Megegyeztek az uniós borpiaci reformról

Az új rendelkezés nem ösztönöz felesleg termelésére, inkább az európai bor piaci pozícióinak javítására összpontosítja a pénzforrásokat.

 Magyarország számára
egyértelműen kedvező, hogy az unió a tagállamok támogatási kereteit nem
úgynevezett történelmi bázis alapján, hanem – fele-fele arányban – a meglévő
szőlőterület és a tényleges termelés figyelembevételével állapítja meg. Így a
hazai borágazat az idei 14,4 millió helyett 2009-től (a reform életbelépési
évétől) 16,8 millió, 2015-re 29,1 millió euró EU-forráshoz juthat (és e
brüsszeli kifizetéseket az úgynevezett kivágási támogatások tovább növelhetik).
A boroknál továbbra is két százalékos alkoholtartalom-növelést lehet majd
elérni cukrozással, és az uniós megállapodás szerint a tagállamoknak
lehetőségük lesz arra, hogy a „nemzeti borítékokból" bormarketinget
folytassanak Európán kívüli országokban, illetve támogassák a borgazdaságok
korszerűsítését. A borkassza bizonyos részét az unió átcsoportosítja
vidékfejlesztési célokra, de ezeket is a bortermő területeken kell elkölteni. A
szőlőtelepítési jogok a javasoltnál lassabban, 2015-ig szűnnek meg, és a
tagállamoknak lehetőségük van ezt a határidőt 2018-ig kitolni. A felesleges bor
krízislepárlására a 2012/13-as szezon végéig lesz lehetőség, ám egyre kevesebb
pénz jut erre a területre.
A borágazatban is bevezetik az egységes termelői támogatást, a termelésből
kiszálló gazdáknak pedig a következő három évben – évről évre kevesebb –
kompenzációt fizetnek. A 175 ezer hektáros kivágási előirányzatot a
megállapodás nem osztja le a tagállamok között, mindöszsze azokat a küszöböket
közli (8–15 százalék), amelyek elérése után a kormányok vagy az EU leállíthatja
az adott államban a kivágást.