Magazin: Piackutatók előadása a Metro Vevőakadémián

Teltházas esemény volt idén is az április 19-én rendezett „Piackutatóktól, első kézből” TMK klubdélután. Hermann Zsuzsanna, a Trade Marketing Klub egyik alapítója köszöntötte az egybegyűlteket, és néhány szóban bemutatta a Metro Vevőakadémia nyújtotta lehetőségeket. A szekcionálható rendezvényterem, a legmodernebb gépekkel felszerelt látványkonyha, a tanbolt és a kávézó számos képzés és rendezvény ideális helyszíne lehet.

Felzárkóztak az európai átlaghoz a hazai trendek

A Nielsen képviseletében, Melisek Eszter balesete miatt szenzációs beugrással Farkas Monika, a Nielsen ügyfélkapcsolati csoportvezetője tartott előadást a kereskedelem változásairól, „Az FMCG-piac változásai 2011-ben” címmel.

Először bemutatta, hogyan alakul a Fogyasztói Bizalmi Index, amit a Nielsen 56 országban mér, negyedévenként. Magyarországon a legutóbb nyilvánosságra került, negyedik negyedévi
fogyasztói bizalmi index 30 pont. Ez a világon a legalacsonyabb mutató a közvetlenül előttünk helyet foglaló Portugália, Görögország, Horvátország, Dél-Korea és Olaszország mögött. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen, a fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat november–decemberi felmérése. A magyar mutató most 7 ponttal alacsonyabb, mint a harmadik negyedévben.

Magyarországon az index három összetevője közül viszonylag legkedvezőbb a helyzet az anyagiaknál: a harmadik negyedévi 13 százalékkal szemben, legutóbb a megkérdezett magyarok 9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy személyes pénzügyi helyzete a következő tizenkét hónap során, ha nem is kiváló, de jó lesz. „Nem olyan jó”, vélekedett 37, illetve „rossz”, mondta 51 százalék. További 3 százalék nem tudta eldönteni.

Farkas Monika a kiskereskedelmi forgalommal kapcsolatban hangsúlyozta:

– Az FMCG-piac Európában tavaly, az előző évhez viszonyítva nőtt; elsősorban
a magasabb árak, kisebb mértékben az enyhe volumenemelkedés következtében.

Hozzátette, hogy a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem trendjei felzárkóztak az európai átlaghoz. Hazánkban élelmiszerből, háztartási vegyi áruból és kozmetikumból értékben 5, mennyiségben 1 százalékkal többet adtak el a boltok a negyedik negyedév során, mint egy évvel korábban, hasonlóan huszonegy európai ország átlagához.

Összegzésül Farkas Monika rámutatott:

– Kutatásaink szerint a magyar fogyasztók mintegy 50 százaléka rendelkezik megtakarított pénzzel. Ez a vásárlóerő az FMCG-kereskedelem egyik lehetősége a növekedésre. Érdemes aktivizálni az érintett fogyasztókat arra, hogy pénzüket az élelmiszer-kereskedelem üzleteiben költsék el.

Vidéken gyakrabban, de kevesebbet vásárolnak

Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója a „Fogyasztók vásárlási szokásainak (át)alakulása” című előadásában
a háztartási naplókból kiolvasható trendekre hívta fel a figyelmet.

2011 során a lassú makrogazdasági növekedés folytatódott ugyan, de ez a kiskereskedelmi forgalomra nem gyakorolt jelentős hatást. A növekvő reálbérek ellenére a háztartások fogyasztása továbbra sem emelkedett, aminek hátterében a jövedelemtöbblet egyenlőtlen eloszlása, az óvatosságra törekvés, valamint a válság hatására felerősödött megtakarítási hajlam áll. Ugyanakkor a törlesztőrészletek, valamint a végtörlesztések jelentős terhe sem kedvezett a napi fogyasztási cikkek vásárlásának. A nem túl biztató piaci körülmények természetesen a fogyasztói hangulat alakulására is hatással vannak, a 2008-as mélypontra esett vissza a fogyasztói bizalom. Mindezek hatására a fogyasztók vásárlási szokásai is átalakulnak. Kevesebb alkalommal és kevesebb üzletet keresnek fel a háztartások, a megvásárolt termékstruktúra változik, az olcsóbb termékek felé mozdulnak el a vásárlók, népszerűek az akciók, a hűségprogramok, az árkedvezmények.

A kereskedelem struktúrája változatos képet mutat a régióban. Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország esetében a modern kereskedelmi csatornák erősek, míg tőlünk keletebbre a hagyományos értékesítési helyek (kisboltok, piac) viszik el a forgalom jelentős hányadát. Az eltérő szerkezeti képet tovább árnyalja, hogy míg Ausztriában a top10 láncban realizálódik a forgalom közel 90 százaléka, addig a másik végletet jelentő Ukrajnában ez az arány alig 10 százalék.

K. I.