Már növekszik a debreceni retek és a búza a Nemzetközi Űrállomáson

https://www.facebook.com/reel/650678561330080

Közleményükben azt írták, az Axiom Mission 4 tudományos portfóliójában a Debreceni Egyetem két projekttel vesz részt: a HUNOR Magyar Űrhajós Programban agyi vérzésdinamikai kutatással, valamint a növények csírázásának, mikrozöldség-termesztésének és -levélfejlődésének vizsgálatával. A DE mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási karának kutatói a nemzetközi űrállomáson folytatott kísérletek állásáról és a végső beállításairól egyeztettek kedden a Kapu Tibor magyar űrhajós küldetését támogató HUNOR csapatával a Payload Support Centerben, online, élő kapcsolatban a Nemzetközi Űrállomással (ISS) – jelezték. Fári Miklós professor emeritus, a kutatás szakmai koordinátora hozzátette: a tudományos vizsgálatok legnagyobb kérdése, hogy minimális víz felhasználása mellett hogyan lehet életet teremteni minél rövidebb idő alatt, minél komplexebb hasznosítással.

Kapu Tibor ezer retek, búza és paprikamagot vitt magával a Nemzetközi Űrállomásra, amelyek fele szelénben gazdag, „élettámogató” kezelésen esett át

A növények nevelése mindössze 500 milliliter – 0,5 ml/darab – víz felhasználásával történik. Ez a mennyiség elegendő a 7-8 naposan fogyasztható retekcsíráknak, továbbá a 2-3 hetes búzacsírából készülő búzafűlé alapanyagának – fejtette ki Fári Miklós.

Sikerrel zajlik a Debreceni Egyetem másik, agyivéráramlás-kutatási kísérlete is a Nemzetközi Űrállomáson

Csiba László egyetemi tanár, ötletadó elmondta: az agyi véráramlás folyamatos mérése az űrben csak speciális, robotizált transzkraniális ultrahanggal végezhető, amely áthatol a koponyacsonton, és külön-külön mérni lehet vele a látókéreg, a mozgatókéreg és a térbeli tájékozódásban szereplő agyi területek áramlácsökkenését vagy áramlásjavulását. Mindez egy „glóriaszerű”, fejre rögzíthető ultrahangkészülékkel történik – ismertette a professzor. Hozzátette: azért van szükség ezekre a vizsgálatokra, mert a mikrogravitációs környezetben drámaian csökken a gravitáció szívóhatása, tehát a szív segítségével az agyba „lőtt” vér egy része az agyban marad. Enyhe agyvizenyő alakulhat ki, amelynek tünetei: aluszékonyság, fejfájás, gondolkodási és látászavarok. Szerencsére ez az úgynevezett „space fog” csökken az idő múlásával. A fejen végzett ultrahangos mérés azt fogja megmutatni, milyen gyorsan, mennyire hatékonyan rendeződik a látókéreg, a mozgatókéreg és az asszociációs kéreg keringése, tehát az űrhajós alkalmas-e már a jó látást, precíz gondolkodást, finom mozgást igénylő feladatokra – magyarázta Csiba László. Rámutatott: a kutatások során vizsgálják az agyi erek tágulási képességét is légzésvisszatartás során, mivel az ilyenkor felszaporodó szén-dioxid tágítja az ereket. Ez a vizsgálat információt nyújt az agyi erek alkalmazkodóképességéről. Egy másik vizsgálatban a látókéreg ereinek tágulóképességét és az áramlás növekedését mérik azt figyelve, hogy az intenzív vizuális inger – számítógép képernyőjén megjelenített sakktáblaminta gyors váltakozása – kellő intenzitású választ vált-e ki a látókéregben.

MTI