Míg 2018 utolsó negyedévében folyamatosan emelkedett, 2019 első negyedévében kis lépésekkel, de folyamatosan csökkent a GKI konjunktúraindexe. A márciusi romlás – a februárihoz hasonlóan – az üzleti várakozások miatt következett be, a fogyasztóiak ugyanis február után márciusban is kissé javultak, s gyakorlatilag elérték tavaly év végi szintjüket. A magyar gazdaság szereplőire összességében továbbra is erős optimizmus jellemző.

Az üzleti várakozások december óta, ha nem is jelentősen, de folyamatosan romlanak, főleg az ipari bizalmi index csökkenése következtében. Az iparban gyengültek a termelési várakozások, s romlott a megítélése a rendelésállománynak – de ezen belül az exporténak nem – valamint a készleteknek is. A beruházási szándék a tavalyi szerény növekedés folytatódására utal. Az építőipari bizalmi index 2018 második felétől egy viszonylag szűk sávban mozog, s a februári növekedést márciusban az év eleji szintre való visszaesés követte. A magas- és mélyépítő cégek kilátásai egyaránt kissé rosszabbak lettek. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség és a rendelésállományok értékelése is enyhén romlott. A kereskedelmi bizalmi index márciusban négyhavi csökkenés, majd egyhavi stagnálás után emelkedett, s ezzel újra az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv felső széléhez áll közel. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése jelentősen javult, míg a rendelések várható alakulását némileg pesszimistábban látták a válaszolók. A szolgáltatói bizalmi index márciusi emelkedése ellenére sem érte el múlt év végi – ez év eleji szintjét. A jelenlegi üzletmenet megítélése és a forgalmi várakozások javultak, az elmúlt időszaki forgalom megítélése viszont kissé romlott.

A foglalkoztatási szándék múlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése márciusban minden ágazatban folytatódott, s bár továbbra is minden ágazat létszámnövelésre törekszik, ennek mértéke idén érezhetően gyengült. Ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme márciusban tovább enyhült. Az áremelési törekvés az iparban és a szolgáltató szektorban erősödött, az építőiparban és főleg a kereskedelemben visszafogottabb lett. Kissé mérsékeltebb lett a fogyasztók inflációs várakozása is. A magyar gazdaság jövőjének megítélése márciusban az üzleti szférában és a lakosság körében is kedvezőbbé vált, de nem érte el a 2018 végit.

A GKI fogyasztói bizalmi index február után márciusban is kissé javult, s gyakorlatilag elérte tavaly év végi szintjét. A lakosság saját pénzügyi helyzetét a februárinál kissé jobbnak, megtakarítási lehetőségét viszont valamivel rosszabbnak tartotta márciusban.  Az emberek a nagy értékű fogyasztási cikkek várható vásárlási lehetőségét ugyancsak kissé kedvezőtlenebbnek érezték.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.