Már most hatalmas a CSR-piac, és dinamikusan nő

– Amikor egy civil szervezet elkészíti a stratégiáját a CSR-piacon, nagyon hasonlóan jár el, mint egy gyártó és kereskedőcég, aki termékének az értékesítési stratégiáját készíti el – mondja Bitter Éva független értékesítési tanácsadó, aki egy karitatív szervezet munkáját is segíti.Véleménye szerint az FMCG-cégek számára a kommunikáció új, Magyarországon eddig kevéssé használt formáját jelenti a társadalmi kötelezettségvállalás, ami sikeresebben befolyásolja az egyre tudatosabb vásárló döntéseit, mint sok reklámkampány.
A karitatív munkával szokatlan módon került kapcsolatba. Néhány ismerősével közösen levelet írt az öt legnagyobb karitatív szervezetnek és önkéntes alapon a szakértelmüket ajánlották fel.
– Egyetlen szervezet válaszolt, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet. Velük vizsgáltuk meg együtt, hová lehet eljutni a CSR (Corporate Social Responsibility, avagy a Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása) piacán, ha az alkalom szülte ad hoc tevékenységek helyett egy több éves tervet állítunk össze, és erőforrást rendelünk a végrehajtásához – mondja Bitter Éva. – Ebben a tréningeken keresztüli kapcsolatfelvételtől néhány céggel a tartós stratégiai együttműködésig szeretnénk eljutni.

Ismeretségek helyett tudatosság kellene
A segélyszervezet márkanevét pont ugyanúgy kell pozicionálni, felépíteni, mint a nemzetközi gyártók márkáit – magyarázza a szakértő. Kevesen hinnék, de már most is hatalmas piacról van szó. Becslések szerint évente 130-160 milliárd forintot fordítanak a cégek társadalmi felelősségvállalásból eredő, saját maguk által kialakított célok elérésére, de ez még mindig egy várható fejlődési folyamat elejét, és nem végét jelzi. Ezen a piacon proaktívan fel kell lépniük a karitatív szervezeteknek, akik részesülni akarnak a teljes CSR-piac nonprofit szférára fordított szeletéből, méghozzá saját stratégiájuk alapján kialakított irányvonal mellett, hogy a másik oldalon a köz céljaira áldozó vállalatok felmérhessék, céljaikat melyik karitatív szervezet segítségével képesek a leginkább megvalósítani.
Ezért fontos, hogy a nagyon hasonló tevékenységi körökkel rendelkező nonprofit szervezetek elkötelezzék magukat egy, a vállalatokkal közösen megvalósítható terület mellett, ezáltal megkülönböztethessék magukat, és elébe menjenek a profitoldalon felmerülő igényeknek. Mint a szakértő mondja, jelenleg még leginkább az ismeretségek, és nem tudatos választás alapján jönnek létre a kapcsolatok.

Karitatív kalandok
Szerencsére egyre több vállalati HR-vezető ismeri fel a karitatív tréningek jelentőségét a már jól bevált outdoor tréningek és csapatkaland programok mellett, ami megfelelő utánkövetéssel és kapcsolatápolással remek kezdeti lépése lehet egy hosszú távú együttműködésnek.
A tréningcélra elkülönített összeggel a vállalatok nem „fogyasztani” akarnak, hanem értéket teremteni – mondjuk egy felépített játszótér vagy egy felszámolt szeméttelep képében. A másik oldal is érdekelt, mert sokéves felújítási költséggel azonos értéket hagynak ott a cégek az önként vállalt munka során.
A tréning rendkívül részletes tervezést és előkészítést igényel, ami az esetek nagy részében szükségessé teszi egy szakértő tréningcég bevonását.
– Akik először hittek, azok tudtak leginkább részesedni a piac ugrásszerű fejlődéséből, ami előtt most a CSR-piac is áll – állítja Bitter Éva.

A CSR új irányt szabhat a PR-nak is
A cégek keresik a PR és a marketingkommunikáció új, költséghatékony lehetőségeit. Minden elemzés azt mutatja, hogy a CSR-tevékenység egyike az új lehetséges irányoknak. A tudatos vásárlói attitűd a CSR oldaláról befolyásolható, így nagyon fontos, hogy a cégek kommunikálják is, hogy mit tettek a köz érdekében. Ezek az információk hosszabb távon jobban megragadnak a tudatos vásárló gondolataiban, mint a márka-specifikus, hagyományos kommunikációs elemek.
– Ehhez azonban mindkét félnek lépnie kell, elsősorban a karitatív szervezeteknek, hiszen fel kell építeniük magukat ezen a piacon. A CSR mindig tudatos, előre tervezett, társadalmi kötelezettségvállalást jelent – magyarázza Bitter Éva. – Éppen ezért egy többéves, kialakult stratégiára költött pénzt sokkal kevésbé nyírbálnak meg egy válság során, mint az ad hoc jelleggel költött, karitatív célra fordított pénzeket.
Lakatos Mária