MBH Bank: Bíztató kilátások a kereskedelmi ágazatban – ágazati kitekintő

Éves alapon a növekedés 3,6% volt, ami jelentősen nagyobb, mint az áprilisi 3,2%

A kereskedelem teljesítménye:

• A májusi szezonális és naptárhatástól kiigazított adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,1%-kal nőtt havi alapon, ezzel lényegében változatlan maradt. Az üzemanyag forgalom nélkül azonban 0,6%-os a bővülés. A mostani adat megerősít bennünket abban, hogy a fogyasztói óvatosság még mindig jelen van a gazdaságban, a kiskereskedelmi forgalom visszaépülése lassú, de stabil folyamat, a tavaly októberi szinthez képest (amikortól már jobban látható az adatokon a kiskereskedelem fordulata) a mostani forgalom 3,2%-kal magasabb szinten van. Emellett az évkezdettől kumulált forgalom éves változása is hónapról hónapra növekszik: a január-május időszakban a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,7%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
• Éves alapon a növekedés 3,6% volt, ami jelentősen nagyobb, mint az áprilisi 3,2%.Az egyre erősödő bázison mért növekvő ütemű bővülés jó jel, ehhez azonban májusban szinte kizárólag az élelmiszer kategória járult hozzá.

Kiskereskedelmi forgalom, reálbér és fogyasztói bizalom

• A fogyasztói bizalom júniusban hibahatáron belül nőtt, ezzel március óta lényegében stagnál. Az élelmiszerárak májusban 1,0%-kal emelkedtek éves alapon, áprilishoz képest 0,1%-kal nőttek. Jelenleg nem várható az élelmiszerinfláció jelentős emelkedése, így drágulás alacsony szinten való stabilizálódása tovább enyhítheti a fogyasztók óvatosságát.
• Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 6,3%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1,7%-kal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene éves szinten, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,7%-kal mérséklődött.
• A nem-élelmiszer kategóriában a gyógyszer, gyógyászati termék és illatszer kategória továbbra is dinamikusan növekszik (éves és havi alapon is), a másik végletet az iparcikk jellegű vegyes üzletek forgalma képezi, aminek az év eleji minimális lendülete megtörni látszik.
• Az élelmiszer-kiskereskedelem 75%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 6,8%-kal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,6%-kal emelkedett.
• Májusban 3,2%-kal bővült a csomagküldő és internetes kereskedelem forgalmának volumene (y/y). Az előző hónaphoz képest 1,6%-ot csökkent a volumen. A kiskereskedelmi forgalomból való részesedése az ágazatnak 2021 óta csökkenő trendben van, jelenleg 7,9% (ami -0,7 százlékpont részarány csökkenést jelent havi alapon). Nemzetközi összehasonlításban az tapasztaljuk, hogy a jellemző érték 15% körül alakul (pl. Csehország, Lengyelország). Emiatt a növekedési potenciál miatt is bővülést várunk a csomagküldő és internetes kereskedelemben.

Kiskereskedelmi üzletek forgalma üzlettípusonként, y/y

• A nem élelmiszer-kiskereskedelemben a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,1%-kal, a használtcikk-üzletekben 6,0%-kal, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 1,2%-kal nőtt az értékesítés volumene éves alapon, míg a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 2,3%-kal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 3,0%-kal csökkent. Egyedül a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben nem változott a volumen.
• Az EU27 gazdasági hangulatindexe a júniusban nagyjából stagnált (96,4), Magyarországon 3,5 ponttal növekedett a mutató, jelenleg 101,7 ponton áll. A GKI indexei júniusban vegyesen mozogtak: a konjunktúra index 2 ponttal emelkedett (de ezen belül a kiskereskedelem várakozásai 3 ponttal csökkentek), a fogyasztói bizalmi index hibahatáron belül nőtt júniusban (az EU27 fogyasztói bizalma is hibahatáron belül nőtt), de március óta lényegében változatlan, így ellaposodni látszik a 2022 októbere óta tartó növekvő trend. A kiskereskedelemben a következő három hónapban nem számítanak a készletek jelentős csökkenésére. A lakosság továbbra is tart a munkanélküliségtől, közben az ország gazdasági helyzetét enyhén javulónak ítéli, és inflációs várakozása is kissé csökkent.
• Bár a hazai fogyasztói hangulat index júniusban is lényegében stagnált, a reálbérek esetében lassuló, de továbbra is jelentős emelkedés figyelhető meg (+9,5% áprilisban), és bár a bérdinamika lassulása prognosztizálható, az vélhetően továbbra is jelentősen meg fogja haladni a következő hónap inflációs adatait. Így a háztartások számára az elkölthető jövedelem tovább növekedhet az év hátralévő részében. Ezt a tendenciát azokban a térségekben veszélyeztetheti a munkanélküliségtől való növekvő félelem, ahol jelentősebb a kitettség az exportra termelő ipari szektorok felé, mivel ezeken a területeken továbbra is igen gyenge kereslet tapasztalható a külpiacokon látható konjunkturális gyengeség (ami elsősorban Németországot jellemzi) miatt.

