Martonyi: Magyarország az erős uniós kohéziós és agrárpolitika megőrzésében érdekelt

Az erős európai uniós kohéziós politika és közös mezőgazdasági politika (KAP) megőrzésének fontosságát hangsúlyozta Martonyi János pénteken Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek a 2014-2020 közötti uniós költségvetéssel foglalkozó eszmecseréjében.

A magyar diplomácia irányítója emlékeztetett arra: a hosszú távú EU-költségvetés végső célja, hogy megfelelő összhangot találjanak a versenyképesség és szolidaritás, a pénzügyi fegyelem és a növekedés között. Hangoztatta: a Lisszaboni Szerződés kibővítette az uniós központi feladatokat, és ehhez szükség van a megfelelő forrásokra.

Martonyi hozzátette: a kohéziós politikára vonatkozó jelenlegi javaslatokat a magyar álláspont szerint néhány ponton ki kell igazítani ahhoz, hogy eleget tegyen rendeltetésének, azaz a regionális különbözőségek csökkentésével fokozza az EU versenyképességét.

A magyar szemmel aggályos elképzelések közé tartozik, hogy a bizottság csökkentést javasol a legkevésbé fejlett régióknak nyújtott előirányzatokban, és eközben növel vagy megőriz más kiadási tételeket. Ez az alapvető kohéziós politikai célkitűzések mellett a szolidaritás elvével sincs összhangban – vélte Martonyi János.

Másik probléma, hogy a támogatások felső határának az Európai Bizottság által javasolt megállapítási módja a források tisztességtelen elosztását eredményezné. Ez sok országnak veszteségeket okoz, az egyik legnagyobb vesztes Magyarország lehetne. Ezért álláspontja szerint másfajta megoldást kell találni a források tagállamok közti elosztásának kiszámítására.

Az agrárpolitikán belül Martonyi a közvetlen támogatások szintjének csökkentését nevezte aggasztónak. Hangoztatta, hogy a KAP-nak megfelelő pénzügyi erőforrásokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy eleget tudjon tenni célkitűzéseinek, és segítségével az EU biztonságos, jó minőségű élelmiszerellátást tudjon garantálni az uniós polgároknak.

A pénteki vitában a felszólalások alapján jól elkülöníthető csoportot alkottak az úgynevezett nettó befizető tagországok, illetve azok a tagállamok, amelyek viszonylag nagyobb arányban részesülnek az uniós támogatásokból.

A vitában többen felhívták a figyelmet arra, hogy a hétéves költségvetéstől függ az uniós növekedési és foglalkoztatási program, az Európa 2020 célkitűzéseinek teljesíthetősége is. Az EU-tagországok ez év végéig szeretnének megállapodni a 2014-2020 közötti költségvetésről. (MTI)