Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik
A vágtázó élelmiszerárak egyik következménye, hogy a szemétbe dobott ételek értéke is jóval magasabb lehet az idén, mint amekkora néhány évvel ezelőtt volt. Egy négytagú család esetében évente akár közel 90.000 forint értékű élelmiszer is a kukában végezheti.
Rég nem látott sebességgel vágtatnak az élelmiszerárak, és egyelőre nem is látszik, hogy mikor érhet véget a drágulás, így minden korábbinál fontosabbá vált, hogy okos tervezéssel és megfelelő tárolással a lehető legkisebbre szorítsuk vissza a hulladékká váló ételek mennyiségét.
Globálisan az emberi fogyasztásra megtermelt élelmiszer egyharmada, évente mintegy 1,3 milliárd tonna végzi hulladékként vagy megy kárba. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO adatai szerint a világ tehetős országaiban évente keletkező élelmiszerhulladék mennyisége (222 millió tonna) nem sokkal marad el Afrika szubszaharai térségének teljes éves élelmiszertermelésétől (230 millió tonna), Európában pedig annyi élelmiszer vész kárba, amennyi elegendő lenne 200 millió ember számára. Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, amelynek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartásokban termelődik.
Csökkent a pazarlás, de nem eléggé
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kutatása szerint 2019-ben a magyar háztartásokban évi 65 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezett fejenként, vagyis a megvásárolt élelmiszerek 10-11%-a végezte a szemetesben. Ez egyrészt kedvező változást jelez a 2016-os felméréshez képest, hiszen az akkori kutatás 68 kg-os értéket mutatott ki, illetve jócskán elmarad a 92 kg/fős EU-átlagtól, másrészt továbbra is az a helyzet, hogy e mennyiség mintegy fele, évi 32-33 kg – tudatosabb vásárlással, tervezéssel, tárolással – elkerülhető lenne. (Elkerülhető hulladéknak azok az élelmiszerek számítanak, amelyeket csak azért dobunk ki, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlottak, vagy egyszerűen csak feleslegesen vásároltuk meg. Ezzel szemben például a tojáshéj, a csontok, az almacsutka, a banánhéj, stb. a nem elkerülhető hulladékok körébe tartozik.)
Az LG Magyarország megrendelésére tavaly elvégzett országos, reprezentatív kutatás, az LG EcoLogic eredményei alapján a mindennapokban a válaszadók csupán kevesebb mint harmada gazdálkodik úgy a készleteivel, hogy szinte soha nem kell kidobnia romlott ételt. Ennél is rosszabb a helyzet a 18-29 éves korosztályban: közel felük havonta egy-két alkalommal szembesül azzal, hogy ki kell dobnia a megromlott ételeket.
Az elkerülhető élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentése a környezet mellett a pénztárcánknak is jót tenne, főleg most, a vágtató élelmiszerárak idején. A néhány évvel ezelőtti becslések az akkori fogyasztási adatok alapján azt mutatták, hogy az elkerülhető élelmiszerhulladékok értéke egy négytagú családban évente mintegy 50.000 forintot is kitehet. Mivel a háztartások fogyasztása az elmúlt években folyamatosan nőtt, az idén pedig főként a meglóduló árak hatása lesz jelentős, 2022-ben ez az érték megközelítheti a 90.000 forintot.
Kapcsolódó cikkeink
Mesterséges intelligenciával csökkenti az élelmiszer-pazarlást a Carrefour Belgiumban
A Carrefournak nap mint nap 40 000 lejáratközeli árucikket kell…
Tovább olvasom >Globális adózási jövőkép: paradigmaváltás az ENSZ kezdeményezésében
A nemzetközi adózás szabályrendszerében jelentős változás közeleg: az ENSZ új…
Tovább olvasom >Az LG ismét a TOP 100 márka között
Az LG Electronics (LG) jelentős előrelépést tett a globális piacon…
Tovább olvasom >További cikkeink
Visszafogottabb eredményt hozott az ősz az idegenforgalomban
A nyári szezon növekedése után az ősz első hónapja visszafogottabb…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A hazai fogyasztás erősödik
A hazai fogyasztás erősödik, a belső kereslet és az ettől…
Tovább olvasom >Csokiláz és pikáns rendelések – a magyarok így ünneplik a halloweent
Különleges rendelések és új édességtrendek Közép-Európában: egyre népszerűbbek az intim…
Tovább olvasom >