Magazin: iroda a zsebben

Magyarországon – és a világban is – még mindig a hagyományos telefonok vannak többségben, de az idő az okostelefonoknak dolgozik. A fiatalok imádják azokat, mert közel hozzák őket ahhoz a digitális világhoz, melybe beleszülettek. Az idősek meg azért szeretik, mert kellő függetlenséget biztosítanak a munkahelytől.

Az okostelefonok térhódítása tagadhatatlan. Az idén februárban megjelent Ericsson Mobility Report adatai szerint tavaly 1,3 milliárdot adtak el belőlük szerte a világban. Öt évet kellett arra várni, hogy 2012-re az okostelefon-előfizetések száma elérje az egymilliárdot, a következő milliárdnyi előfizetésre azonban már csak két évet. Az Ericsson előrejelzései szerint 2016-ra az eladott okostelefonok száma meghaladja a hagyományos mobilkészülékekét. Becslései szerint 2020-ra az okostelefonok száma túl lesz a 3,4 milliárdon – hagyományos telefonból csupán 2,3 milliárd lesz forgalomban.

Az Ericsson adatai szerint a világon az összes mobil-előfizetés 40 százaléka mögött van egy okostelefon (2014-re vonatkozó adat), tehát a növekedéshez még elegendő hely van.

Az okostelefonok elterjedtségét tekintve Magyarország sem marad el a világátlagtól. A Kutatópont 2014-re vonatkozó kutatása szerint itthon a mobilkészülékek 39 százaléka okos. Egy év alatt 10 százalékponttal nőtt az okoskészülékek aránya. A kutatás azt is megjegyzi, hogy a fiatalok döntő többségben választanak hasonló készüléket.

– A hazai mobilszolgáltatók közül például a Telenornál mostanra tízből nyolc ügyfél már okostelefont választ, csupán a felhasználók 15 százaléka ragaszkodik a hagyományos mobiltelefonhoz – ismerteti Kadlok Nelli kommunikációs szakértő. – A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is az androidos modellekből fogy a legtöbb darab, hiszen ez a platform fedi le a legtöbb készüléket a legolcsóbbtól a csúcskategóriásig.

Középpontban a design

– A Samsung az április 17-én megérkezett Samsung S6 és S6 Edge készülékeihez nagy elvárásokat fűz, a vállalat zászlóshajóinak nevezik őket – tájékoztat Nyilas Orsolya, a Samsung vállalati kommunikációs vezetője.

A készülékeket a februári, barcelonai Mobile World Congressen jelentették be, bemutatásuk után 5 millió előjegyzés érkezett a készülékekre. Reményeik szerint az új, hajlított kijelzős készülékekből több fogy, mint a Galaxy S5-ből, melyből 2014-ben összesen 12 milliót adtak el.

Az íves kijelzőt azonban nem a Samsung, hanem az LG ismertette meg a világgal: 2014-ben került piacra az LG G Flex néven ismertté vált, hajlított okostelefonban, 2015-ben pedig már a második generációs ívelt okosmobil, a G Flex2 is megjelent, ezt március óta értékesítik a hazai piacon.

Kónya Beáta az LG Electronics Magyar Kft. regionális PR szakértője szerint az íves kijelzős készülék nemcsak esztétikailag és megjelenésben jelent újdonságot, hanem ergonómiailag is jobban a kézhez, archoz simul, így például a beszélgetések során a zajszűrés hatékonyabb, a hangminőség magasabb.

Az LG legújabb készüléke, a zászlóshajónak számító LG G4 lapunk megjelenésével egy időben debütál a magyar piacon. A PR-szakértő három dolgot emelt ki. Design szempontjából különleges készüléket kapunk majd, hisz a kijelző enyhén ívelt. A hátlapja sem a megszokott: exkluzív, hat színváltozatban kapható marhabőrből készült, de további hátlapopciókkal is elérhető. A harmadik kiemelt jellemző az igencsak magas technikai tartalom mellett az, hogy igen fejlett kamerás képességekkel rendelkezik, ráadásul manuális üzemmóddal is ellátták.

