Magyarországon bejött a franchise

Ha készülne olyan, országok közötti összehasonlítás, amelyik a franchise-rendszerben dolgozó vállalkozások száma szerint állítana fel sorrendet, akkor az Európai Unió legfiatalabb tagjai között hazánk éllovas lehetne. A Magyar Franchise Szövetség összesítése szerint jelenleg 18 ezer vállalkozás társult be a Magyarországon jelen lévő 340 hálózat valamelyikéhez. Ezzel megelőzzük a szomszédos országokat.A jól szervezett franchise képes a válságot is túlélni, legalábbis Oláh Yetti sajtóreferens elmondása szerint. Ahogy az FMCG-piacon általában, úgy a Norbi Update-nak is számolnia kell azzal, hogy átmenetileg csökken a fogyasztás, de biztos vevőköre megmarad, és a válság elmúltával növekszik.
Ehhez persze a rendszert úgy kellett kialakítani, hogy a közös marketingre alapozva, kizárólagos forgalmazáshoz kötötték termékeik értékesítésének lehetőségét. A minőséget Wessling-vizsgálatok, klinikai bizonyítás és kötbéres gyártói szerződések garantálják. A disztribúció esetében a termékeik 70 százalékát csak a franchise Updateüzletek vásárolhatják.

Persze az Update-termékek különlegesek, mégpedig azért, mert a felére csökkentett szénhidrát-tartalommal, mesterséges ízfokozók és hozzáadott cukor nélkül kerülnek forgalomba. Saját fejlesztésű liszttel és cukorral dolgoznak, s ezért termékeik egyelőre az összes országban egyedülállóak. Európában bizonyítottan csak ők ígérnek fogyást és testsúlycsökkenést cukorbetegeknek is. A kereskedelemben kizárólagosságot jelent termékcsoportonként, és minőségi szintet, hozzáadott marketinget más gyártóknak, brandnek.

Amint Oláh Yetti elmondta, az üzlet jövedelmezősége szempontjából fontos a jó helykiválasztás. Az elmúlt másfél év alatt megnyitott üzleteik közül tízből kilenc sikeres lett, a többiek kudarca minden esetben a rossz helykiválasztáson múlott, ugyanis konkurenciából eredő kockázat nincs, hasonló rendszer, termékportfólió nem kapható.
Itthon jelenleg 50 Updateüzlet működik, és ugyanennyi jelentkező van. Szlovákiában három, de nyílik még harminc. Dubaiban augusztus végén nyílik az első. Június elején szerződnek az első osztrák partnerrel, és előrehaladott tárgyalásokat folytatnak Szerbiában és Ukrajnában is.

Korszerűsödő informatikai háttér

Magyarországon általánosságban elmondható, hogy a franchise-szisztéma igencsak alkalmazkodik a magyar vállalkozói jellemhez. Az üzletág ismerői szerint a társult vállalkozások magas száma visszavezethető arra, hogy a kisvállalkozók már évtizedekkel ezelőtt, még a rendszerváltást megelőzően is találtak olyan megoldásokat, amelyek révén képesek voltak a nagy állami vagy szövetkezeti cégekkel együttműködni; ilyenek voltak például a szolgáltató gmk-k.
Az idei év, egyelőre úgy tűnik, nem alakul túl jól a franchise-hálózatok számára. Bár tavaly ősszel még dinamikusan fejlődött a piacuk, új üzletek nyíltak, azonban a válság nyomán a kiskereskedelem visszaesése érezhetően elvette a vállalkozói kedvet. A Magyar Franchise Szövetség szerint a nagy franchise-rendszerek a csatlakozási díjak elengedésétől vagy a rendszerhasználati összegek csökkentésétől várják a bővülést.

A nehéz gazdasági körülmények ellenére tavaly a Coop-csoport árbevétele mintegy két százalékkal növekedett. 2009-ben a Coop-csoport valamivel több, mint 510 milliárd forint árbevételt ért el. Ezen belül a kereskedelmi tevékenységből származó bevétel mintegy 95 százalékot tett ki, a fennmaradó hányadot az ipari tevékenység, illetve a különféle bérleti díjak adták.
A Coop-csoport országszerte 3000 Coop üzletet működtet. Emellett a csoport tevékenységébe integrál még további kétezer, logót nem viselő boltot is.
Terveik szerint a növekedés nem áll meg, több lépésben kívánják korszerűsíteni az üzlethálózatot. Idén kezdődik meg a boltmegújítási program, ennek során mintegy 200-250 Coop üzlet újul meg mintegy százmillió forintos nagyságrendű beruházással.

