Magyar export-lehetőségek Bangkoktól Sao Paolóig

Élelmiszert exportáló magyar cégeknek érdemes odafigyelni arra, hogy távoli, nagy piacokra dinamikusan növekszik országunkból a kivitel. Például értékben Indiába 28 százalékkal nőtt az ágazat eladása egyik évről a másikra, Brazíliába 25-tel, Thaiföldre 13-mal, Japánba 11-gyel, Kínába pedig 5 százalékkal, – 2016-ról 2017-re.

Annak lehetőségeiről, hogy a magyar élelmiszerek kínálatáról feltörekvő piacok szereplői minél tájékozottabbak legyenek, Nils-Holger Glomme, a kölni vásárvállalat trend menedzsere tájékoztatta magyar vállalatok képviselőit az OMÉK egyik konferenciáján. A Koelnmesse GmbH ugyanis egyrészt hazai pályáján kétévente rendezi az Anugát, amely a világ legnagyobb élelmiszervására. Szombaton kezdődik Kölnben a századik. Másrészt feltörekvő nagy távoli piacok központjaiban is rendszeresen szerveznek vásárokat: „Anufood India” Mumbai-ban; „Anufood China” Sencsenben; „Wine & Gourmet Japan” Tokóban, „Thaifex Anuga Asia” Bangkokban, „Anufood Brazil” Sao Pauloban, „Alimentec” Bogotában, yummex Közép-Kelet” pedig Dubaiban. Tapasztalatait Nils-Holger Glomme így foglalta össze: .Ezekre a vásárokra ellátogatnak óriási kereskedelmi vállalatok CEO-jai is, akikkel lehet beszélni, tájékoztatni őket, és közben informálódni is a keresletről. Persze kitartónak kell lenni. Kis mennyiséggel lehet kezdeni a szállításokat, és azokra felépíteni üzleti kapcsolatot.”

Felhívta a figyelmet néhány érdekes körülményre is. Például a bangkoki Thaifex Anuga piaci vonzáskörzetét Dékelet-Ázsia 450 millió lakosa jelenti. Ahol országonként a GDP évi 4-5 százalékos növekedése jelzi a fejlődés gyors ütemét. Kínában az Anufood China első színhelye, Peking nem vált be. Átvitték a vásárt Sencsenbe, amely fontos gazdasági központtá nőtt, és a termékek „Made in Europe” egyre kedveltebbek. Mára az ottani vásár 500 ezer négyzetméterre bővült, és ezzel legnagyobb lett a világon. Azt is elmondta Nils Holger-Glomme, hogy a kölni vásárszervezők érdeklődő vállalatok kereskedőit informálják a keresletről egyes piacokon, a stand kialakítása mellett pedig arról is, hogy hol, milyen kínálattal számíthatnak üzleti sikerre:

„Úgy látjuk, hogy a magyar élelmiszeripar alulreprezentált ezeken a távoli vásárokon. Kelet-Európából kiemelkedően sok a lengyel kiállító, az exporttámogatás ottani rendszerének is köszönhetően. Sőt egyes lengyelországi cégek már saját standon mutatkoznak be. De rendszeresen mennek román és bolgár vállalatok is, szintén exporttámogatással. Például horvátországi résztvevők italokat és gourmet élelmiszereket szoktak kínálni. Csehországból nem iparágak jelennek meg, hanem önállóan egyes vállalatok , és maguk építik üzleti kapcsolataikat a távoli piacokon. Üzleti szempontból persze megvan a kockázat. De a perspektíva az, hogy a költségek általában megtérülnek. Feljövőben lévő országokról van szó, ahová érdemes befektetni, pozíciókat keresni.” (Bajai Ernő)