Magazin: Vendéglátó-ipari ágazati értékelés számokban

Helyzetértékelő tanulmányt készítenek az MVI szakértői, amely végső tartalmának egyeztetése a napokban kezdődött meg. Az ágazatai értékeléssel, annak konklúzióival, majd visszhangjával később részletesen is foglalkozunk – most ízelítőnek a dolgozat egy kis szeletét nyújtjuk át az olvasónak: „száraz” számokat, amelyek irányt adhatnak az ipartestület és a szakma jövőbeni érdekvédelmi munkájának.

∎ A turizmus a nemzetgazdaság egyik legjelentősebb szektora, amelynek a GDP-ben való részesedése a közvetlen és közvetett hatással együtt 8,5 százalék, és közel 500 ezer embernek ad munkát (ez a foglalkoztatottak 12,5%-a).

∎ Egy a WTTC által készített kutatás szerint a turizmus teljes hozzájárulása a GDP-hez 10,6 százalékos, a foglalkoztatásban való részesedése pedig 10 százalékos volt 2013-ban Magyarországon. A turizmus jellemző ágazataiban foglalkoztatottak 36 százaléka a vendéglátásban dolgozik.

∎ 2014 júniusában közel 55 ezer vendéglátóhely működött Magyarországon, ami 2,1 százalékkal (1200 üzlettel) kevesebb egységet jelent az egy évvel korábbi állapothoz képest. A vendéglátóüzletek 90 százaléka kereskedelmi, 10 százaléka munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhely.

∎ A 2008-as gazdasági válság okozta hatások és a vendéglátói üzletköröket érintő 2009-es jogszabályi változások jelentős átrendeződést hoztak a kereskedelmi vendéglátóhelyek típus (profil) szerinti belső megoszlása tekintetében. Az éttermek, büfék száma hozzávetőlegesen 11 000-rel csökkent, míg a cukrászdák száma közel 1700-ról 3100-ra nőtt, az italüzletek és a zenés szórakozóhelyek száma pedig közel hat és fél ezerrel lett magasabb.

∎ Az egyéni vállalkozók vendéglátásban való szerepvállasa folyamatosan csökkent, így 2013-ban már csak a vendéglátóegységek 34 százalékát üzemeltették egyéni vállalkozók, ez az arány három évvel korábban 39 volt.

∎ 2014-ben a vendéglátóhelyek összesített bruttó árbevétele 816 milliárd forintot tett ki, ami 8,3 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az árbevétel 86 százalékát, 705 milliárd forintot a kereskedelmi vendéglátás, 111 milliárd forintot a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztető vendéglátás adott. A vendéglátásban a fogyasztói árak 2014-ben 2,4 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, ami meghaladta az átlagos fogyasztóiár-indexet. Ennek megfelelően a vendéglátás egészére vonatkozó forgalom volumene 2013-hoz képest 5,7 százalékkal nőtt.

∎ A vendéglátó-forgalom jelentős részét, a korábbi évekhez hasonlóan, az ételforgalom teszi ki – ez 2014-ben 73,3 százalékot jelentett. A fennmaradó értéken az alkoholtartalmú italok, az alkoholmentes italok, a kávé, valamint az egyéb termékek osztoztak, rendre 11,5; 10,9; 3,7 és 0,6 százalékkal.

∎ A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban 2014-ben 168 ezer főt foglalkoztattak, 6,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban (háromnegyedüket a vendéglátásban), ez a nemzetgazdaság egészében 4,1 százalékot tett ki.

∎ Ebben a nemzetgazdasági ágban az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2014-ben 153 ezer forint volt, a fizikai foglalkozásúak 127 ezer, a szellemi foglalkozásúak 232 ezer forintot kerestek. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a második legalacsonyabb volt, a nemzetgazdasági átlag 64,4 százaléka.

∎ A vendéglátás ágazatban 2012-ben 13 ezer egyéni vállalkozó és 14 ezer társas vállalkozás működött. Az egyéni vállalkozók 53 százaléka dolgozott az éttermi, mozgó vendéglátás, 40 százaléka pedig az italszolgáltatás területén. A társas vállalkozásoknál ez az arány 67, illetve 26 százalék volt

∎ A 14 ezer vendéglátói társas vállalkozás 99,2 százaléka a kkv-szektorba tartozott. Ezen belül a mikrovállalkozások aránya 89, a kisvállalkozásoké 10, míg a közepes vállalkozásoké 1 százalék volt 2012-ben. A nyereséges vállalkozások aránya 2007 és 2011 között 39-ről 31%-ra csökkent.

(Adatok: KSH; Magyarország turizmus szatellit számlái; Travel & Tourism Economic Impact 2014 Hungary; WTTC; HOTREC)

∎ A 2014-ben történt 5,7 százalékos volumennövekedés vélhetően nagyrészt az online pénztárgépek bevezetéséből fakadó többletárbevétel bevallásának és kisebb részben a fogyasztás bővülésének köszönhető.

∎ Jelenleg a vendéglátó-vállalkozások jövedelmezőségének javulását számos tényező nehezíti, amelyek közül kiemelt jelentőséggel bír a magas áfafizetési kötelezettség (a 28 EU-tagállam közül a vendéglátás áfakulcsa nálunk a legmagasabb), de negatív hatást gyakorolnak a reprezentációt terhelő adók is.