A magyar élelmiszeripari export bővítéséről tárgyalt Japánban Szijjártó Péter
A Japánba irányuló magyar élelmiszeripari export bővítéséről és magyarországi japán autóipari beruházásokról tárgyalt kedden a távol-keleti szigetországban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki telefonon nyilatkozott tárgyalásairól az MTI-nek.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Kisi Nobuo külügyi államtitkár, MTI Fotó: KKM
Japán nemcsak a legnagyobb ázsiai beruházó Magyarországon, de fontos és dimanikusan bővülő exportpiaca a magyar termékeknek, elsősorban a prémium termékeknek. Az olyan prémium cikkeknek, mint a Pick és a Herendi termékek, a második legjelentősebb piaca – húzta alá a miniszter.
A külgazdasági és külügyminiszter kétnapos látogatása második napján tárgyalt mások mellett Isige Hirojukival, a Japán Külkereskedelmi Szervezet (JETRO) elnökével, Jamamoto Juji mezőgazdasági, erdészeti és halászati miniszterrel és Isozaki Joszuke mezőgazdasági miniszterhelyettessel.
A miniszter az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, a magyar baromfitermékek exportjának dinamikus bővülését „keresztülhúzta az európai madárinfluenza”. „Ezért megállapodtunk abban, hogy amint a magyar hatóságok minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy a madárinfluenzán túllegyünk, nagyon rövid időn belül újra megnyitják a magyar baromfitermékek előtt a japán piacot” – mondta Szijjártó Péter.
Szintén megállapodás született arról, hogy a vonatkozó kétoldalú megállapodást újratárgyalják azzal a céllal, hogy a jövőben ilyen esetben csak az érintett megyére vonatkozóan kelljen beviteli tilalmat elrendelniük a japán hatóságoknak, ne pedig országos szinten.
Szijjártó Péter elmondta: a magyar mangalica hústermékek sikere Japánban alapja lehet a szintén vaddisznóhúsból készült prémium minőségű termékek exportjának. Látogatása keretében megállapodás született arról, hogy megindítják a magyar vaddisznóhús Japánba szállításához szükséges engedélyezési tárgyalásokat.
Rámutatott, hogy 2017-ben Japán lesz a budapesti Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) díszvendége, ezáltal a kétoldalú élelmiszeripari kapcsolatok újabb lendületet kaphatnak.
A miniszter megbeszélést folytatott továbbá a JAPIA (Japan Auto Parts Industries) képviselőivel, Szuzuki Tosihiróval, a Suzuki elnök-vezérigazgatójával, valamint a Toyota és a Bridgestone vállalatok képviselőivel.
A német gyártók után a japán autógyártók jelentik a magyarországi autóipar második legfontosabb tartópillérét – mutatott rá Szijjártó Péter. „A japán vállalatok folyamatosan bővítik magyarországi jelenlétüket és egyértelműen úgy tekintenek Magyarországra, mint európai tevékenységük egyik központjára” – hangsúlyozta a miniszter.
Szijjártó Péter elmondta: keddi tárgyalásai nyomán is újabb beruházások fognak Magyarországra érkezni, az ezekről szóló végleges döntéseket későbbi időpontban, az érintett vállalatokkal egyeztetve jelentik majd be.
Kiemelte: autóipari tárgyalópartnerei pozitív visszajelzést adtak a magyarországi adóintézkedésekről, amelyekkel Magyarország az EU legversenyképesebb beruházási környezetével rendelkező országává vált. Kedvezően értékelték a mobilitási kedvezményekre és a magyar oktatási rendszer átalakítására vonatkozó kormányzati intézkedéseket is.
Stratégiai partnerségről állapodtak meg az autóipari, infokommunikációs és elektronikai alkatrészeket gyártó Sumitomo Electric vállalattal.
A látogatás keretében úgynevezett Working Holiday Scheme megállapodást írtak alá a turisztikai vagy tanulmányi céllal egy évnél nem hosszabb ideig Japánban tartózkodó, 18-30 év közötti magyar állampolgárok munkavállalása feltételeinek könnyítéséről. Ezek a munkavállalók az ott szerzett tapasztalatokat később magyarországi munkavégzésük során kamatoztathatják – hangsúlyozta a miniszter. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Új fejezet a magyar mezőgazdaság fejlődésében: 475 milliárd forint a fenntarthatóság és innováció jegyében
Magyarország KAP (Közös Agrárpolitika) stratégiai tervével összhangban új pályázati felhívások…
Tovább olvasom >Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a külkereskedelem?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelés 1,8 százalékkal nőtt februárban, a legnagyobb mértékben az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában
2024 februárjában az ipari termelés volumene 1,8 százalékkal meghaladta az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Gyengébb a vásárlóerő nálunk, mint a régióban
A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül…
Tovább olvasom >Gyűlölik a „dinamikus árazást” a fogyasztók
Az elmúlt időszakban az ügyfeleknek új fogalommal kellett megismerkedniük: a…
Tovább olvasom >NGM-államtitkár: erősíti a magyar vállalkozások versenyképességét az ESG-törvény
A felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányitási (ESG) keretrendszert meghatározó törvény…
Tovább olvasom >