A kereskedelem meghatározó folyamatai:

Kiskereskedelem

• A májusi kiskereskedelmi adatok éves alapon továbbra is stabil növekedést mutatnak, havi alapon viszont stagnálás közelében alakult. A havi változást az üzemanyag forgalom húzta le, míg leginkább az élelmiszer kategória növelte. Fix bázison vizsgálva tavaly októberhez képest (ami a növekvő trend kezdetének tekinthető) a kiskereskedelmi forgalom volumene 3,2%-ot emelkedett, ami megegyezik az áprilisi értékkel. Az MBH Elemzési Centrum 2024-ben 3,5%-os kiskereskedelmi forgalom növekedést vár.
• Ágazatai beszámolók alapján elmondható, hogy a fogyasztók kitartanak a sajátmárkák mellett, mivel sok esetben azt tapasztalták, hogy árban és minőségben is felveszik a versenyt a gyártói márkák termékeivel. Ezek szerint nem várható, hogy a fogyasztók a pénzügyi helyzetük javulása miatt teljes mértékben visszaépítsék a gyártói márkák arányát a vásárlói kosarukban. Ezt erősíti meg a Debreceni Egyetem június 17-én zárult kutatása is (10 ezer válaszadó, nem reprezentatív minta): a válaszadók kétharmada úgy gondolja, hogy a saját márkás termékek minősége legalább olyan jó vagy jobb is, mint a gyártói márkás termékeké. A saját márkák felé az élelmiszer és a háztartási vegyi áru kategóriákban a legnagyobb a bizalom. Érdekesség, hogy a demográfiai jellemzőknek minimális hatása van a gyártói és saját márkák viszonyának megítélésére, vagyis széles körben megnőtt a bizalom a saját márkák felé. Mindez azt mutatja, hogy bár sokan pénzügyi kényszerből mozdultak a saját márka irányába, a pozitív tapasztalatok miatt nem látható jelentős visszarendeződés.

E-kereskedelem

• Az Európai Parlament után az Európai Bizottság is fellépne az e-kereskedelemben a vámmentesség alsó határát kihasználó piaci tevékenység ellen. Leginkább a Temu, a Shein és az AliExpress használja ki a vámmentes árucikkekre vonatkozó 150 eurós küszöbértéket a termékeik szándékos alulértékelésével. Az alsó határ eltörlése mellett a másik lehetséges megoldás az online áfa-fizetések regisztrációjának kötelezővé tétele a nagy platformok számára, függetlenül azok értékétől. Ezekről a döntés az év végén ismertethetik.

Szabályozói intézkedések

• Július 1-én kivezetésre került a kötelező akciózás a kiskereskedelmi üzletekben, az árfigyelő rendszere ugyanakkor megmaradt. A kereskedőknek ezzel nagyobb tere van a valós fogyasztási mintákhoz igazodó akciók bevezetésére, ami leginkább az alacsony szortimenttel rendelkező, kisebb üzleteknek segítség. A vásárlók biztosan találkozhatnak áremelkedéssel a korábban árstop alá tartozó 8 termék esetében, ugyanakkor ezek együttes súlya nem nagy a vásárlói kosárban, éppen ezért az intézkedés kivezetése nem jelent számottevő inflációs kockázatot.