Magyarország cukrászati értékei

A cikk a Trade magazin 2023/11. lapszámában olvasható.

A cukrászoknak van egy mondása: a cukrász az, aki emlékezetessé teszi a családi, együtt töltött ünnepeket, legyen az születésnap, ballagás, esküvő, évfordulók, egyházi ünnepek. Készítményeikkel megédesítik a borongós napokat, és boldoggá teszik az embereket. Na, de kik ezek a cukrászok a jelenkorban, és melyek ezek a készítmények?

Első részében a könyv bemutatja a magyar cukrászati értékek azon tárházát, amely nemcsak a törzsvendégek körében ismert, hanem különlegessége folytán bekerült a Magyar Értéktár helyi, vármegyei, kiemelt nemzeti értékű, illetve még ennél is feljebb lévő hungarikum kategóriába.

A második részben az olvasók megismerhetik a 2007 óta megrendezésre kerülő „Magyarország Tortája” verseny nyertes tortáit. Az Ipartestület e versenye nem titkoltan azt célozza, hogy létrejöjjenek a cukrászok kreativitására, innovációjára épülő új – a magyar cukrászat hagyományain alapuló, főként hazai alapanyagokból álló – torták, amelyek idővel hasonlóan emlékezetessé válhatnak majd, mint klasszikus elődeik.

A kötet plusz érdekessége egy, a magyar cukrászat történetét érthetően és olvasmányosan összefoglaló fejezet, amely Mátyás király korától a 21. századik mesél dióhéjban a szakma hazai tevékenységének alakulását meghatározó eseményekről.

A könyvet a Bihari Zoltán–Vojtek Éva szerzőpáros jegyzi, akiknek a nevéhez kapcsolódik a Magyar cukrászdák és kávéházak kiadvány is. A szakmai leírások, receptek ellenőrzésében jelentős szerepet vállalt Erdélyi Balázs, Selmeczi László és Pécsváradi Aliz a lektorálásban.

Az Ipartestület ismeretterjesztő eszközként, ajándékként használhatja fel az 500 példányban megjelenő könyvet, megvásárlására nincs lehetőség. A magyar gasztronómia gazdagságát is igazoló értékeket 144 oldalon bemutató kiadványban – Értéktárban – szereplő személyek, cukrászdák és a Magyarország tortáinak készítői 5-5 tiszteletpéldányt kapnak.

A szakma külön büszkesége, hogy a hungarikumok tárházát a magyar cukrászipar 3 tétellel gazdagítja: dobostorta, pozsonyi kifli, szaloncukor. Azonban, aki jobban áttanulmányozza a szöveget, számtalan tortareceptben is talál alapanyagként 1-1 hungarikumot.

Összefoglalva a tényeket elmondhatjuk, hogy a hazai termékek népszerűsítésében az élen járunk – hangsúlyozzák az ipartestület vezetői, akik minden szakmabelit arra buzdítanak, hogy amennyiben kiemelkedő jelentőségű és/vagy a hagyományokhoz köthető terméket kínálnak, vagy több generáción átívelő, példaértékű tevékenységükről tudnak beszámolni – kezdeményezzék a Helyi/ Városi Értéktárba való felvételt. //

Pozsonyi kifli

A kötet egyik érdekessége a Hungarikum Bizottság döntésének értelmében nemrégiben hungarikummá választott, több száz éves hagyománnyal rendelkező pozsonyi kifli története. A sütemény a Felvidéki Magyar Értéktár javaslatára került az előterjesztések közé. Íme egy a számos érdekes információ közül a könyvből!

Az első fennmaradt, 1588-as céhkönyv a Pozsony szabad magyar koronázó városban letelepedett derék pékmestereket lajstromozta. Ennek 1599. évi bejegyzésében az áll, hogy e mesterség művelőinek céhe úgy határozott, hogy húsvéttól pünkösdig a pereccel együtt patkót is fognak sütni. Emiatt a pozsonyi pékek céhe a 19. században ezt az évet tekintette a sütemény születési dátumának. A pozsonyi pékcéh 1640-ből fennmaradt szabályzatában található céhjelvényen egy fordított félhold képe látható, mely alakjával szintén a pozsonyi kiflire emlékeztet. Azt, hogy ez a véletlen műve-e, vagy valóban a korabeli péksütemény formáját idézi, ma már csak találgatni tudjuk.//