Másfélfok: a szennyvíziszap javíthatja a termőtalaj állapotát
A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A műtrágyák helyett azonban alternatívát jelenthet a szennyvíziszap használata, amely javíthat a talaj állapotán – írta szerdai cikkében a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.

(Fotó: Pixabay)
Jurecska Laura környezetkémikus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének oktatója cikkében a szennyvíziszap műtrágya-helyettesítőként való felhasználásával foglalkozik. Mint rámutat, a nagyobb terméshozam elérését jellemzően műtrágyázással próbálják megoldani: 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli. A környezetkémikus megjegyzi, hogy Európa különösen kitett az orosz és marokkói importnak, az ukrajnai háború miatti áremelkedés pedig durván kihatott a műtrágyaárakra is, így a kérdés ellátásbiztonsági szempontból is jelentős.
A szakértő véleménye szerint a műtrágyák helyett alternatívát jelenthet a szennyvíziszap kijuttatása a talajra
A szennyvíziszap segíti a humusz megőrzését, véd az eróziós hatások ellen, javítja a talaj szerkezetét, vízgazdálkodását, valamint biztosítja, hogy a tápanyagok fokozatosan váljanak hozzáférhetővé a növények számára. „A szennyvíziszap, amiből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat, azonban európai viszonylatban is nagy a szórás, hogy a helyi szabályozások milyen felhasználást engedélyeznek” – teszi hozzá Jurecska Laura, majd kitér a jelenlegi magyar szabályozásra, amely szerint a szennyvíziszap használata a mezőgazdaságban csak olyan növény esetén engedélyezett, amelynek termése az iszappal nem érintkezik. Magyarázata szerint a szennyvíziszapban felhalmozódó nehézfémek, antibiotikum- és gyógyszermaradványok jelentik a legnagyobb kockázatot, ami miatt nem lehet felhasználni a benne található többi értékes nyersanyagot. A környezetkémikus szerint megoldást jelenthetne, ha a nehézfémeket az iszapkezelés során eltávolítanák a szennyvíziszapból. Ez azért is fontos, mert az Európai Unió is célul tűzte ki, hogy 2030-ra 50 százalékkal csökkenti a mezőgazdaságban használt vegyszerek mennyiségét – mutat rá Jurecska Laura.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Nagy István: Meg kell védenünk a gazdáknak járó uniós forrásokat
Tönkre mennek a gazdák, ha az új európai uniós költségvetés…
Tovább olvasom >Fellép az Agrárminisztérium a szőlőültetvények védelmében
A kormány elkötelezett a hazai szőlő- és borágazat versenyképességének megerősítése…
Tovább olvasom >Újabb rovarölő szerekkel lehet védekezni az amerikai szőlőkabóca ellen
Szükséghelyzeti engedélyt adott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Karate…
Tovább olvasom >További cikkeink
November vége után is megmaradhat az árrésstop
Ahogyan arról mi is írtunk, meghosszabbította a kormány az élelmiszerek…
Tovább olvasom >Újabb pályázat segíti az élelmiszer-feldolgozást: húszmilliárd forintos keret nyílik ősszel
Az itthon megtermelt mezőgazdasági alapanyag minél nagyobb arányú, hatékonyabb és…
Tovább olvasom >Szeptembertől jön a digitális SZÉP-kártya – nő a keretösszeg is
Idén szeptember 1-jétől életbe lépnek a tavaly bejelentett változások a…
Tovább olvasom >