termékeket vagy a márkákat erősíti.
A biztonságos, minőségi élelmiszer még a csökkenő jövedelmű fogyasztó fejében is értéket jelent, amelyhez magasabb márkaérték kapcsolódik. Bár elsősorban mindenki a maga gazdálkodásáért felelős, nem hiszem, hogy a fogyasztói bizalom építéséért kizárólag „szólóban” lehet fellépni. Célzott, megtervezett, összehangolt, kommunikált programokra van szükség. Talán még nem késő.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
A magyar családi vállalkozások együttműködésbe fektetnek, nem a generációváltásba
A ma Magyarországon működő 515 ezer társas vállalkozás több, mint…
Tovább olvasom >Hogyan fognak az európaiak vásárolni az idei ünnepi szezonban?
A ShopFully és az Offerista Group az „Holiday Shopping Study…
Tovább olvasom >Az irodapiacon túlkínálat, a kiskereskedelmi ingatlanok és szállodák terén visszatérő kereslet várható 2025-ben
A magyar kereskedelmi ingatlanpiacot jelenleg a tranzakciószámok csökkenése és a…
Tovább olvasom >