Még mindig Budapesten a legerősebbek a plázák

A KSH 2005-ös adatai szerint folytatódott a hazai kiskereskedelmi tevékenység nagy alap­te­rületű létesítményekbe koncentrálódásának folyamata. Az év során 10 bevásárlóközpont és 15 hipermarket nyílt Magyarországon, amelyekkel együtt év végére a bevásárlóköz­pon­tok szá­ma 64-re, a hipermarketeké 91-re emelkedett. Ezekben a létesítményekben akkor a ha­zai kiskereskedelmi üzletállomány 4,1 százaléka működött. A vizsgált üzletek eladó­teré­nek össze­sített alapterülete 2005 végére 1,3 millió négyzetmétert ért el, ami az összes hazai kis­kereskedelmi üzlet eladóterének 9,3százalékát jelentette.
2005 végén a bevásárlóközpontokban és hipermarketekben működött a hazai textil-. ru­há­za­ti és lábbeli, illetve az illatszerüzlet állományának egytizede, a könyv-, újság-, papíráru, egyéb iparcikküzleteinek és iparcikk jellegű vegyes üzleteinek 4-4 százaléka. Tekintettel a be­vásárlóközpontok és hipermarketek sajátos jellegére, viszonylag alacsony (közel félezer) szám­ban fordulnak elő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek, de ezek alapterülete és forgalma jelentős súllyal bír.
Elté­rő szerepet játszanak a bevásárlóközpontok és a hipermarketek a főváros és a vidék kis­kereskedelmi eladásaiban. Budapest teljes kiskereskedelmi értékesítéséből 30 százalé­kot, a Budapesten kívüli területek forgalmából 18 százalékot tettek ki együttesen a vizsgált lé­tesítmények 2005-ben. A bevásárlóközpontok üzleteinek (a bennük el­helyezkedő hipermarketek nélküli) 324 milli­árd forint értékű forgalmából 2005-ben 75 szá­zalékkal részesed­tek a Budapesten, és csak 25 százalékkal a vidé­ken elhelyezkedő (több­nyire kisebb alap­területű) létesítmé­nyek.
A 91 hipermarket 826 milliárd forint értékű eladásából ugyanakkor 21 százaléka jutott a budapesti, 23 százaléka Pest megyei és 56 százaléka többi megyében elhelyezkedő egységekre a KSH adatai szerint.