Magazin: PreGa 2016 – kopogtat a bionika

Bioszenzorok segítségével a pontos termőhely-kiválasztás, GPS, magát irányító traktor, számítógépes kockázatelemzés, egyedi növényanalízis alapján készített tápanyagellátás, megvilágítás-vizsgálat, 3D-szkennelés és még sok minden a bionika világából, ami csökkenti az emberi tévedés lehetőségét. Mindez elérhető közelségbe került és már szolgálhatja az élelmiszertermelést. Hazai és nemzetközi szaktekintélyek segítségével, gyakorló gazdák valós adatai alapján mutatta be a II. PREGA Konferencia a legkorszerűbb mezőgazdasági trendeket.

A borversenyt Lázár Vilmos,
a CBA elnöke nyitotta meg

Közel 300 céggel, több mint félezer résztvevővel idén második alkalommal rendezte meg az Agroinform.hu, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárinformatikai Klaszter a PREGA Konferenciát és Kiállítást. A rendezvényen bemutatták a precíziós mezőgazdaság legfrissebb hazai és nemzetközi trendjeit a magyar gazdálkodók számára.

Cél a „smart farming”

Azt, hogy általában mit tud nyújtani az informatika az agráriumnak, Gombos Szilárd az Agrárinformatikai Klaszter elnöke mondta el a konferencia résztvevőinek. A jelenleg is zajló digitális forradalomnak köszönhetően a személyes informatikai technológiák már nemcsak a kutatás, az egészségügy, az ipar, a közlekedés, a pénzügyi és a közigazgatási szektor számára, hanem mások mellett mezőgazdasági termelők részére is hozzáférhetővé váltak. A legfejlettebb infokommunikációs technológiák, úgymint a Big Data, IoT (Internet of Things, azaz a világunkról elérhető online adatok), az automatizáció, a felhő vagy éppen a szenzorok, az agrárinformatikában is egyre markánsabban jelen vannak. A precíziós mezőgazdaság így már nem csupán az intelligens gépekről szól, hiszen a minél hatékonyabb működéshez szükség van a fejlett informatikai háttérrendszerekre is. A gazdákból ennek révén nem informatikai szakemberek válhatnak, a korszerű technika révén számukra olyan döntési helyzet állhat elő, hogy három gomb közül kell választaniuk, hogy melyiket nyomják meg – fogalmazott az elnök.

Megtudtuk azt is, hogy az Agrárinformatikai Klaszter egyik fő célja az, hogy a különböző fejlesztőcégeknél, startupoknál egyelőre szigetszerűen meglévő okostechnológiai megoldásokat egy integrált rendszerbe kapcsolva megszülessen a digitalizált birtokközpont, más kifejezéssel a „smart farming”. Ennek lényege, hogy létrejöjjön egy olyan komplett ügyviteli, döntéstámogató rendszer, amely az egyes eszközöket, gépeket, szenzorokat összekapcsolja.

A PREGA szervezőinek célja, hogy az előadások során elsősorban a trendekről, jövőbeli víziókról, a jelenleg elérhető és jövőbeli technológiai megoldásokról kapjanak széleskörű felvilágosítást az érdeklődők.

A jövő a precíziós gazdálkodásé

Mezei Dávid Csaba agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy világ élelmiszertermelése paradigmaváltás előtt áll, az ember és a természet kapcsolata megváltozott, ezért is egyre fontosabb a biztonságos élelmiszer-ellátás és a fenntartható termelés hatékonyságának növelése. Az agrártámogatások legfontosabb célja az intenzív ágazatok, a kertészet és az állattenyésztés fejlesztése, valamint az innovációs beruházások megvalósítása.

Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke gyakorló gazdaként úgy látja, hogy a precíziós gazdálkodási forma rendkívül jó hatással van más ágazatok kutatásaira is. A NAK alelnöke elmondta, hogy nem lát egyéb alternatív utat a precíziós gazdálkodáson kívül, hiszen a jövő versenyképességének kulcsa a precíziós technológiákban rejlik. Az aktuális problémákra is megoldást kell találni, amelynek egyik legfontosabb eleme, hogy az egyetemi képzések részévé váljon a legkorszerűbb technológiák oktatása. A jogszabályi környezetet szintén a precíziós technológiákhoz kell igazítani, hiszen a tápanyag-utánpótlási időszak szabályozása is életszerűtlen a jelenlegi formájában.

Ezért is kérte a gazdákat, hogy a munkájukat hátráltató jogszabályokról tájékoztassák az Agrárkamarát, mert így kezdeményezhetik azok módosítását.

Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nem az emberi erőforrás kiiktatásáról szól a precíziós gazdálkodás, és az ettől való félelem alaptalan. A precíziós mezőgazdaság informatikai hátterének erősítésével a lehetséges hibák csökkentését, majd megszüntetését kell megcélozni. Erre nagy szükség lehet, hiszen a mezőgazdaság éves kibocsájtása mintegy 2500 milliárd forint, és tudatos gazdálkodóként fel kell készülnünk a 2020 utáni időszakra, hiszen egyelőre nem rendelkezünk pontos információval arról, hogy miként alakulnak az európai uniós támogatások. Addig viszont az összes rendelkezésre álló lehetőséggel élnünk kell. Hozzátesszük, hogy a mezőgazdaságban keletkező nettó jövedelem nagyjából 700 milliárd, s ehhez a mostani ciklusban 882 milliárd forint termelői támogatás járul. Vagyis ha ez megszűnik, a jövedelmezőséggel baj lehet.

Nemzetközi panoráma

A precíziós gazdálkodás kutatásával 30 éve foglalkozó amerikai Kenneth A. Sudduth, a Nemzetközi Precíziós Gazdálkodók Szövetségének elnöke azt a folyamatot elemezte, hogy miként lehet eljutni az adattól a tudásig és a döntéshozatalig. Véleménye szerint a precíziós gazdálkodás nélkül a nyereségesség és a fenntarthatóság kritériumának aligha lehet megfelelni.

Arra, hogy mire képesek a gazdálkodó robotok, a brit Simon Blackmore, a Nemzeti Precíziós Gazdálkodási Központ igazgatója beszélt. Bemutatta azokat a gépi technológiai trendeket, amelyek révén megvalósulhat a nagyüzemi egyedi növényápolás. Ahogy a kiskertekben már elterjedtek az önjáró fűnyírók, úgy a mezőgazdaságban is megtalálhatóak az okos automaták. Ezek közül egy működés közben is látható a www.youtube.com/watch?v=zhXUVM_95FU címen.

Szabó Levente a KITE Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy az integrátor már 2011-ben hozzákezdett a precíziós technológiáik kidolgozásához, s napjainkra már több mint egymillió hektáron veszik igénybe szolgáltatásaikat.