Magyarok élelmiszer-vásárlási szokásai európai összehasonlításban

A magyar fogyasztók 80 százaléka változtatott háztartása kiadásain az egy évvel korábbihoz viszonyítva, hogy spóroljon. Ez a legmagasabb európai arányokhoz tartozik.

Földrészünk huszonkilenc országában a válaszadók 60 százaléka változtatott. A második negyedévhez képest mindkét arány 2-2 százalékponttal csökkent.

Többek között ezt állapítja meg a Nielsen hatvan országban végzett harmadik negyedévi felmérése a fogyasztás és vásárlás változásairól.

Akik olcsóbb élelmiszerekre váltottak

Európában a magyaroknál nagyobb arányban csak a portugálok és az olaszok költik el pénzüket másként, mint egy évvel korábban; 82, illetve 81 százalékuk.

Legalacsonyabb a mutató Németországban 33, valamint Ausztriában 36 százalékkal.

Ha hét szomszédunkat és Csehországot, valamint Lengyelországot nézzük, akkor a változtatók aránya a cseheknél és a szlovákoknál mért 58 százalék, valamint a szlovének 80 százaléka között mozog.

Magyarországon a változtatók közül legtöbben – 70 százalék – olcsóbb élelmiszerre váltottak. Gázon és áramon próbál takarékoskodni 59 százalékuk. Még a megkérdezettek több mint fele, 54 százaléka mondta, hogy kevesebbet költ új ruházati cikkekre. A többi tizennégy spórolási lehetőséget a magyarok 50 százalékánál kisebb része mondta.

Huszonkilenc vizsgált ország közül a változtatók közül tizenegy országban spórolnak legtöbben úgy, hogy olcsóbb élelmiszereket vásárolnak. Például az osztrák válaszadók 74, görögök 73 és németek 71 százaléka.

„Ha a környékemen új üzlet nyílik”

A Nielsen egyik kutatása során megkérdeztük tizennyolc ország fogyasztóit arról, általában hogyan látják az élelmiszerboltok mezőnyét.

Öt állítás közül a magyarok leginkább a következővel értenek egyet: „Annak kiválasztása, hogy a háztartásom számára szükséges élelmiszereket megvegyem, fontos döntés, és kifizetődik a ráfordítás, amellyel a lehetőségekről tájékozódom”. Itt a magyar index 3,7, ahogyan a francia, portugál és spanyol is. Valamivel nagyobb, 3,8 az osztrák válaszadók mutatója.

„Ha a környékemen új üzlet nyílik, mindig felkeresem, hogy megnézzem”. Ennél az állításnál a magyar válaszadók indexe 3,4. Ehhez képest csak a dánok, olaszok és írek kíváncsibbak 3,5–3,8 közötti pontszámmal.

Lojalitásra vonatkozik a következő állítás: „Mindig ugyanabba a boltba járok vásárolni”. Az egyetértők legalacsonyabb indexe 3,0, ami a magyar és az ír válaszadók átlaga. Ebből a szempontból Európa-­rekorderek a bolgárok 3,9-cel, majd a franciák következnek 3,5-tel, valamint a belgák, hollandok, spanyolok és svédek 3,4-gyel.

Láncok látogatottsága

Régiónkban elterjedtek a modern élelmiszer-kiskereskedelmi láncok. A hagyományos kiskereskedelem már csak Lengyelországban dominál Közép-Kelet-Európában.

Ami a modern láncokat illeti: szuper- és hipermarketet tavaly egy magyar fogyasztó havonta átlag 3,3-szor, idén 3,7-szer keresett fel. Ebben a tekintetben a magyarok vásárlási gyakorisága a vizsgált európai országok közül éppen középen helyezkedik el.

Leggyakrabban a dánok, osztrákok, németek, szlovákok és csehek látogatnak el szuper- vagy hipermarketbe, havi 4,5 és 3,8 közötti átlaggal.

Legritkábban, havi átlag 3–2,5 közötti gyakorisággal az olaszok, portugálok, románok, spanyolok, franciák és hollandok vásárolnak szuper- és hipermarketben.