Készülék, szolgáltatással

– Nemrég dobtuk piacra a legújabb Microsoft Lumia okos­telefonokat, a Lumia 640 és Lumia 640 XL készülékeket, és arra számítunk, hogy a korábbi Microsoft okostelefonok népszerűsége után az újabb modellek is sikeresek lesznek – mondja Tóth András Mihály, a Microsoft Magyarország Windows üzletágvezetője. – Ezek a Lumia készülékek a legfrissebb Microsoft szolgáltatásokat, például egy június végéig tartó akciónak köszönhetően Office 365 Egyszemélyes (Personal) előfizetést, havonta 60 ingyenes Skype-percet és 1 terabájtnyi OneDrive online tárhelyet is kínálnak.

A nem titkolt cél, hogy a cég innovatív megoldásait mindenki számára elérhetővé tegyék. Az új operációs rendszer, a Windows 10 a nyáron megjelenik, és a Lumia 640 és Lumia 640 XL készülékek is még ebben az évben frissíthetők lesznek az új platformra.

Kizárólag okosat gyártanak

– A kínai Huawei hagyományos mobiltelefont nem, csak és kizárólag okostelefonokat gyárt – nyilatkozta Ament Amarilla, a vállalat marketingmenedzsere. Egyedüliként ők szolgáltak adatokkal a hazai piaci részesedésről is, mellyel szerintük 2015 első negyedévében 5,7 százalékon álltak. A kínai gyártó egyébként az IDC szerint a harmadik gyártó világviszonylatban.

A vállalat 2012-ben helyezte globális stratégiájának központjába a közép- és felső kategóriás termékeket. Ez a stratégia meghozta gyümölcsét: a tavalyi év egyik legjelentősebb eredménye, hogy a Huawei 18 százalékkal növelte a közép- és felső kategóriás termékeinek kiszállítását világszinten. A nemzetközi kiszállításokkal összhangot mutat a hazai piac is: az eladási adatok alapján a prémiumkategóriás P7 telefon, a középkategóriás G620, illetve a belépői kategóriás Y330 és Y550 a legnépszerűbb Huawei készülékek itthon 2015 első negyedéve alapján.

Hozd a saját mobilod!

Már mobiltelefonnal összekötött bankkártyás mobilfizetési rendszerek is léteznek. A nagyobb kijelzős készülékek kiválóan alkalmasak arra, hogy például egy internetes alapú ügyviteli rendszerbe a terepen dolgozó munkatárs percek alatt felvigye az új rendelést.

Ennek a trendnek neve is van, Bring Your Own Device (BYOD – Hozd a saját eszközöd). Nyilas Orsolya szerint ez az egyre népszerűbb trend Magyarországon még gyermekcipőben jár. A nemrégiben elvégzett saját kutatásuk szerint a hordozható elektronikus eszközök mára már szinte teljesen elmosták a magánélet és a munka közötti határvonalat: egy átlagos munkavállaló okostelefonján például 10 személyes és 8 munkához köthető applikáció található. Így gyakorlatilag a munkahelyi és személyes telefon fogalma is összemosódott. A válaszadók közel fele saját telefonját munkahelyi feladatok elvégzésére is használja, cserébe pedig egy részük személyes ügyeit céges telefonról intézi.

A Microsoft tapasztalata szerint a BYOD továbbra is nagyon népszerű, és a tendenciák azt mutatják, hogy egyre inkább azzá válik. Az Ipsos MORI kkv-k körében készített hazai felmérése szerint a munkavállalók 25 százaléka saját okostelefont használ munkája során, cégest mindössze 17 százalékuk. A felhőalapú infokommunikáció meghatározó trendjében a világ egyre több HR-ese fedezi fel a BYOD lehetőségeit akár a humán erőforrások hasznosításának új módjaként is.

