Csak remélni tudom, hogy az elmúlt időszak napvilágra került élelmiszerbotrányai a piac minden szereplőjét elgondolkoztatják: megéri-e kockáztatni. Megéri-e az állandóan növekvő eredményelvárás rövid távon „könnyebbnek tűnő” teljesítése miatt elcsábulni? Megéri-e egy hét alatt eljátszani az évek alatt drága pénzből felépített vevői, fogyasztói bizalmat? Kifizetődő-e hosszú távon a „minőségrontás = nagyobb profit” elv?
Kérdések, amelyekre a lelke mélyén mindenki tudja a választ. Hogy nem. Az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás egy „veszélyes üzem”, komoly felelősséggel jár, és erről néha a növekedési kényszer miatt elfeledkezünk. A vonzó rövid távú megoldások gyakran fölébe kerekednek a hosszú távú stratégiai tervezésnek. Véleményem szerint ez az elmúlt hetek legnagyobb tanulsága.
Hány és hány fórumon elhangzott már, hogy jót tenne a magyar élelmiszerpiac hosszú távon érintett szereplőinek egyfajta egészséges protekcionizmus, amely a biztonságos és minőségi magyar termékeket vagy a márkákat erősíti.
A biztonságos, minőségi élelmiszer még a csökkenő jövedelmű fogyasztó fejében is értéket jelent, amelyhez magasabb márkaérték kapcsolódik. Bár elsősorban mindenki a maga gazdálkodásáért felelős, nem hiszem, hogy a fogyasztói bizalom építéséért kizárólag „szólóban” lehet fellépni. Célzott, megtervezett, összehangolt, kommunikált programokra van szükség. Talán még nem késő.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Az eurózóna gazdaságának növekedése héthavi csúcsra gyorsult márciusban
Hét hónapja a leggyorsabb ütemű volt az euróövezet gazdasági növekedése…
Tovább olvasom >Hol rontottuk el? A ragadós száj- és körömfájás betegség kapcsán influenszer is felszólalt
A hazai mezőgazdaságot és élelmiszerellátást is befolyásoló ragadós száj- és…
Tovább olvasom >Drágulás és árcsökkenés egyszerre – az árrésstop hatása már az első héten érezhető
Jelentős átrendeződés indult el az élelmiszerárakban a március 17-én bevezetett…
Tovább olvasom >