Mazars: Változnak a kormányközi adóegyezmények

Szerző: trademagazin Dátum: 2013. 01. 17. 11:00

Sok hazai vállalkozást érint, hogy a magyar kormány, az elmúlt három évben számos külföldi országgal – például Németországgal és az USÁ-val – megkötött adóegyezményét módosította, illetve több régi egyezmény újratárgyalása jelenleg is folyik – hívja fel a figyelmet a MAZARS legfrissebb jelentése.

A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint azért érdemes a változásokat követni, mert vannak passzusok, amelyek kiterjesztik az adóztatási lehetőségeket, míg mások hatására kedvezőbbé válik az osztalék forrásadóztatása.

Magyarország legtöbb hatályos adóegyezményét az 1970-80-as években kötötte, amelyek felülvizsgálata – a jelentősen megváltozott gazdasági és adózási környezet miatt – az elmúlt években kezdődött el.


A Nagy-Britanniával és Németországgal aláírt adóegyezmény tavaly év eleji változása után idén január 1-jétől a Dániával, Katarral és Grúziával kötött adómegállapodások módosultak, az Amerikai Egyesült Államokkal kötött új egyezmény hatályba lépése pedig az amerikai szenátus jóváhagyására vár.

A már módosított egyezmények mellett többek között a Luxemburggal, Belgiummal, Svájccal, Ausztriával és Olaszországgal kötött adópaktumok módosítása is folyamatban van. A közeljövőben az előbb említetteken kívül Magyarország számos más állammal kötött egyezményét tervezi újratárgyalni, valamint adóegyezmény megkötéséről tárgyal Irakkal, Szaúd-Arábiával, Ománnal és Panamával is.

„Magyarország kimagaslóan jó adóegyezmény-hálózattal rendelkezik: több mint 70 országgal van ilyen megállapodása, ami miatt vonzó célpont a nemzetközi viszonylatban működő cégek számára” – nyilatkozta Szmicsek Sándor a MAZARS adópartnere.

Szmicsek Sándor szerint jelentős előnyt jelenthet adótervezéskor, hogy a legtöbb ilyen egyezményünk a külföldi illetőségű személyeknek kifizetett osztalékok után alacsony, 5, illetve 10%-os forrásadókulcsot tartalmaz. Ezen felül Magyarország nem alkalmaz forrásadóztatást abban az esetben, ha az osztalékot, jogdíjat, valamint kamatot egy külföldi társaság részére fizetik ki. Ugyancsak előnyt jelent, hogy a magyar egyezmények nagy része nem tartalmaz adóelkerülést megakadályozó rendelkezéseket.

„A Magyarország által kötött egyezmények hatékonyan használhatók fel nemzetközi adózási struktúrák kiépítésekor, emellett pedig a magyar EU-tagságból is profitálhat az a külföldi vállalkozás, amelynek működése Magyarországra is kiterjed” – tette hozzá Szmicsek Sándor.

Kedvezmények és szigorítások a német egyezményben

A MAZARS jelentéséből kiderül: a Németországgal kötött egyezménybe több lényegi módosítás is bekerült. Kiemelendő például, hogy a társaságoknak kifizetett osztalékok esetében a forrásadó mértéke maradt 5%, viszont a kedvezményes forrásadókulcs igénybevételéhez szükséges haszonhúzó részesedés mértéke az osztalékfizető társaságban 25%-ról 10%-ra csökkent. (Amennyiben a részesedés 10%-nál kisebb, akkor a forrásadó kulcsa 15%.) Ez azt jelenti, hogy már kisebb arányú részesedés esetén is alkalmazható az alacsonyabb forrásadókulcs.

Az elidegenítésből származó nyereség adóztatásának szabályozása is módosult: az olyan társaságok elidegenítése esetén, melyeknek eszközeit több mint 50%-ban ingatlanvagyon vagy olyan társaságban való részesedés képzi, melynek eszközeit több mint 50%-ban ingatlanvagyon teszi ki, az ingatlan fekvése szerinti államnak is adóztatási joga van.

A módosítás miatt szigorodtak az egyik szerződő államban illetőséggel rendelkező személy másik államban létrejött munkaviszonyából származó jövedelmének ezen állambeli adóztatás alóli mentességének feltételei is.

Szigorítások az USA egyezményben

Bár az Amerikai Egyesült Államokkal kötött egyezményt a Szenátus még nem hagyta jóvá, Magyarország már törvénybe iktatta, ezért a közelgő változásokra már most fel lehet készülni.

Komoly szigorítás a szerződés szövegébe iktatott passzus a „kedvezmények korlátozásáról” („limitation on benefits”), amelynek értelmében szűkül az egyezmény hatálya alá eső társaságok és magánszemélyek köre. A korlátozásról szóló cikkely feltételeinek teljesülését pedig komplex teszttel ellenőrzik.

Ugyancsak fontos változás, hogy módosul a kamatok után fizetendő forrásadó maximális mértéke, amelyet 15%-ban határoznak meg, szemben a még hatályos egyezménnyel, amely nem enged meg forrásadóztatást. Ez a rendelkezés nagyrészt a magyar hitelező fél számára jelenthet változást, hiszen Magyarország a külföldi társaságok számára kifizetett kamatot egyébként sem forrásadóztatja.

Kapcsolódó cikkeink