Magyarországnak önellátóvá kell válnia burgonyából
Magyarországnak önellátóvá kell válnia burgonyából, a cél ennek megvalósítása – közölte az agrárminiszter pénteken a Bács-Kiskun vármegyei Kiskunhalason.

A versenyképes hazai burgonyatermesztés szempontjából a Közös Agrárpolitika (KAP) rendszere komoly lehetőséget biztosított az elmúlt években a gazdasági szereplők számára (Fotó: Pixabay)
Nagy István, a 10. Kiskunhalasi Burgonya Napok elnevezésű rendezvényen, annak fővédnökeként azt mondta: a burgonya gyakorlatilag a harmadik legnépszerűbb és legalapvetőbb élelmiszer szerte a világon. „Nem lehet Magyarországot annak a sérülékenységnek kitenni, hogy nem leszünk önellátók burgonyából” – hangoztatta. Hozzátette: megváltoztak a fogyasztói szokások, illetve az éghajlati viszony. Ez a két külső ok, ami miatt Magyarország jelenleg nem önellátó burgonyából, és ezen változtatni kell – mondta. A változáshoz a kormányzat minden segítséget megad – emelte ki. Itt az ideje megteremteni minden feltételét annak, hogy a magyar emberek az év minden napján magyar burgonyát tudjanak vásárolni – hangoztatta. Ehhez kell egyrészt, hogy jó fajta álljon rendelkezésre, ezért kormányzati szinten támogatni kell a hazai burgonya nemesítést. Másrészt lehetővé kell tenni, hogy a kiskereskedelmi hálózatban mindig és mindenkor rendelkezésre álljon a szükséges mennyiség – közölte. Kitért arra, hogy a világ 159 országában termesztenek burgonyát összesen csaknem 18 millió hektár területen. Több mint ötezer fajtával nemcsak a globális élelmiszer ellátásban tölt be kulcsszerepet a burgonya, hanem az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is megfelelő segítséget nyújt. A világ tíz legnagyobb burgonyatermelő országából hét, a tíz legnagyobb fogyasztó országából pedig öt az európai kontinensen található. Magyarországon az elmúlt években átlagosan 8-12 ezer hektáron évente 190-300 ezer tonna burgonya termett – számolt be. Kiemelte: a kertészeti ágazat működése prioritás az agrártárca számára. A versenyképes hazai burgonyatermesztés szempontjából a Közös Agrárpolitika (KAP) rendszere komoly lehetőséget biztosított az elmúlt években a gazdasági szereplők számára elsősorban a piacképes árualap létrehozása érdekében szükséges technológiai fejlesztések támogatása révén. A Vidékfejlesztési Program (VP) keretében megteremtették a burgonyatermesztéséhez kapcsolódó valamennyi technológiai elem fejlesztésének támogathatóságát – mondta.
2021-2022-ben tízezernél több mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozás számára 1200 milliárd forintot meghaladó összegben hagytak jóvá fejlesztési támogatást
A Vidékfejlesztési Program közvetlenül a kertészeti ágazatot érintő beruházási felhívásai körében több mint 6900 nyertes pályázat révén 184 milliárd forintot meghaladó támogatási összegről született már döntés – ismertette. A Kap Stratégiai Terv részeként idén meghirdetett beruházási pályázatok ugyanezeket – a Vidékfejlesztési Programban megismert – fejlesztési célokat segítik és támogatják mindazon termelőknél, akik piaci potenciált látnak a burgonyatermesztésben.
A kertészetek továbbra is számíthatnak gépek, eszközök beszerzésének, zöldségtárolók építésének támogatására
Külön beavatkozás szolgálja a mezőgazdasági – benne a kertészeti – üzemek energia-önellátásának növelését és az energiafüggőség csökkentését. Nagy István szólt arról, hogy idén júniusban megjelent a kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó és a poszt- harveszt fejlesztések támogatására egy 50 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívás, amelyhez szeptember 24-től már benyújthatók a támogatási kérelmek. Az elnyerhető támogatás összege ötmilliárd forint is lehet. Újdonság, hogy a támogatott projekteket a korábbi huszonnégy hónap helyett ma már harminchat hónap alatt is meg lehet valósítani – közölte. A miniszter kitért arra is, hogy megjelentek a mezőgazdasági termékek értéknövelését 200 milliárd forintos keretösszeggel segítő pályázati felhívások, amelyek a burgonya feldolgozását szolgáló beruházásokhoz adnak segítséget. A támogatás mértéke az összes elszámolható költség 50 százaléka lehet, megújuló energia hasznosítására irányuló technológiák alkalmazása esetén pedig akár a költségek 70 százalékáig is kiterjedhet. Fiatal gazda igénylő és a gazdaságátadás esetén 15 százalékkal, ökológiai gazdálkodást folytató kedvezményezettnél és kollektív beruházásnál pedig egy 10 százalékkal növelt támogatás-intenzitás érhető el. A komplex beruházások esetében jelenleg is beadhatók a kérelmek – mondta. Szólt arról is, hogy ismét elérhető lesz a kertészeti gépbeszerzéseket támogató pályázat, amely a költséghatékony termeléshez szükséges gépek, eszközök beszerzését fogja támogatni. Támogatási kérelmek benyújtása a tervek szerint a jövő évben indulhat el – közölte.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Több alapélelmiszer drágult, kiugrott a krumpli ára a diszkontokban
Minimális áremelkedést mért június végén a Privátbankár a hazai diszkontláncokban:…
Tovább olvasom >Nagy István: jó minőségű dinnyével indul a magyar dinnyeszezon
A tavalyihoz képest a dinnyeimport mennyisége 51 százalékkal csökkent, ami…
Tovább olvasom >Ingyen biztosítja a kormány a gazdáknak az öntözővizet
A kormány ingyenesen biztosítja a gazdák számára az öntözővizet azzal,…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >