Magyarországon nőtt legjobban a GDP-arányos nettó pénzügyi vagyon a V4-ek közül

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzése szerint Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben a háztartások GDP-arányos nettó pénzügyi vagyona a többi visegrádi országgal összehasonlítva a válság óta – közölte a gazdaságkutató az MTI-vel kedden.

Kitértek arra: a háztartások nettó pénzügyi vagyona a pénzügyi eszközök és források GDP-arányos különbségeként mérhető. Magyarországon egyrészt 2008-hoz képest 2017-re jelentősen nőtt a háztartások pénzügyi eszközeinek értéke, amely döntően a lakosság jövedelmi helyzetének javulásával, megtakarításainak növekedésével magyarázható, másrészt csökkent a háztartások hitelállománya.
A gazdaságkutató szerint a két folyamat eredményeként a háztartások nettó pénzügyi vagyona GDP-arányosan közel kétszeresére emelkedett, és már jelentősen meghaladja a V4 országok azonos mutatóit, továbbá magasabb, mint amit 2008-ban Németországban mértek. Míg tehát Magyarországon a háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP 58,8 százalékáról 105,9 százalékára emelkedett, addig ez az adat Csehországban a GDP 58,7 százalékáról 80,1 százalékára, Lengyelországban 41,6 százalékáról 65,3 százalékára, Szlovákiában 30,3 százalékáról 39,1 százalékára, míg Németországban a GDP 100,1 százalékáról 126,1 százalékára nőtt.
A régióban jelentős mértékben emelkedett a háztartások pénzügyi eszközeinek (megtakarításainak) GDP-arányos értéke: Csehországban 24,1 százalékponttal (87,8 százalékról 111,9 százalékra), Lengyelországban 28,9 százalékponttal (72,3-ról 101,2 százalékra), Szlovákiában 28,7 százalékponttal (52,9 százalékról 81,6 százalékra), Németországban 19,5 százalékponttal emelkedett (159,3-ről 178,8 százalékra).
A magyar háztartások pénzügyi eszközeinek 2008 és 2017 közötti jelentős, 29,1 százalékpontos GDP arányos növekedése (99,0 százalékról 128,1 százalékra) döntően két okkal magyarázható. Egyrészt markánsan emelkedett a lakosság állampapír-állománya (GDP arányos 5,3 százalékról 13,8 százalékra), másrészt a részvények és részesedések értéke nőtt kiemelkedően (GDP arányosan 35,5 százalékról 54,7 százalékra).
Az elemzésből kiderül: a magyar háztartások eladósodottságát a V4 országokkal és Németországgal összehasonlítva látható, hogy a 2017 végi érték jelentősen alacsonyabb a 2008-as túlzott eladósodási szinthez viszonyítva, továbbá jóval kisebb a többi visegrádi országban 2017-ben mért szintnél. Németországban magas eladósodottsági szint mellett egy csökkenő GDP arányos háztartási hitelállomány érzékelhető.
Az elemzés szerint a magyar háztartások GDP-arányos hitelállománya jelenleg elmarad a régiós átlagtól. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által is kalkulált, a hosszú távú trendtől való eltérést jelző hitel/GDP-rés mutató jelentős hitelállomány bővülést tenne lehetővé.
Fontos azonban, hogy a háztartások betartsák a hitelek felvételekor az MNB adósságfék szabályozását, illetve minél hosszabb időtávra rögzítsék hiteleik kamatát ezzel is csökkentve a hitelfelvétel kockázatát és elkerülve a devizahitelezés eredményeként látott problémákat – mutat rá a Századvég összegzése. (MTI)