Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a foglalkoztatottság?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. Cikksorozatunkban egy-egy mutató segítségével járjuk körül, hogyan változott hazánk helyzete 20 éves EU tagságunk ideje alatt. Jelen cikkünk témája a foglalkoztatottság változása.
Magyarországon 2004-ben a 15-64 éves korosztályban a foglalkoztatottsági ráta 56,8% volt. Ez 2022-re 74,4%-ra emelkedett, ami egészen kiemelkedő, 17,6 százalékpontos növekedést jelent. A foglalkoztatottsági szint változása azonban nem volt egyenletes: 2004 és 2010-közt lényegében 57%-on állt, majd a 2010-es évek elejétől rapid módon emelkedni kezdett. 2020-ban a koronavírus-válság miatti elbocsátások miatt egy nagyon enyhe (az EU-s átlagnál jóval alacsonyabb) csökkenés jelentkezett, de ezt követően újra növekvő pályára állt a mutató.
Foglalkoztatottsági ráta a V4-es országokban és az EU-ban (%)
Mind az EU-ban, mind a V4-es országokban bezuhant a foglalkoztatási ráta 2008-2010 között, majd az évtized közepétől folyamatosan javult az uniós foglalkoztatási szint. A visegrádi országok összességében nagyon jól teljesítettek a mutató tekintetében: 2022-re mind a négy állam megelőzte az EU-s átlagot.
Hazánk teljesítménye mind régiós, mind EU-s szinten kiemelkedő. 2011-ben megelőztük a lengyeleket, 2014-ben a szlovákokat és az uniós átlagot. A 2004-es 7,4 százalékpontos lemaradásunkat a csehekhez képest 2022-re sikerült 1 százalékpontra mérsékelnünk. Ugyanebben az évben az átlagos EU-s foglalkoztatottságot már 4,6 százalékponttal haladta meg a magyar (közmunka nélkül ez 3,6%).
A foglalkoztatási ráta a 30-54 éves kor közöttiek körében 87-90%. Az 55-59 közöttieknél 82,3% (itt már érvényesül a Nők40 program hatása), majd a 60-64 évesek esetében az arány 54,8%-ra esik (főleg a nyugdíjba vonulás miatt). A 24 év alattiak rátája (20-24 évesek: 48,7%, 15-19 évesek: 5,6%) alacsony, de ennek oka a közép- és felsőfokú oktatásban való részvétel.
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a diplomások teszik ki (+687 ezer fő), de jelentősen nőtt az érettségizettek száma is (+339 ezer fő). Eközben a foglalkoztatottak közt csökkent a szakmunkások (-101 ezer fő), illetve csak általános iskolai végzettséggel rendelkező, jellemzően a segéd- és betanított munkások száma (-103 ezer fő).
A 2010-től 2023-ig tartó időszakban a dolgozók száma 32 ezer fővel nőtt a mezőgazdaságban, s 116 ezerrel az építőiparban. A feldolgozóiparban 2010-2018 között 227 ezerrel emelkedett a foglalkoztatottak száma, majd 2018-2023 közt 51 ezerrel csökkent. A legnagyobb bővülés a szolgáltatószektorban történt: itt ma 539 ezerrel dolgoznak többen, mint 2010-ben.
A foglalkoztatottsági szint rapid emelkedésének számos oka van. Egyfelől az előző két évtizedben jelentős mértékben bővült a hazai gazdaság, ami önmagában is pozitív hatással volt a munkaerőpiacra. Másfelől a gazdaság nagymértékben fehéredett, egyre több feketén dolgozó került bejelentésre. Továbbá a kormányzat csökkentette a munkát terhelő adókat, támogatta a közmunkaprogramot és a duális képzéseket (ahol a szakmunkás tanulók 16 éves kortól már dolgozónak minősülnek). Paradox módon a 2010 óta kivándorolt 350-400 ezer fő is hozzájárult a kedvező számokhoz. Részben azért, mert a mutatók őket is tartalmazzák (mivel állampolgárságukat jellemzően megtartották), részben azért, mert a hiányzó munkaerőt magasabb bérért lehetett csak pótolni, ami megmozgatta az addig inaktívakat is.
Kapcsolódó cikkeink
Az euróövezeti infláció 2,4 százalék volt március után áprilisban is
Az elemzői várakozásokkal összhangban március után áprilisban is 2,4 százalék…
Tovább olvasom >GKI-cikk az EU-ban: 20 év változása
Lemaradunk a visegrádi országoktól, vagy épp az élre törünk? Tényleg…
Tovább olvasom >BNI: nehéz a kisgyerekes anyák visszaintegrálása a munkaerőpiacra
Továbbra is ellentétes elvárásoknak kell megfelelniük a nőknek a családalapítás…
Tovább olvasom >További cikkeink
OECD: Az élelmiszerár-infláció meredeken csökkent a legtöbb országban
Javított kissé idei és jövő évi globális növekedési előrejelzésén a…
Tovább olvasom >A legolcsóbb élelmiszereket vizsgálták a Nébih szakemberei
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a fogyasztók védelme érdekében az…
Tovább olvasom >Már az üzletek polcain a Szentkirályi Magyarország betétdíjas PET-palackjai
A Szentkirályi Magyarország az elsők között kezdte meg a DRS…
Tovább olvasom >