Elégedett a munkakörülményekkel a vendéglátásban dolgozók többsége

A vendéglátósok jelentős része képesítés nélkül dolgozik, túlnyomó többségük pedig nem beszél idegen nyelvet. Ennek ellenére több mint a harmaduk dolgozott már hosszabb ideig külföldön – idézi az Eventrend Global felmérését a Világgazdaság Online.

„A vendéglátásban dolgozók majdnem negyede szakképzetlen, 18 százalékuknak OKJ tanfolyam vagy képzés, 30 százalékuknak pedig szakiskolai végzettség a legmagasabb képesítése” – derült ki az Eventrend Global kutatásából. E szerint a vendéglátásban dolgozóknak csak a 16 százaléka tud rendesen angolul, míg 18 százalékuk egyáltalán nem beszél angolul. Németül a megkérdezettek 9 százaléka tud, miközben a 47 százalékuk nem beszél ilyen nyelven.

Mindent egybevetve a válaszadók 8 százaléka nem tud megszólalni egyetlen idegen nyelven sem, miközben 13 százalékuk három vagy több nyelven is tud valamilyen szinten.

A kutatás rámutatott, hogy a válaszadók átlagosan 3,7 évet töltenek egy munkahelyen. Igaz, ez életkorfüggő, miután a fiatalok kevésbé lojálisak munkaadóikhoz, míg a 40 évnél idősebbek éveket képesek lehúzni egyetlen helyen. A megkérdezettek 13 százaléka egyébként vándormadárnak számít, ők kevesebb, mint egy évig tartanak ki egy munkahelyen. A válaszadók 17 százaléka viszont az összes eddigi, hasonló munkahelyén több mint 5 évig dolgozott.

A többség a vendéglátásban helyezkedik el külföldön
A felmérés igazolta a sztereotípiát, miszerint a legtöbb magyar, aki külföldön próbált szerencsét, a vendéglátásból került ki. A megkérdezettek 41 százaléka azt vallotta ugyanis, hogy dolgozott már 1-2 hétnél hosszabb ideig külföldön, kicsivel több mint a negyedük pedig többször is és/vagy több helyen.

A vendéglátásban dolgozó munkaerő külföldre szivárgása ráadásul nem állt még le, a felmérés legalábbis ezt mutatta. Ugyanakkor az is kiderült, hogy van visszaút, és nem mindenki ragad külföldön, azok közül, aki kipróbálta magát külföldi vendéglátóhelyen.

A vendéglátásban dolgozók nagy többsége egyébként elégedett az emberi, munkatársi kapcsolataival a munkahelyén. A munkaidő, a munkakörülmények és a fizetés megítélésénél is egyértelműen pozitív volt a válaszok mérlege. A szakmai önmegvalósítás lehetőségének megítélésénél viszont majdnem annyian elégedetlenek, mint ahányan elégedettek, a karrier lehetőségek és a munka/magánélet egyensúly esetében pedig egyértelműen negatív a mérleg.
A vendéglátásban dolgozók körben a béren kívüli juttatásokkal van a legtöbb elégedetlenség – derült ki a kutatásból.

Akár félmilliót is kereshetnek
A vendéglátósok viszonylag jól keresnek, igaz, szinte senki sem cserélne velük a fizikai megterhelés okán. A dolgozók felének a nettó jövedelme meghaladja a havi 300 ezer forintot, 12 százalékuk pedig 500 ezer forintnál is többet vihet haza havonta. A megkérdezettek átlagosan körülbelül 305 ezer forintot keresnek egy hónapban, de a havi jövedelemátlagok erősen függnek a munkaköröktől. És persze attól is, hogy valaki nőnek vagy férfinak született. A nők átlagos bérszínvonala a vendéglátásban (is) sokkal alacsonyabb, mint a férfiaké. Emellett az életkori csoportok szerint is jelentősek a különbségek, de egyáltalán nem a legidősebbek jövedelem átlaga a legmagasabb a vendéglátó iparban.

A felmérésből az is kiderült, hogy nem könnyű egy biztos helyen dolgozó vendéglátóst megszerezni. A megkérdezettek ugyanis átlagosan 105 ezer forint plusz jövedelemért váltanak szívesen.

Vagyis a kialakult emberi kapcsolatok, és egyéb előnyök komoly értéket képviselnek a munkavállalók szemében, amit nem adnának fel szívesen aprópénzért. Az átcsábuláshoz igényelt plusz jövedelem persze erősen korrelál a dolgozók aktuális jövedelmével. Ezzel együtt a megkérdezettek háromnegyede 100 ezer forint plusz ígéretével elcsábítható lenne a régi helyéről egy új helyre, feltéve, hogy a munkakörülmények nem brutálisan rosszabbak, mint a jelenlegi helyükön. (vg.hu)