Megállhat a meredek élelmiszerdrágulás

Szerző: trademagazin Dátum: 2011. 05. 11. 14:10

A KSH 4,7 százalékos éves inflációról számolt be áprilisban, és 2,7 százalékos maginflációt (az élelmiszer- és nyersanyagárak kiszűrésével) közölt. Az élelmiszerek ára meredeken emelkedett az elmúlt hónapokban, azonban fordulat következhet be e tekintetben az MKB Bank elemzői szerint.

Az áprilisi egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,6 százalék volt, tavaly áprilishoz viszonyítva az árak 4,7 százalékkal növekedtek – jelenti a KSH. Az első négy hónapban átlagosan 4,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

Az inflációs adat kissé magasabb volt, mint a konszenzus – mondta Kondrát Zsolt , az MKB Bank vezető közgazdásza a Világgazdaság Online-nak. Az infláció talán a jegybanki előrejelzéshez képest is magasabb – tette hozzá.


Meglepetést az élelmiszerek és az iparcikkek árának meredek emelkedése okozott, miközben a forint árfolyama erős volt – nyilatkozta az elemző. „Az élelmiszerek ára sokat emelkedett, a piacon februárban álltak a legmagasabb szinten a jegyzések. Fordulat állhat be, és ugyan nem meredeken, de eshetnek a nyersanyagok árai” – magyarázta Kondrát Zsolt. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján ársokkok esetén március környékén volt a tetőzés, majd innen elindultak lefelé az árak. Az új termés is lefelé hozhatja az árakat – tette hozzá.

Az MKB Bank elemzői rámutatnak: legutóbbi két évtized élelmiszerár-robbanásai során március környékén értek csúcsra az árak (így volt ez 1996-ban, 2004-ben és 2008-ban is). A tavaly beindult meredek áremelkedés idén februárban megtört, azóta folyamatosan csökkennek az árak. „Emiatt megítélésünk szerint az élelmiszerárak egyre inkább lefelé irányuló kockázatot jelentenek” – áll az elemzésben.

Felhívják a figyelmet arra, hogy ezzel szemben a kormány strukturális reformjai és kiadáscsökkentő lépései – különösen az ártámogatások és árkedvezmények leépítése esetén – inflációnövelő hatással járhatnak. A bérnövekedés várakozásunk szerint nyomott lesz idén, miközben a lakosság megtakarítási hajlandósága erős marad, így a belső kereslet továbbra is az infláció mérséklése irányába hat.

Azonban az MKB elemzői nem látnak komoly inflációs veszélyt középtávon. „Miután múlt hónapban kitört a tavaly július óta jellemző 1,3-2,0 százalékos sávból, a maginfláció tovább emelkedett 2,7 százalékra. A maginfláció 0,3 százalékos és a piaci szolgáltatások egyébként nagyjából a prognózisnak megfelelő 0,4 százalékos havi értéke, illetve cél alatti éves ütemük továbbra is arra utal, hogy nincs érdemleges inflációs nyomásra a gazdaságban” – véli Kondrát Zsolt.

Az adat okán a jegybanknak nem kellene emelnie a kamatot, de az irányadó ráta csökkentéséhez sem szolgált jó háttérrel, vélekedett Kondrát. Összességében változatlan kamatszintet várnak a szakértők a következő hónapokban, az év második felében megindulhat a kamatcsökkentés. Ehhez a kormánynak tartania kell a Széll Kálmán-tervben lefektetett határidőket, és a tervezett intézkedések részleteinek is meggyőzőnek kell lennie.

A kamatcsökkentések beindulásához ezen túl szükséges, hogy az élelmiszerárakban látható fordulat tartós maradjon. Év végére 5,50 százalékos alapkamatot várnak az MKB közgazdásza, de a világszerte beinduló kamatemelések közepette 2012-ben sem látnak teret további érdemi kamatcsökkentésre, így a 2012 végi alapkamat-prognózisuk 5,5 százalék – írja a Világgazdaság Online.

Kapcsolódó cikkeink