MBH Bank makrogazdasági kitekintés: Növekedési kilátások és kihívások 2025-ben
Az MBH Bank Elemzési Centrumának friss negyedéves makrogazdasági előrejelzése szerint 2025-ben a magyar gazdaság növekedési pályára állhat, bár a kihívások továbbra is jelentősek. A legfrissebb jelentés részletesen elemzi a GDP alakulását, a munkaerőpiaci trendeket, az inflációs folyamatokat és a pénzpiaci várakozásokat.
A gazdasági növekedés visszatérhet 2025-ben

Az infláció 2025-ben átlagosan 4,6%-os lehet
A jelentés alapján 2025-ben a GDP növekedése várhatóan 2,6%-os lesz, ami jelentős javulást jelent az előző évek stagnálásához képest. A növekedés főként a fogyasztás és az export bővülésének köszönhető. A háztartások fogyasztása 4,3%-kal emelkedhet, míg az export 3,5%-os növekedést mutathat. Az ipari termelés szintén élénkülhet, bár a 2024-es visszaesést követően csak 1%-os bővülést prognosztizálnak.
A beruházások és készletek szintje még mindig alacsony, az állóeszköz-felhalmozás csupán 0,1%-kal nőhet 2025-ben. Az építőipar azonban továbbra is visszafogott maradhat, a szektor teljesítménye -0,9%-os csökkenést mutathat.
Munkaerőpiaci helyzet: fokozatos javulás várható
A foglalkoztatottság terén az MBH előrejelzései szerint 2025 második felében javulhat a helyzet. A munkanélküliségi ráta 4,3%-ra csökkenhet az idei 4,4%-ról. A bérek növekedése lassulhat, 8,5%-os emelkedést prognosztizálnak, amely az inflációhoz képest reáljövedelem-növekedést eredményezhet.
Infláció: lassuló ütem, de még mindig kockázatokkal
A bank előrejelzése szerint az infláció 2025-ben átlagosan 4,6%-os lehet, amely már közeledik az MNB célértékéhez. Az élelmiszerek és a szolgáltatások árnövekedése továbbra is felfelé húzza az inflációs rátát, de a gazdasági kereslet lassú élénkülése és a nemzetközi energiaárak mérséklődése segíthet a stabilizálódásban.
Az infláció mérséklődése ellenére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az első kamatcsökkentést csak 2025 végére ütemezheti. Az alapkamat az év végére 6,25%-ra mérséklődhet a jelenlegi 6,5%-ról.
Költségvetési helyzet és nemzetközi tényezők
A magyar költségvetési hiány csökkenése folytatódhat, 2025-re az ESA-95 szerinti deficit a GDP 4,1%-ára mérséklődhet, ami jelentős javulás a korábbi évekhez képest. A bruttó államadósság is fokozatosan csökkenhet, 73,5%-ra mérséklődhet a GDP arányában.
A globális környezetben az egyik legfontosabb tényező az eurózóna és az USA inflációs pályája lesz. Az Európai Központi Bank (EKB) és a Federal Reserve (Fed) kamatpolitikája döntő szerepet játszhat a piaci folyamatokban. Az előrejelzések szerint az EKB folytathatja az óvatos kamatcsökkentéseket, míg a Fed csak akkor vághat a kamatokon, ha az infláció tovább mérséklődik.
A forint stabilizálódhat
A jelentés szerint a forint árfolyama stabilizálódhat az év második felére. A várakozások szerint az EUR/HUF árfolyam 2025 végére 405 körül alakulhat, míg a dollárral szemben 385,7-es szintre süllyedhet az árfolyam.
Összességében az MBH Bank előrejelzése szerint 2025-ben a magyar gazdaság mérsékelt növekedésbe kezdhet, az infláció csökkenhet, és a munkaerőpiac is stabilizálódhat. Ugyanakkor a beruházások és az építőipar továbbra is gyenge maradhat, míg a külső gazdasági környezet – különösen az USA és az eurózóna monetáris politikája – továbbra is jelentős hatással lesz a magyar gazdaság teljesítményére.
Kapcsolódó cikkeink
Lóga Máté: az elrugaszkodás éve lehet 2025
A kiskereskedelmi forgalom dinamikus bővülése azt mutatja, hogy az elmúlt…
Tovább olvasom >A GKI 2025-ben 2-2,5%-os gazdasági növekedést vár
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2025-re 2-2,5%-os GDP-növekedést prognosztizál, amely a…
Tovább olvasom >MBH Bank: javuló gazdasági kilátások, bővülő beruházások, ugyanakkor átmenetileg növekvő infláció várható 2025-ben
Reálbér-emelkedés, stabilizálódó beruházások és a fogyasztás további élénkülése várható 2025-ben,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >Árrésstop kontra áfacsökkentés: megoldás az inflációra vagy politikai viták terepe?
A kormány március közepétől életbe léptette az árrésstopot, amely szerint…
Tovább olvasom >