Folytatódik a csoport hat éve elkezdett informatikai programja is. Azóta több mint 600 boltban telepítettek olyan integrált informatikai rendszert, amely az árunyilvántartást, rendelést segíti. 2010 végére ez az üzletkör újabb százzal gyarapszik. Az idén, várhatóan az év végére, mintegy másfél milliárdos ráfordítás révén már több mint 700 üzlet kapcsolódik a rendszerbe. Így a Coop forgalmának már több mint felét e rendszer szervezi.

Már 16 országban van jelen a Fornetti

A Fornetti 2009 végén összesen 13 országban volt jelen franchise-partnerein keresztül, Lengyelországtól kezdve Szlovákián át egészen Albániáig. A társaság súlyát jelzi, hogy – a Franchise Europe szaklap kimutatása szerint – a McDonald’s és a Tecnocasa olasz ingatlanközvetítő után Európában a harmadik legnagyobb franchise-hálózattá nőtte ki magát, maga mögé utasítva többek között a Burger Kinget.
A Kecskemétről indult látványpékség kilenc év alatt piacvezető lett Romániában, ahol ma már több mint félezer boltot működtet. Temesváron és Szófiában zöldmezős beruházás keretében egy-egy új üzemet létesítettek, ahonnan az ottani piacokat látják el. Ezért a cég kecskeméti és kiskunfélegyházi üzemében létszámleépítésre kényszerültek, de mivel más területeken bővítenek, piaci reformokat hajtanak végre, ezért az elbocsátottak egy részét átképzéssel tovább foglalkoztatják.

A Fornetti még 2001-ben, a térségbeli terjeszkedés részeként lépett be a román piacra egy román-magyar vegyesvállalat megalapításával, és az olyan nagy vállalkozások mellett, mint az OTP, a Richter, a MOL, a Magyar Telekom és a Danubius Hotels, ma már az egyik legjelentősebb magyar befektetőnek számít Romániában. Franchise-rendszerben működtetett hálózatával piacvezetővé vált a látványpékségek között, tavaly év végén 130 romániai városban összesen több mint 500 boltot üzemeltetett.

A gazdasági válság ellenére is fejlődött és terjeszkedett a Fornetti, amely fagyasztott pékáruk hálózatban történő forgalmazásával foglalkozik. A cég ugyanakkor nem hátrafelé, hanem előre tekintett 2009-ben, erősítette nemzetközi jelenlétét, és modernizálta, valamint automatizálta gyártóüzemeit.
A hálózat tagjai azért is elégedettek, mert a Fornetti minimális belépési díjat kér, amelyet száz százalékosan vissza is forgat az adott üzletbe. Magyarországon már nem nagyon kívánnak terjeszkedni, mert partnereik az egész országot lefedik, távlati tervek között inkább a külföldi jelenlét erősítése szerepel. Hazánkban az új technológiai berendezéseket szeretnék elterjeszteni.

A közösség tartaléka

A recesszió és a hazai gazdaság gyengesége jelentősen megterhelte a franchise-rendszerben dolgozókat is. A krízis leginkább az ingatlanpiacon működő franchise-cégeket érintette. A Magyar Franchise Szövetség adatai szerint az ajándék- és virágkereskedelem terén működő franchise-ok is komoly forgalomcsökkenésről számolnak be. A tíz-húsz százalékos visszaesést elkönyvelő ruhakereskedők már a jobb helyzetben lévők között vannak.

Több gyorsétteremláncnál sokáig még növekedtek is a bevételek, aminek magyarázata talán az lehetett, hogy az emberek vékonyodó pénztárcájuk okán a drágább éttermek helyett inkább az olcsóbb gyorséttermeket részesítették előnyben. De mára már ezekben a hálózatokban is érződik a recesszió hatása. Ezzel együtt a franchise-partnerek lényegesen nagyobb biztonságban lehetnek, mint az egyéb vállalkozások. Régiós szinten pedig elmondható, hogy kevésbé sínylik meg a krízist azok a városok, amelyek nem csak a hazai vásárlókra számíthatnak. Sopronban, Győrben például sokkal stabilabbak a franchise-partnerek is. Ráadásul a szektor határozottan pozitívan jöhet ki a válságból.

A tapasztalatok szerint a franchise mint üzleti modell profitálhat legjobban a jelenlegi gazdasági és szociális helyzetből. A tömeges elbocsátásokkal felszabadul egy olyan munkaerőréteg, amelynek tagjai kevés eséllyel találnak munkát, ugyanakkor egészségesek, dolgozni szeretnének, és van egy kevéske megtakarításuk. Ezeknek az embereknek kézenfekvő megoldást hozhat a franchise, hiszen már kisebb tőkéből is olyan vállalkozásba kezdhetnek, amelyhez jól bevált know-how-t és biztonságos háttérhálózatot kapnak, ráadásul megtanítják őket vállalkozni is.