Magazin: Ki fog dolgozni?

Az egyik legnagyobb kihívás Európában a foglalkoztatás bővítése. A kereskedelem munkaerőpiaci helyzetének időszerű kérdéseiről az OKSZ-BKIK szakmai fórumán Cseresnyés Péter államtitkár és Kozák Ákos, a GfK ügyvezető igazgatója tartott előadást.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára úgy látja, hogy a magyar munkavállalók képzettségi szintje nem ott van, ahol lennie kellene:

– Az EU 75%-os foglalkoztatást szeretne elérni a 20–64 éves korosztályban 2020-ra. Magyarország az EU-átlaghoz való foglalkoztatási felzárkózást és az ország átfogó, teljes újjászervezését tűzte ki célul. Magyarországnak ennek eléréséhez komoly erőfeszítéseket kell tennie – 4,5-4,6 millió foglalkoztatottról van szó, jelenleg 4,2 millió körül tartunk. A gazdasági fordulatot követő munkaerő-kereslet bővülése új prioritásokat határoz meg a foglalkoztatáspolitika számára. Olyan munkaerőt kell nagyobb tömegben bevonni a foglalkoztatásba, amelyik jelenleg alacsony termelékenységű, képzetlen, vagy alacsony iskolai végzettségű, tartósan munka nélkül lévő, munkatapasztalattal nem rendelkező, vagy szaktudása elavult. Olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek nagyságrendekkel javítják a munkaerő-áramlás lehetőségét azokban a térségekben, ahol már nincs számottevő tartalék. Ezért a területi mobilitás ösztönzésére fókuszálunk. Lakhatást könnyítő intézkedések bevezetését tervezzük adó, járulékok, új foglalkoztatási támogatások tekintetében, az egyeztetések ezzel kapcsolatosan folyamatosak. Gazdaságösztönző intézkedések – Irinyi-terv – szükségesek, amelyek a kis- és középvállalkozóknak további bővülési lehetőséget biztosítanak. Munkahelyteremtő támogatás indítását tervezzük. A munkahelyteremtés tartóssága középtávon főként azon áll, javul-e a közfoglalkoztatás résztvevőinek magánszektorbeli foglalkoztathatósága. A cél érdekében elindítottuk a „Közfoglalkoztatásból a versenyszférába” programot.

Hiányszakma, de mégsem

Kozák Ákos a GfK Hungária Kft. ügyvezető igazgatója kifejezetten a kereskedelemre fókuszálva néhány ellentétpárra hívta fel a figyelmet:

– Az előző évben akár 10%-ot meghaladó béremelések voltak az ágazatban, miközben a kiskereskedelem 5%-kal bővült. Nem hiányszakma a kiskereskedelmi szektor, miközben valóságos munkaerőpiaci felszültség alakult ki az elmúlt években. Az új belépők leggyakrabban más kereskedelmi vállalatból érkeznek mintegy 45%-ban, viszonylag sok a pályakezdő. Más szektorból, munkanélküliségből vagy a közmunkából a kereskedelembe érkezők ritkák. 2016 elejéig négy és fél év alatt 18,5%-kal emelkedett a bruttó bér a kiskereskedelmi ágazatban, ehhez képest ez az érték a versenyszférában 27,5%, a költségvetési szférában 36,6%. Nagy a különbség az ágazatok között, miközben négy és fél évvel korábban nagyjából azonos pozícióból indultak, azóta nyílt az olló.

Kilenc szakértőt, illetve 260 vállalatot interjúvoltunk meg a munkaerőhiány kérdéséről, arra kerestük a választ, hogy mi lehet a megoldás. Fontossági sorrendben a következő tényezők befolyásolják a vállalatokat az egészséges munkaerő-gazdálkodásban: képzett munkaerő hiánya, egyáltalán nincs munkaerő, külföldi munkavállalás, alacsony bér, vasárnapi munkavégzés, munkakörülmények, közlekedési és lakhatási nehézségek, idetartozik a munkásszállók alacsony száma is.

Ugyanakkor a nagy cégek jelentős bővülésben vannak, és a kisebb vállalatok is fejlődnek. A megkérdezettek 38%-a azt mondta, hogy idén növelni fogja a létszámot.

Melyek azok a területek, ahol az ágazat szereplői tehetnek a munkaerőhiány ellen?
A felmérés elkészítésekor úgy tapasztaltuk, hogy Közép- és Nyugat-Magyarország igényel komolyabb emelést, de ma már egyre inkább igaz ez a keleti régiókra is. Egyértelmű az ágazat presztízsének javítására az igény, ehhez egy erős ágazati összefogásra van szükség. Számos cégvezető kiemelte, hogy az alkalmazottakkal való helyes bánásmód még akkor is erősíthet a lojalitáson, ha nem emeli a béreket.

Az utánpótlásképzésben a vállalatoknak csak kis százaléka vesz részt. Ennek számos oka van, de a két hátráltató tényező a szigorú szabályozói környezet és a fiatalok motiválatlansága. Hányan hiányoznak ma a kereskedelemből? Pénztáros 5000, eladó 12 000, áruszállítás 2000, back office 5000, gyártás és előkészítés 5200, azaz mintegy 30 000 ember.