A Telenor adatai azt mutatják, a BYOD-­jelenség terjed Magyarországon. Ezt abból érzékelik, hogy egyre népszerűbbek a telefon nélkül vásárolt, csak SIM-kártyát tartalmazó előfizetések, különösen a kis- és középvállalatoknak szánt díjcsomagok esetében. Ebben az esetben a készüléket már maga az alkalmazott hozza, vásárolja, mondja Kadlok Nelli.

Szolgáltatások biztonságban

A Telenor szerint az okostelefonokra kínált szolgáltatások közül leginkább a felhőalapú megoldások kelendők. A kisvállalkozások számára egy Office 365 ­előfizetés nagyon praktikus, mert egy csomagban, készen megkapnak egy teljes irodai programcsomagot egy terabájtos internetes tárhellyel, amelyen egy kis cég minden fontos adatának biztonsági mentése eltárolható automatikusan. Nem havidíjas előfizetéssel egy hasonló szolgáltatás beüzemelése komoly befektetést igényelne a cégektől.

Az okostelefonok vállalati használata azonban egy sor biztonsági kérdést vet fel: mi van, ha az alkalmazott elhagyja a saját tulajdonában lévő, de vállalati adatokhoz hozzáférést biztosító okostelefont? A Samsung már említett kutatása egyértelműen rávilágított arra, hogy az európai irodisták nagy része egyáltalán nincs tisztában a hordozható készülékek és az IT-­biztonság közötti összefüggésekkel: így például a megkérdezettek 29 százaléka használja úgy saját készülékét, hogy nem tudja, vagy nem érdekli, hogy melyek az arra vonatkozó céges előírások. Sőt, a kutatás résztvevőinek 55 százaléka nem is tudja, hogy cégének van-e mobilbiztonsági előírása, ha pedig van, és tud róla, akkor vagy nincs tisztában annak tartalmával, vagy szándékosan figyelmen kívül hagyja.

Ezt az IT-biztonsági problémát a Samsung a KNOX mobilbiztonsági platformjával igyekszik megoldani. A platform lehetővé teszi, hogy ugyanazon a készüléken a felhasználó könnyedén válthasson privát és jelszóval védett, a céghez köthető alkalmazások között.

Erős zár a gyenge ajtóra

A Huawei szerint az okostelefonok és a mobil telekommunikációs készülékek vállalati felhasználását befolyásolja többek között az adott termékek (hardveres és szoftveres) minősége, a megfelelő minőségű, megbízható hálózati kapcsolatok és vállalati infrastruktúra megléte, ami természetesen magába foglalja a kiberbiztonságot is. Ezért ezen eszközök vállalati felhasználásának kérdéskörét a vállalat IT-rendszerével összefüggésben érdemes vizsgálni. Ez kibervédelem-­technikai és emberi kihívás is egyben. Minden informatikai vezető és hálózati biztonsági tervező jól ismeri azt a folyamatos harcot, amit azért kell vívni, hogy az alkalmazottak viselkedésén javítani lehessen a működő biztonsági eljárások alátámasztásának érdekében.

John Suffolk, a Huawei kiberbiztonsági elnökhelyettese (CSO), szerint nem megbízható az a stratégia, amely a jövő kiberbiztonsági fenyegetéseit pusztán az ósdi technológiák bütykölgetésével igyekszik kivédeni. Ugyanis azzal, hogy erős zárat tetetünk egy gyenge ajtóra, aligha tartjuk vissza a tolvajokat, főként, ha értékes dolgok rejlenek odabent. A vállalkozások mégis gyakran teszik ezt a kibertámadásokkal szemben vívott harcban: fejlett digitális biztonsági rendszereket csatlakoztatnak alapból megbízhatatlan vállalati hálózati infrastruktúrákhoz. A végeredmény: olyan vállalati IT-­rendszerek jönnek létre, amelyek egyrészt álmatlan éjszakákat jelentenek a kockázat-­nyilvántartást vezetők és az adatbiztonságról gondoskodók számára. Másrészt frusztrációt okoznak azoknak is, akik a következő generációs mobilitást és a felhőalapú technológiákat szeretnék bevezetni.

Vass Enik