Magazin: Sokszor a szerencse segíti a kertészt

Az idén az időjárás – legalábbis eddig – azt az arcát mutatta, amelyet szeretnek a kertészek. A tavasz végi termésbecslések szerint úgy zöldségből, mint gyümölcsből a tavalyinál többet várnak, és a remények szerint dinnyéből több terem majd.

A tavalyinál nagyobb vetésterületen terem az idén görögdinnye, a szezon már júniusban elkezdődik. A FruitVeb szakmaközi szervezet szerint a fogyasztók számára kedvező hír, hogy a dinnye ára sem fog jelentősen emelkedni.

Meggyből a tavalyi kilencvenezernél kevesebbet, 65 ezer tonna körüli, cseresznyéből 18 ezer tonnás termést várnak. A feldolgozott meggy ára alacsonyabb lehet az idén. A tavalyinál kevesebb sárga- és őszibarack várható, mivel a gyümölcsöknél a tavaszi fagyok okoztak károkat. Szintén a sokéves átlagnak megfelelő termés lehet a szilvából is. A legfőbb zöldségeknél is az átlagosnak megfelelő terméssel számolnak: paprikából 180 ezer tonna, paradicsomból 120 ezer tonna, csemegekukoricából pedig 37 ezer tonna.

Csak volumenben volt jó év 2014

A múlt év az újkori magyar kertészet számára, legalábbis ami a mennyiségeket illeti, megjegyzésre érdemes, hiszen jórészt kedvező időjárási viszonyoknak köszönhetően a termés mennyisége összesen 2,97 millió tonna volt. Zöldségekből közel ötödével termett több a múlt évben, mint 2013-ban, gyümölcsökből pedig több mint 25 százalékkal lett nagyobb a termés.

A szántóföldi zöldségek össztermése elérte az 1,4 millió tonnát, hajtatottakból 395 ezer tonnát takarítottak be.

A zöldség-gyümölcs ágazat által előállított áru kiskereskedelmi értéke 700-710 milliárd forint volt. Ez 10-15 százalékkal haladta meg a korábbit.

A túlkínálat miatt alacsonyak voltak a termelői árak, aminek hatását még mindig érzik a gazdálkodók. A magas hozamok ellenére a legtöbb zöldség- és gyümölcstermelő tevékenysége 2014-ben veszteséges lett, mivel a túlkínálat a piacon leszorította az árakat.

Első nap elfogyott a keret

Az idei és rövidebb távú kilátásoknak kedvez, hogy a 2014–2020-as uniós ciklusra vonatkozó Vidékfejlesztési Program (VP) mintegy 1300 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználása számít, ha erre Brüsszeltől megkapja az engedélyt. Ebből közvetlenül a kertészeti ágazat 72 milliárd forintnyi összegben részesül. De az ágazatban dolgozók, gazdálkodók további forrásokat igényelhetnek még az öntözésfejlesztési, az élelmiszeripari és a kockázatmegelőző beruházásokra fordítható források terhére is.

A fejlesztési igényt jól mutatja, hogy tavasszal már az első nap elfogyott a kertészeti gépbeszerzésre kiírt tízmilliárdos támogatási keret.

160-180 milliárd kellene
az ágazatba

A kertészi ágazatban tevékenykedők szerint, a következő 6-8 évben a magyar zöldség-gyümölcs termesztés fejlesztésébe mintegy 160-180 milliárd forintot kellene invesztálni, hogy a piacon sikeresen versenghessen a magyar termék. Jól példázza ezt a tavalyi alma esete is, a minőségi terméshez viszont nagy beruházásokra és komoly szakmai tudásra lenne szüksége. Ezért a mostani uniós költségvetési cikluson túl, 2022-ig az alapanyag-termelésben mintegy 100-120 milliárd forintos, a feldolgozás területén további mintegy 60 milliárd forintos befektetésre van szükség.

Az ágazat sikereit nagyban rontja a feketegazdaság, korábbi becslések szerint a zöldségmaffia nettó haszna tízmilliárd forint körüli összegre tehető. Az online pénztárgépek bevezetése, a valódi és álőstermelők, valamint az áru ellenőrzése és az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetése hozzájárul a „fehéredéshez”. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatása szerint június 15-ig több mint 43 ezer vállalkozás regisztrált az ekáer rendszerbe, és ellenőrzött cégeknél 6,4 milliárd forint tényleges adótartozást tártak fel.

Cz. P.