Magyar eredmények
A PricewaterhouseCoopers legutóbbi, Globális gazdasági bűncselekmények című felmérésének legfontosabb, Magyarországra vonatkozó megállapításai: • A magyarországi felmérésben részt vevő cégek 25 százaléka vált gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt két év során. Azok a magyar válaszadók, akik ellen bűncselekményt követtek el, átlagosan 8,8 esetről számoltak be.
• A Magyarországon megkérdezett válaszadók által jelzett leggyakoribb visszaélésfajták a csalás, a lopás, illetve a hűtlen kezelés voltak.
• A megkérdezettek még mindig a korrupciót és a megvesztegetést tartják a legnagyobb fenyegetésnek. Ugyanakkor a magyarországi válaszadók által megnevezett konkrét korrupciós és vesztegetési esetek száma továbbra is viszonylag alacsony volt.
• Magyarországon vagyon elleni bűncselekmények által a vállalatoknak átlagosan okozott pénzügyi károk összege meghaladta 800 000 dollárt. A felmérésben részt vevő cégek 17 százalékának voltak 1 millió dollárt meghaladó veszteségei. A válaszadók által jelzett legnagyobb mértékű veszteségek csalásból származtak.
• A visszaélésekről szóló kérdésre a megkérdezett vállalatok 48 százaléka jelezte, hogy voltak „járulékos veszteségei” (például presztízsveszteség, a munkavállalók motivációjának visszaesése, valamint az üzleti kapcsolatok megromlása).
• A magyarországi válaszadók szerint a legtöbb visszaélés mögött fellelhető a fényűző életvitel finanszírozásának igénye (motiváció), az alacsony kísértésküszöb (önracionalizálás), valamint az a tény, hogy az elkövető nincs tisztában saját cselekedeteinek negatív mivoltával (önracionalizálás).
• A válaszadók által jelzett legtöbb esetben a visszaélések elkövetője férfi volt (95%), azon belül 31–40 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkező. A visszaélések elkövetőinek döntő többsége a bűncselekmény által érintett vállalatnál dolgozott.
• A bennfentes elkövetőket általában (61 százalékban) elbocsátották állásukból, legtöbbször feljelentést is tettek ellenük, akár büntető-, akár polgári eljárás keretében.
• Annak ellenére, hogy a megkérdezett vállalatok egyre jobban bíznak saját kockázatkezelési rendszereikben, a véletlennek ugyanolyan nagy szerepe van a visszaélések feltárásában, mint a belső ellenőrzésnek (mindkét esetben 29 százalék).
• A felmérésben részt vevő hazai vállalatok 69 százaléka szerint nem valószínű, hogy ellenük valaki gazdasági bűncselekményt követne el a jövőben, amely – a statisztikák ismeretében – túlzott optimizmusra utal.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI: Romló bizalmi indexek és gazdasági kilátások Magyarországon
Novemberben mind az üzleti szféra, mind a fogyasztók pesszimistábbá váltak…
Tovább olvasom >Negyvenhét éves csúcsot döntött az arabica kávé ára
Az arabica kávé határidős jegyzése 47 éve nem látott szintre,…
Tovább olvasom >A piaci egyensúly biztosítására törekszik majd az új fogyasztóvédelmi hatóság
A január 1-jén felálló Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH)…
Tovább olvasom >