Ősszel folytatódik a versengés a forrásokért

Szeptembertől újabb, a gazdák számára jelentős pályázati felhívások megjelentetését tervezi a Miniszterelnökség. A Vidékfejlesztési Program 1300 milliárd forintos keretéből a Miniszterelnökség mintegy 890 milliárd forintot már meghirdetett. Jelenleg még több mint harminc pályázati felhívás előkészítése és minőségbiztosítása folyik. A munkaerő-igényes ágazatok jelentős támogatáshoz juthatnak a 2020-ig tartó időszakban, ami hozzájárul többek között a meglévő vidéki munkahelyek megtartásához és újak teremtéséhez.

A hamarosan megjelenő felhívások közül fontos kiemelni a kertészeti gépek támogatását – amelyet az eredetileg tervezetthez képest jelentősen megnövelt forrással tervez a Miniszterelnökség megjelentetni –, valamint az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatására szánt 4,72 milliárd forrást. A Miniszterelnökség szeptemberben a nagy érdeklődésre való tekintettel 40 milliárd forint keretösszeggel új agrár-környezetgazdálkodási pályázatot is indít.

Az új ciklusban a fiatal gazdálkodók induló támogatására külön alprogram keretében 37,75 milliárd forint áll rendelkezésre, míg a nem mezőgazdasági tevékenységek indítására és fejlesztésére mintegy 50 milliárd forint keretösszegű pályázatot hirdet a Miniszterelnökség. A tervek szerint a felhívásokat az érintett gazdálkodók szeptember-október folyamán ismerhetik meg.

Minden második gazda tervez pályázni

A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdálkodók várják a pályázati lehetőségeket. A Vidékfejlesztési Program sikerét és népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint hogy – egy nemrég megjelent felmérés szerint – minden második gazda tervezi a vidékfejlesztési pályázatokon való részvételt. Több esetben – így az egyes állattartó telepek korszerűsítésére meghirdetett felhívások esetében is – három-négyszeres a rendelkezésre álló forrás túligénylése, ami jól tükrözi a fejlesztési igényeket.

A 2014–2020-as, 1300 milliárd forintos program keretében tavasszal a három nagy állattenyésztési ágazat – a baromfi-, a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztés – számára meghirdetett, 20-20 milliárd forintos keretösszegű pályázati lehetőség várhatóan nem lesz nyitva két éven át, mivel az első pályázati szakaszban négyszeres volt a túligénylés.

A legnagyobb, 85 milliárd forintos igény a szarvasmarhatartók részéről érkezett. A technológiai fejlesztésekre szánt támogatásra 1350 gazdálkodó pályázott, akiknek tíz százaléka fiatal gazda. Mivel a 2015. december 31-én lezárult, 240 milliárd forintos agrár-környezetgazdálkodási programban a keretnél háromszor nagyobb összegre érkezett igény, ezért 2016. szeptemberben 40 milliárd forint értékben kétkörös pályázatot hirdetnek a kertészeti és az állattenyésztési ágazat szereplőinek.

Az állattartó telepek trágyakezelésének fejlesztésére meghirdetett 5,5 milliárd forintra 15 milliárd forint igény jelentkezett; e pályázatok hiánypótlása lezárult, a pályázókat még augusztusban értesítették a döntésről.

Az élelmiszeripari fejlesztésekhez biztosított 140 milliárd forintos keretre 200 milliárd forint értékben igényeltek támogatást, ennek ellenére arra biztatják a gazdálkodókat, hogy nyújtsák be pályázatukat, mert várhatóan több, nem mezőgazdaságból érkező pályázót ki fognak szűrni.

Az ősz folyamán több új kiírás is megjelenik, köztük a fiatal gazdák, valamint 26 milliárd forintos kerettel a termelői csoportok támogatására szolgáló pályázat, és 50 milliárd forintos kerettel két, falusi turizmust segítő pályázati forrás is megnyílik.

Az állattenyésztők számára pályázható források között érdemes megemlíteni a tejtermelés szerkezetátalakításának 36,5 milliárd forintos támogatását; erre idén 618 kérelem érkezett, 357 500 állatra, amelyek közül
19 000 legeltethető szarvasmarha.

Jön a burgonyánál a termeléshez kötött támogatás

Amennyiben Brüsszel is elfogadja, 2017-től a burgonya bekerülhet a termeléshez kötött támogatási körbe, így élénkülhet az utóbbi években csökkenő termelési kedv Magyarországon. A támogatás feltétele többek között, hogy a gazdálkodó rendelkezzen legalább 1 hektár támogatásra jogosító burgonyaterülettel, és minősített szaporítóanyagot használjon. A jelenlegi adatok alapján a támogatás várható összege mintegy 61 000 forint lehet hektáronként.

Az agrárkormányzat szándéka szerint a burgonyatermesztés eszközrendszerét újból ki kell építeni, valamint a tároló- és feldolgozókapacitást is fejleszteni kell. Fontos továbbá a minőségi burgonya-vetőgumó előállításának növelése, mivel a kiváló biológiai értékű minősített szaporítóanyag használata a termésbiztonságot is növeli – tartalmazza az ágazatról szóló minisztériumi tájékoztatás.