Magazin: Destillata eddig…és most
A gyümölcspárlatok megmérettetésének legnagyobb nemzetközi porondja az ausztriai Destillata – elvileg világverseny, de főként európai nemzetek termékeit méri össze a zsűri, túlnyomóan osztrák, német, magyar és olasz italokat. Az elismeréseket a legtöbb bor- és szakácsversenyhez hasonlóan nagyvonalúan „osztják”, így aztán az eredményhirdetések után évről évre sikereinkről tudósít a hazai sajtó. A tavalyi Destillatára 15 magyar főzde 62 pálinkával nevezett, az eredmény 6 arany, 23 ezüst és 33 bronzérem, azaz van mivel a weboldalon és a palackon büszkélkednünk. Ám úgynevezett nagyaranyat egyet sem hoztunk el, pedig 39-et is osztottak.
Megkérdeztük pálinkakörképünk megszólalóit, mi lehet az oka annak, hogy a versenyen rendre az osztrák, német és olasz gyümölcspárlatok hozzák el a legfontosabb díjakat a magyar pálinkák elől?
• Bárány Péter, Márton és Lányai: Ezen a versenyen leginkább az illatos párlatokat részesítik előnyben. Ennek a fő oka, hogy itt leginkább a tornyos lepárlással készült párlatokkal indulnak, hazánkban pedig a kisüsti technológia az ismertebb. Ugyanakkor a Márton és Lányai Magyar Kajszibarack lett már Champion-díjas a Destillatán.
• Czomba Bianka, Zimek Pálinka Manufaktúra: Látva a hazai pálinkagyártók elkötelezettségét és szorgalmát, biztosra veszem, hogy az előttünk álló 4-5 év során több kiváló nemzetközi eredményt fogunk elérni.
• Csobolya Attila, Várda-Drink Zrt.: A fő ok az, hogy az összes minta számához képest a magyar tételek aránya jóval kisebb. A magyar pálinkák a nevezési darabszám és az elhozott érmek arányát tekintve jól szerepelnek. Ha alaposan utánanézünk, akkor láthatjuk, hogy a magyar termékek számos aranyérmet elhoznak minden évben.
• Szabó Ádám, Ital Magyarország Kft.: Cégünk rendszeresen indul a Destillatán, ahonnan mindig díjakkal térünk haza. Szerintem az ilyen versenyeknél a minősítés a lényeg, nem az, hogy más országok termékei elhozzák-e előlünk a díjat, hiszen minden ilyen megmérettetést befolyásol olyan szubjektív faktor, amellyel nehéz versenyezni, vagy akár vitatkozni is.
• Tollas Csilla, Agárdi Pálinkafőzde Kft.: A Destillatán nálunk sikeresebb országokban sokkal régebben kezdődött el a minőségi párlatok előállítása, és a versenyre nevező főzdék 70-80 százaléka is innét kerül ki. Azért a díjak tekintetében Magyarország így is az előkelő 3. helyen áll: 15–20 nevezővel 160–190 díjat is hoztunk már el.
• Dr. Totth Gedeon, BGE Kereskedelem és Marketing Intézet: A Destillatán elért eredmények azt mutatják, hogy nem könnyű a nemzetközi megmérettetésben helytállni – sem a szakmai zsűrinél, sem pedig a fogyasztóknál. //
…és most
Lapzártánkkor zajlott az idei Destillata verseny, amely a korábbi évekhez képest kimagasló magyar sikerrel zárult: a számos szépen csillogó érem mellett 5 nagyaranyat is sikerült elhoznunk párlatainkkal! Az országok versenyében az olaszokat megelőzve így harmadikak lettünk, a magyar nemzetgyőztes pedig, már nem első alkalommal, az Agárdi Pálinkafőzde lett.
– Szakmán belül – bizonyos körben – emelkedett a színvonal, ezt már a januári Quintessence pálinka- és párlatversenyen is láttuk – fejtette ki a miérteket firtató kérdésünkre Tollas Csilla, az Agárdi Pálinkafőzde Kft. marketingvezetője. – Nehéz megmérettetés volt az idei Destillata, rendkívül erős nemzetközi mezőnnyel kellett felvenni a versenyt. A szakmai versenyek inspirálnak bennünket. Azért fontosak, hogy lássuk, hol tartunk. A Destillatára nagyon készülnek a főzdék, komoly fegyvertény itt elsőnek lenni; rendre az osztrákok vagy a németek érik el a legjobb eredményt. Aki az Év Főzőmestere és az Év Főzdéje díjat akarja elnyerni, annak a különböző gyümölcsök kategóriájában összességében a legmagasabb pontszámátlagot kell elérnie. Mint a bornál, itt is jelentős eltérések lehetnek az évjáratok között. A verseny előtt az Agárdi két főzőmestere végigkóstolja a készletet, és kiválasztja a megfelelő párlatokat. Minden évben nevezünk olyan tételeket is, amelyeket a fogyasztó még nem ismer, ilyen volt például a két évvel ezelőtt bemutatott, limitált palackszámú 12 éves Single Malt Whisky, amely nagyaranyat kapott, ebben az évben pedig 3 éves Rumot is vittünk a megmérettetésre.
– A siker hosszú évek munkájának eredménye – véli
Csobolya Attila, a Várda-Drink Zrt. pálinkafőző mestere is. – Magyarországon folyamatos szakmai színvonal-emelkedés tapasztalható. Ha az időjárási folyamatok nem befolyásolják a gyümölcstermesztést, akkor ez a színvonal szerintem tovább növekedhet. Köszönhetjük ezt részben a pálinkás szakemberek szakmai összetartásának és a régiós gyümölcstermesztési hagyományoknak. Jó példa az összefogásra, hogy a Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend Egyesület tagjai együttesen a 18-ból 12 aranyérmet hoztak haza. /
Kapcsolódó cikkeink
Latorcai Csaba: a pálinkafőzés a nemzeti kultúra szerves része
A magyar emberek számára a pálinkafőzés szinte szabadságjog, a nemzeti…
Tovább olvasom >Veszélyben a pálinka: a klímaváltozás új gyümölcsöket kényszerít a főzdékbe
A klímaváltozás komoly hatással van a hagyományos pálinka alapanyagokra, ami…
Tovább olvasom >Óriási magyar siker Amerikában: magyar pálinkafőzde nyerte el az “Év Lepárlója” díjat
Kiemelkedő minőség, kiváló ár-érték arány és szemet gyönyörködtető csomagolás –…
Tovább olvasom >További cikkeink
A csodálatos mandarin – A nap videója
Yoshihiro Okada „műveit” már ismerik olvasóink: néhány vágást ejt mandarinok héján,…
Tovább olvasom >Mit meg nem tesznek a frissességért! – A nap képe
A skandináv országokban kultusza van a friss élelmiszereknek – íme…
Tovább olvasom >