Már nem lehúzzuk, hanem kortyolgatjuk a tequilát

Néhány évvel ezelőtt a tequilaivás hagyományos módjának az számított, hogy a hüvelykujjunk feletti részen enyhén besóztuk illetve befahéjaztuk a kezünket, lehúztuk a mexikói italt, majd egy citrom vagy narancsszelet segítségével megpróbáltuk elnyomni az ízét. Napjainkra azonban világszerte elterjedtek a kellemes ízvilággal rendelkező prémium márkájú mexikói italok, így a tequilát már nem lehúzzuk, hanem egyre inkább szürcsölgetjük, kortyolgatjuk, hogy minden egyes cseppjét kiélvezhessük.

A tequila kortyolgatásának trendje az Egyesült Királyság nyugati és észak-keleti partjáról indult el, azóta pedig Európa minden részén elterjedt. A prémium márkák, mint például a mexikóiak egyik kedvenc tequilájának számító El Jimador népszerűségének növekedésével párhuzamosan egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy-egy vacsora mellett ráérősen szürcsölgetve fogyasztjuk a mexikói párlatot.

A legtöbben azt hiszik, hogy a tequila kaktuszból készül, és ezzel az elmélettel magyarázzák a szúrós érzést, amit a fogyasztása során a torkunkban érzünk. Valójában az igazi tequilát 100 százalékban a kék agavé nevű növényből állítják elő, ami 12 év alatt érik meg annyira, hogy a tequila minőségi alapanyagává válhasson. Ekkor a késforgató munkások, a jimadorok, saját kezükkel választják le a növény hatalmas, lándzsás leveleit, majd ananászszerű húsát megsütik, hogy cukrot nyerjenek a kemény részéből. Ezt követően préselik ki belőle a levet, amit erjesztenek és lepárolnak, végül pedig palackba zárják az italt.

A tequilának több típusa is elérhető, így bőven van miből válogatni. Ezek közül az egyik leghíresebb a blanco vagy fehér tequila, amelyet elkészítése után azonnal palackoznak, ennek köszönheti a kizárólag rá jellemző intenzív ízt, amely képes még a legfázósabb ember vérét is felpezsdíteni. Ebből a típusból készül hazánk egyik legkedveltebb tequila alapú koktélja: a Margarita is. A blanconak azonban létezik egy színezett, ízesített, kevésbé jó minőségű fajtája is: az oro, másnéven gold, amelyet gyakran egy kis érlelt nedűvel, vagy karamellával kevernek, hogy elnyerje jellegzetes arany színét. A prémium tequilák közé tartozik az itthon is óriási népszerűségnek örvendő reposado, amelyet hónapokig tölgyfahordókban tárolnak, így tündöklő arany színét, és kiváló minőségét a valódi érlelésnek köszönheti. Ismert még az anejo és extra anejo, amelyek elkészítéséhez még az előzőeknél is hosszabb idő szükséges. A türelem ebben az esetben is meghozza gyümölcsét, mert az ital íze az évek alatt egyre lágyabbá, selymesebbé válik. Nincs más hátra, mint kiválasztani a hangulatunkhoz és vérmérsékletünkhöz leginkább passzoló tequilát, amivel felidézhetjük a napsugaras Mexikót.